2024 áprilisának végén Elon Musk, a technológiai vállalkozó, elindította a Grokipedia-t, egy mesterséges intelligencia által generált enciklopédiát, amely jelenleg 855 279 cikket tartalmaz. Ez az új tudásforrás azonban nem rendelkezik emberi szerkesztőkkel, és a felhasználók számára nincs lehetőség a tartalmak közvetlen javítására, csupán egy javaslatdoboz áll rendelkezésre, amelyet maga a Grok nevű chatbot kezel.
A Grokipedia célja és működése
Musk elmondása szerint az új enciklopédia célja, hogy “kitisztítsa a propagandát”, amely szerinte sújtja a Wikipédiát – a hagyományos, felhasználók által szerkesztett referenciaforrást. Ugyanakkor több Grokipedia-cikk szinte szó szerint megegyezik a Wikipédia bejegyzéseivel, míg más cikkek feltűnően átszerkesztettek vagy cenzúrázottak. Például az Egyesült Államok megszűnt külföldi segélyezési ügynökségéről szóló cikk nem említi Muskot, aki büszkén beszélt arról, hogy „bedarálta az USAID-et”.
A Grokipedia cikkei a Grok nevű AI-modell által készülnek, ami azt jelenti, hogy egy dedikált önkéntes közösség helyett egy chatbot állítja elő az információkat. Ez azonban gyakran összekeveri a nagy volumenű információgyűjtést a valódi tudással, valamint az automatizálást a pártatlansággal.
A Wikipédia szerepe és jelentősége az AI korszakában
A Wikipédia továbbra is az egyik legmegbízhatóbb és legkényelmesebb forrás sok felhasználó számára: havonta több mint egymilliárd ember fordul hozzá. Az elmúlt évtizedben pedig nélkülözhetetlen információs infrastruktúrává vált, amely meghatározza, hogy az AI rendszerek mit tanulnak és mit mondanak ki chatbotjai. A YouTube videók kontextusát is gyakran ez szolgáltatja, és befolyásolja az AI-alapú válaszadó motorok által megjelenített igazságot.
Ha kontrolláljuk, hogy mi számít megbízható forrásnak a Wikipédián, akkor irányítani tudjuk azt is, hogy mit tanulnak meg először a gépek – majd az emberek – a világról.
Politikai támadások és reformkövetelések
Ezért is kezdtek el republikánus kongresszusi képviselők leveleket küldeni a nonprofit Wikimedia Alapítványnak, amely működteti a Wikipédiát. Ezekben ideológiai elfogultsággal vádolják az alapítványt, és követelik bizonyos önkéntes döntnökök neveinek kiadását, akik segítenek kezelni a ténybeli vitákat.
Ezzel párhuzamosan néhány befolyásos személy „reformokat” követel vagy saját másolatokat indít el – mint például Musk Grokipediája –, hogy átalakítsák azt, amit megbízható információforrásként fogadunk el az AI korában.
A „bírók befolyásolása” politikai stratégiája
A sportban ismert taktika, amikor játékosok megpróbálják befolyásolni a játékvezetőket hangos vádaskodással vagy kritikával. Ezt hívják „bírók dolgoztatásának”. A politikában különösen konzervatív körökben ezt évek óta alkalmazzák közösségi média cégek ellen.
Például 2016-ban egy Gizmodo-cikk anonim volt Facebook-munkatársakra hivatkozva azt állította, hogy a platform szerkesztői titokban „feketelistáztak” népszerű jobboldali témákat és domaineket. Ez komoly vádakat váltott ki jobboldali médiában és Washingtonban.
Bár Facebook vizsgálatot indított és részletes magyarázatot adott arról, hogyan működik a Trending Topics funkciója – amelynek célja volt eltávolítani a kattintásvadász vagy hamis híreket –, végül megszüntettek minden emberi szerkesztőt ezen a területen. Az algoritmus így viszont elkezdte felerősíteni az összeesküvés-elméleteket és megbízhatatlan forrásokat.
A Wikipédia alapelvei és működése
Amikor Jimmy Wales és Larry Sanger 2001-ben elindították a Wikipédiát, senki sem gondolta volna, hogy negyed évszázaddal később ez lesz az egyik frontvonal a valóságért folytatott harcban. Wales egy könyvében idézi Stephen Colbert humoristát 2006-ból: „Bármely felhasználó megváltoztathat bármely bejegyzést, és ha elég sokan egyetértenek vele, akkor igaz lesz.” Ezt nevezte „Wikiality”-nek – ami viccesen arra utalt, hogy ez jobb lehet mint maga a valóság.
A Wikipédia radikális alapelve azonban valóban az, hogy az emberek közösen határozzák meg az igazságot megbízható források alapján és módszeres viták útján. A szerkesztés egyszerű: bárki módosíthat egy oldalt akár regisztráció nélkül is nem vitatott témák esetén. Átláthatóság jellemzi: ha egy cikk pártatlansága vitatott, azt jól láthatóan jelzik; ha kevés forrás áll rendelkezésre, azt is feltüntetik.
