A közelmúltban a New York Times beszámolt egy ritka, pozitív fejleményről a közegészségügy területén: az ételallergiában szenvedő gyermekek száma jelentősen csökkent azóta, hogy a kormány megváltoztatta irányelveit a korai allergén-expozícióval kapcsolatban. Ez a változás alapvetően megkérdőjelezi azokat a korábbi ajánlásokat, amelyek a szülőket arra ösztönözték, hogy kerüljék a babák allergén tartalmú ételekkel való korai találkozását.
Az irányelvek változása és az ételallergiák visszaszorulása
Hosszú ideig a szövetségi irányelvek azt javasolták, hogy a szülők ne adják be csecsemőiknek a leggyakoribb allergéneket, például mogyorót tartalmazó ételeket, abban a téves hitben, hogy ez megelőzheti az allergiák kialakulását. Azonban 2015-ben egy nagy volumenű klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a korai, kis mennyiségű allergén-expozíció valójában védelmet nyújt az ételallergiák ellen.
Ennek hatására 2017-ben a Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézete (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) megváltoztatta korábbi ajánlásait. Azóta egy Pediatrics folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ételallergiás gyermekek aránya az Egyesült Államokban 2015-ben körülbelül 1,5% volt, míg 2020-ra ez 0,9%-ra csökkent – ami több mint egyharmados visszaesést jelent.
Az alumínium szerepe az oltóanyagokban: mítosz vagy valós veszély?
Ezzel párhuzamosan azonban továbbra is él egy elmélet, amelyet Robert F. Kennedy Jr., az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumának (HHS) vezetője is támogat, miszerint az ételallergiákat az oltóanyagokban található kis mennyiségű alumínium okozza. Kennedy egy júliusi rendezvényen azt állította, hogy egy általa alapított szervezet, a Food Allergy Initiative korábban egy New York-i Mt. Sinai Kórház laboratóriumában járt, ahol egy tudós azt mondta neki, hogy kutatócsoportjuk felfedezte: az alumínium-expozíció allergiákat idéz elő.
Kennedy állítása szerint „ha alumínium adjuvánst injektálnak egy patkánynak egy adott fehérjével – legyen az mogyoró-, tej- vagy latexfehérje –, akkor életre szóló allergia alakul ki nála.” Ezzel összefüggésben azt is hozzátette, hogy ez az alumínium adjuváns megtalálható például a hepatitis B elleni vakcinában is.
Szakértői vélemények és tudományos vizsgálatok
Ezzel szemben Dr. Hugh Sampson, a Mt. Sinai Jaffe Food Allergy Institute alapítója és vezető kutatója e-mailben elmondta a Mother Jones-nak, hogy nem tud arról, melyik laboratóriumra utalhat Kennedy. Dr. Sampson laboratóriuma cholera toxinokat használt egerek anafilaxiás reakcióinak tanulmányozására, nem pedig alumíniumot.
A vakcinagyártók régóta alkalmaznak alumíniumot adjuvánsként azért, mert fokozza az immunválaszt. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics) irányelveiben hangsúlyozza: „Az oltóanyagokban található alumínium mennyisége biztonságos, szabályozott és összevethető azzal a mennyiséggel, amelyet csecsemők anyatej vagy tápszer útján kapnak.”
Dr. Zachary Rubin allergológus és egészségkommunikátor megerősítette ezt: „A kutatások következetesen azt mutatják, hogy nem az oltások elkerülése segít megelőzni az ételallergiákat, hanem éppen az allergének korai étrendi bevezetése.”
Kritika és félreértések Kennedy állításaival kapcsolatban
A Colorado állambeli Nemzeti Kormányzói Szövetség rendezvényén Jared Polis kormányzó cáfolta Kennedy érveit, kiemelve Izrael példáját, ahol alacsonyabb a mogyoróallergia előfordulása annak köszönhetően, hogy a babáknak gyakran már elsőként mogyorótartalmú ételt adnak.
Kennedy erre válaszul azt állította, hogy Izraelben eltérő a hepatitis B oltási rend – szerinte nem adják be újszülött korban –, azonban ez nem igaz. Izraeli irányelvek szerint a hepatitis B elleni oltást ugyanúgy 12 órán belül megkapják az újszülöttek, mint Amerikában.
Továbbá Kennedy hivatkozott egy 2017-es tanulmányra is (Journal of Translational Science), amely szerinte alátámasztja összefüggést az alumínium és ételallergia között. Ez azonban gyenge módszertanú kutatás volt: 666 otthon tanuló gyermek szülei önbevallás alapján adták meg oltási státuszukat; ráadásul a tanulmányt részben olyan szervezetek finanszírozták, amelyek oltásellenes nézeteket képviselnek.
Mi okozza valójában az ételallergiákat?
A gyermekimmunológus Dr. J. Andrew Bird szerint nincs hiteles bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az oltásokban lévő alumínium adjuvánsok hozzájárulnának bármilyen ételallergia kialakulásához – beleértve a mogyoróallergiát is.
Szerinte inkább genetikai hajlamról van szó, valamint olyan tényezőkről, mint a mogyoró késleltetett bevezetése csecsemőkorban vagy ekcéma miatti bőrbarrier-károsodás. Egy dán kohorszvizsgálat több mint 1,2 millió gyermek bevonásával sem talált kapcsolatot az alumínium tartalmú vakcinák és ételallergia között.
Kennedy személyes kötődése és múltja
Kennedy érdeklődése az ételallergiák iránt nem új keletű; már jóval korábban foglalkozott ezzel a témával anti-vakcina aktivizmusa előtt. Egy 2002-es híres magazincikk szerint egy sztárparádéval megtartott „ételallergia bál” elnökeként arról beszélt, hogy saját fia többször is kórházba került dió-, szója- és tenger gyümölcsei allergia miatt.
A rendezvényen összegyűlt 2,1 millió dollárt arra kívánták fordítani, hogy megtalálják az ételallergiák ellenszerét – akár vakcina formájában is.
Összegzés
Az ételallergiák visszaszorulása összefüggésbe hozható a korai allergén-expozíciót támogató irányelvekkel. A tudomány jelenlegi állása szerint nincs megalapozott bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az oltásokban található alumínium adjuvánsok okoznának ételallergiát. A szakértők hangsúlyozzák a genetikai tényezők és más környezeti hatások szerepét.
Míg Robert F. Kennedy Jr. továbbra is vitatja ezt a konszenzust és új vizsgálatokat sürget ezen témában, fontos tájékozódni megbízható forrásokból és figyelembe venni a széles körben elfogadott tudományos eredményeket.