Ha azt mondom, hogy a csillagászat finanszírozása az elmúlt évszázadban drámai változásokon ment keresztül, valószínűleg nem lep meg. De azt tudtad, hogy most ismét egy jelentős fordulat előtt állunk? A történelem során a távcsövek építését hosszú ideig gazdag magánszemélyek finanszírozták, akik egyszerűen csak szerették volna megérteni az eget. A második világháború után azonban ez a modell gyökeresen megváltozott.
A csillagászati eszközök finanszírozásának története
Az 1900-as évek első felében a legtöbb teleszkópot magánadományokból építették. Gondolj csak bele: olyan emberek, akiknek volt pénzük és szenvedélyük az égbolt iránt, saját zsebből támogatták az újabb és nagyobb távcsövek létrejöttét. Ám ahogy a technológia fejlődött, és egyre nagyobb tükrökre lett szükség, hogy mélyebbre lássunk az univerzumban, az árak is az egekbe szöktek.
A második világháború után két kulcsfontosságú tényező alakította át ezt a helyzetet:
- A tükrök méretének növekedése: Ahogy egyre nagyobb tükröket kezdtek építeni, hogy messzebbre lássanak, a költségek exponenciálisan nőttek. Egy hatalmas távcső már nem volt olcsó hobbi többé.
- Az űrkutatás megjelenése: Az űrrepülés korszaka új dimenziókat nyitott meg – szó szerint. Az űrteleszkópok fejlesztése azonban még drágább lett, hiszen nem elég csak megépíteni őket, el is kell juttatni őket az űrbe.
Ezek miatt a nagy csillagászati műszerek finanszírozása áttevődött kormányokhoz és akadémiai intézményekhez. Ez logikus lépés volt, hiszen egyetlen magánember vagy alapítvány sem tudta volna vállalni ezeket az elképesztő költségeket.
Visszatérnek a magánbefektetők – Eric Schmidt és a Schmidt Obszervatórium Rendszer
És most jön a csavar: úgy tűnik, hogy ez a trend ismét változóban van. Nemrégiben Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója és felesége, Wendy bejelentették, hogy jelentős összeget fektetnek be nem egy, hanem rögtön négy új teleszkóp projektbe. Ezek együtt alkotják majd a Schmidt Obszervatórium Rendszert.
Ez már önmagában is izgalmas hír lenne, de ami igazán felkeltette az érdeklődésemet (és szerintem sok csillagászét is), az Lazuli nevű űrteleszkóp terve. Ha minden jól megy, ez az eszköz egy modernebb és fejlettebb változata lesz a Hubble Űrteleszkópnak – ami már több mint harminc éve szolgálja az emberiséget.
Az igazán érdekes rész? A Schmidtek nem hozták nyilvánosságra pontosan mekkora összeget szánnak erre az egész projektre, de szakértők szerint legalább félmilliárd dollárról beszélünk. Ez nem aprópénz – főleg ha belegondolunk abba, hogy milyen hatással lehet ez az egész tudományra.
Mi motiválja őket?
Wendy Schmidt egy interjúban elmondta: „Több mint húsz éve foglalkozunk olyan filantrópiával, amely új határokat keres – legyen szó akár a mélytengerről vagy arról a mély kapcsolatról, ami minket embereket összeköt bolygónkkal. A Schmidt Obszervatórium Rendszerrel lehetőséget adunk arra, hogy többféle módon értsük meg azt a hatalmas univerzumot, amelyben élünk.”
Szerintem ez nagyon szép megfogalmazás arra, amit sokan érzünk: kíváncsiak vagyunk arra, mi van odakint azon túl is, amit szabad szemmel látunk. És ha ehhez valaki ilyen komoly anyagi támogatást ad – ráadásul nem állami forrásból –, az mindenképpen figyelemre méltó.
Milyen újdonságokat hozhatnak ezek az új teleszkópok?
A négy teleszkóp mindegyike valami újat kínál majd:
- Lazuli: Az említett űrteleszkóp modernizált változata lesz a Hubble-nak. Jobb felbontással és érzékenységgel képes majd feltérképezni az univerzum távoli részeit.
- További három teleszkóp: Ezek különböző innovatív technológiákat alkalmaznak majd – például új hullámhosszokon dolgoznak vagy speciális detektorokat használnak –, amelyekkel eddig nem látott részleteket fedezhetünk fel.
Ezekkel az eszközökkel olyan kérdésekre kaphatunk választ, amelyek eddig várattak magukra: hogyan keletkeztek galaxisok? Milyen titkokat rejt még az univerzum sötét anyaga? Vagy akár azt is megtudhatjuk majd, van-e élet más bolygókon.
Milyen hatással lehet mindez ránk?
Lehet elsőre távolinak tűnhetnek ezek az események – hiszen ki gondolná azt hétköznapi emberként, hogy egy milliárdos befektetés milyen hatással lehet arra, amit te este látsz az égen? De higgy nekem: ezek a fejlesztések hosszú távon befolyásolják majd mindennapjainkat.
A tudományos áttörések gyakran vezetnek új technológiákhoz és innovációkhoz. Gondolj csak arra, hogy mennyi mindent köszönhetünk annak, hogy korábban befektettek például műholdas technológiákba vagy számítógépes modellezésbe! A csillagászat fejlődése így végső soron hozzájárulhat jobb kommunikációhoz, navigációhoz vagy akár orvosi kutatásokhoz is.
Záró gondolatok
A Schmidt Obszervatórium Rendszer indulása egyértelműen jelzi: visszatérhetünk ahhoz a korszakhoz, amikor magánszemélyek is komoly szerepet vállalnak abban, hogy kitágítsák tudásunk határait. Eric Schmidték lépése nemcsak anyagi támogatásról szól; üzenet is arról, hogy mennyire fontos ma is befektetni abba, hogy jobban megértsük helyünket ebben a végtelen univerzumban.
Kíváncsian várom én is – és remélem te is –, milyen felfedezések várnak ránk ezekkel az új eszközökkel. Egy biztos: ha minden jól megy, hamarosan még többet tudhatunk meg arról a csodáról, amit égboltként ismerünk.