Közösségi konszenzus kontra algoritmikus kimenetek
Vitatott témák esetén (például abortusz vagy terrortámadások) csak tapasztaltabb felhasználók szerkeszthetnek annak érdekében, hogy minimalizálják az oldal rongálását. A Wikipédia közösségi szabályai hangsúlyozzák az együttműködést és pártatlanságot; egy ideális cikk több nézőpontot mutat be objektíven.
Azonban még itt is szükség van szerkesztői ítéletekre arról, mely forrásokat tekintik megbízhatónak. Például nem kezelik egyenrangúnak egy tudományos folyóirattal egy véletlenszerű blogot vagy összeesküvés-elméletet terjesztő oldalt.
Kritikák és reformjavaslatok: A „Wokipedia” vádja
Larry Sanger – aki ma már nyílt kritikus – azt állítja, hogy Wikipedia elfogult lett egy úgynevezett „GASP” világnézet irányába (globális, akadémiai, szekuláris és progresszív). Reformokat javasol például az anonimitás csökkentésére vagy párhuzamos cikkek létrehozására eltérő nézőpontokkal (például külön „pro-life” és „pro-choice” bejegyzések abortusz témában).
Egyes konzervatív kritikusok szerint Wikipedia elfogult módon kezeli például olyan jobboldali médiumokat mint The Federalist vagy The Epoch Times, miközben elfogad mainstream forrásokat mint CNN vagy The Washington Post.
Közösségi önkorrekció és visszaélések kezelése
Bár előfordulhatnak manipulációk – például egy tech portál szerint pro-Hamas szerkesztők próbáltak átalakítani bizonyos cikkeket –, ezekre léteznek közösségi mechanizmusok: például hat szerkesztőt kitiltottak ilyen visszaélések miatt. Emellett semmi sem akadályozza meg jobboldali írókat abban sem, hogy hozzájáruljanak tartalmakhoz.
Kongresszusi nyomás és ideológiai vádak
2023 augusztusában republikánus képviselők levelet írtak James Comer és Nancy Mace vezetésével azzal vádolva Wikipédiát ideológiai elfogultsággal és külföldi befolyással kapcsolatban. Senator Ted Cruz pedig további vizsgálatokat követelt az oldal politikai elfogultságáról és szerkesztési szabályairól.
Cruz levelében hangsúlyozta: „A Wikipédia hatása még nagyobb lesz az AI korszakában, hiszen minden jelentős nyelvi modell ezen alapul.”
Groki vs Wikipédia: Az AI enciklopédia korlátai
Musk Grokipediája ugyan nem használható még nagy nyelvi modellek tanítására, de célja kiszorítani Wikipédiát vezető szerepéből. Elméletileg gyorsabban képes új cikkeket generálni mint önkéntes szerzők közössége. Ugyanakkor hiányzik belőle az emberi konszenzus mechanizmusa – ami éppen adja Wikipédiának hitelességét.
Például egy nagyon részletes cikk rólam tele van téves állításokkal: összeesküvés-elméleteket idéz kongresszusi meghallgatásokból anélkül, hogy ezek igazak lennének vagy megbízható forrásból származnának. Ezek javítására nincs hatékony eszköz; javaslatot tettem ugyan Grokipedia javaslatdobozán keresztül de eddig eredménytelenül.
Az emberi konszenzus fontossága
Míg Musk X platformja felismeri az emberi konszenzus értékét például Community Notes nevű tényellenőrző funkciójában – ahol emberek döntenek arról mi pontos vagy szükséges –, addig Grokipedia teljesen elveti ezt. Csak algoritmikus kimenetet kínál átláthatóság nélkül, közösség vagy vitakezelési folyamat nélkül.
Összegzés: Átláthatóság kontra automatizáció
A helyzet ironikus: miközben Muskék támadják Wikipédiát elfogultság miatt, valójában olyasmit építenek fel helyette, ami sokkal kevésbé átlátható és elszámoltatható. A Wikipédia ereje éppen abban rejlik, hogy emberek közösen alakítják ki benne az igazságot – míg Grokipedia kizárólag mesterséges intelligencia terméke marad.
Ez pedig komoly kérdéseket vet fel arról is:
- Milyen irányba fejlődnek majd az információforrásaink?
- Mennyire bízhatunk meg olyan tudásbázisokban, amelyek mögött nincs emberi kontroll?
- Hogyan őrizhetjük meg az objektivitást és hitelességet az AI-korszakban?
Ezekre a kérdésekre hamarosan választ kell adnunk mindannyiunknak – legyen szó technológiai fejlesztőkről vagy egyszerű internethasználókról.
