Az ExxonMobil, a világ legnagyobb nyilvánosan működő olaj- és gázipari vállalata, ismételten bizonyítja, hogy milyen messzire képes elmenni, hogy elkerülje a felelősségre vonást a klímaválságban betöltött szerepéért. Míg más fosszilis energiacégek inkább kerülik a nyilvános harcot, és engedik, hogy érdekképviseleti szervezeteik lépjenek fel az elszámoltathatósági intézkedések elleni bírósági küzdelmekben, az ExxonMobil aktívan pereskedik – legújabban Kalifornia állam klímaátláthatósági törvényei ellen.
Az ExxonMobil perének háttere és jelentősége
Az ExxonMobil új keresete Kalifornia állam klímaadatok nyilvánosságára vonatkozó szabályai ellen nem csupán egyetlen vállalat vagy állam ügyét érinti. Kalifornia ugyanis a világ negyedik legnagyobb gazdasága, így az itt elfogadott törvények precedensként szolgálhatnak az egész Egyesült Államokra – különösen most, amikor az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) klímával kapcsolatos szabályozásai jelentősen gyengültek és bizonytalan helyzetben vannak.
Nem ez az első alkalom, hogy az ExxonMobil bíróságra viszi az ügyeket: 2023-ban például saját részvényesei ellen indított precedensértékű pert. Ez a kettős támadás – egyszerre az állami törvények és a részvényesi kezdeményezések ellen – jól mutatja, hogy a cég inkább milliókat költ jogi csatározásokra, mintsem hiteles kibocsátási adatokat szolgáltasson vagy valódi válaszokat adjon a részvényesi aggályokra.
Mit írnak elő Kalifornia klímaátláthatósági törvényei?
Az ExxonMobil keresete két törvényt támad meg:
- SB 261 – Klímával kapcsolatos pénzügyi kockázatok törvénye: Ez a jogszabály megköveteli azon vállalatoktól, amelyek éves árbevétele meghaladja az 500 millió dollárt és Kaliforniában működnek, hogy kétévente tegyenek közzé jelentést a klímaváltozásból eredő pénzügyi kockázatokról. Ilyen kockázatok lehetnek például épületek károsodása vagy a fogyasztói kereslet csökkenése.
- SB 253 – Klíma vállalati adatfelelősségi törvény: Ez a törvény évente kötelezi azon cégeket, amelyek több mint 1 milliárd dolláros éves bevétellel rendelkeznek Kaliforniában, hogy részletesen beszámoljanak működésükből, vásárolt energiájukból és termékeik használatából származó szén-dioxid-kibocsátásról.
Különösen vitatott pont az úgynevezett Scope 3 kibocsátások, amelyek magukban foglalják az olyan kibocsátásokat is, amelyek nem közvetlenül a vállalat működéséből származnak, hanem például termékeik elégetéséből. Ez körülbelül 90%-át teszi ki egy fosszilis energiacég teljes kibocsátásának. Az ExxonMobil vezérigazgatója, Darren Woods elismerte, hogy valójában az emissziók csökkentésének költsége okozza a problémát, amelyet szerinte a fogyasztóknak kellene viselniük.
A „szabad véleménynyilvánítás” álcája mögött
Az ExxonMobil keresetében azt állítja, hogy a klímaváltozással kapcsolatos információk közzététele nem kereskedelmi jellegű „beszéd”, hanem politikai véleménynyilvánítás, amelyet az Egyesült Államok Alkotmányának első kiegészítése erősebben véd. Ezzel azt sugallják, hogy bármilyen vállalati közzétételi követelmény – legyen szó akár élelmiszer-összetevőkről vagy gyógyszer mellékhatásokról – megtámadható lenne ezen érvelés alapján.
Ez egy veszélyes érvelés, amely visszavezethető a Legfelsőbb Bíróság Citizens United kontra FEC ügyében hozott döntésére, amely széles körben értelmezte a vállalati szabad véleménynyilvánítás jogát. Ha ezt az érvelést elfogadnák itt is, az alááshatná számos ágazat átláthatósági szabályozását.
Bár több vállalat próbált hasonló érvekkel szabályozásokat megakadályozni, ezek általában kevés sikerrel jártak. Például egy 2024-ben benyújtott kereset Kalifornia törvényei ellen nem kapott ideiglenes végzést, mert a bíróság megállapította: SB 253 kibocsátási követelményei „nem vitathatóak”, SB 261 pedig „ésszerűen kapcsolódik” ahhoz, hogy tájékoztassa a befektetőket és támogassa az állam klímakockázatok kezelésére irányuló érdekeit.
A részvényesi ellenőrzés elfojtása
Az ExxonMobil különösen agresszíven lépett fel részvényeseivel szemben is. Miután 2021-ben befektetők sikeresen három klímatudatos tagot juttattak be az igazgatótanácsba egy hedge fund képviseletében, nem történt előrelépés az emissziós adatok átláthatóságában.
2024 januárjában az ExxonMobil pert indított Texasban két részvényes csoport – Arjuna Capital és Follow This – ellen azért, mert azok egy olyan határozatot terjesztettek elő, amelyben kérvényezték a teljes kibocsátási spektrum csökkentését. Ez volt az első alkalom egy nagyvállalat részéről, hogy közvetlenül pereskedett befektetőkkel egy klímavédelmi javaslat miatt, megkerülve ezzel az SEC által megszokott vitafolyamatot.
A per még akkor is folytatódott, amikor a részvényesek visszavonták javaslatukat. Ennek hatására 2025-ben először legalább egy évtizede nem került be egyetlen klímavédelmi javaslat sem az ExxonMobil éves közgyűlésének napirendjére.
Ezen túlmenően néhány héttel korábban a cég bevezette az úgynevezett „retail voting program”-ot (kiskereskedelmi szavazási program), amely lehetővé teszi az egyéni befektetők számára (akik mintegy 40%-os tulajdonrésszel rendelkeznek), hogy automatikusan igazodjanak az igazgatótanács ajánlásaihoz. Ez korlátozza a részvényesi választási lehetőségeket szemben olyan szolgáltatásokkal, mint például az As You Sow platformja.
A szabályozók és politikai környezet
Az SEC gyorsan jóváhagyta ezt a hatalomkoncentrációt – ami nem meglepő azok számára, akik figyelemmel kísérték az ügynökség utóbbi időszakbeli irányvonalát. Trump idején Paul Atkins vezetése alatt az SEC folyamatosan gyengítette a befektetők befolyását javító szabályokat és erősítette a vállalati vezetők pozícióját.
Egy októberi beszédében Atkins azt is kijelentette: mivel sok fosszilis energiacég Delaware államban van bejegyezve, ottani jogszabályokkal akár teljes mértékben elutasíthatók lennének részvényesi javaslatok – ezzel gyakorlatilag felszámolva a részvényesi kapitalizmus egyik alapvető elemét.
A részvényesi ellenőrzés politikai támadás alatt áll Kongresszusban is: 2023 szeptemberében a Republikánusok vezette Képviselőházi Pénzügyi Szolgáltatások Bizottság meghallgatást tartott arról, hogy vajon „aktivista befektetők” túlzottan befolyásolják-e a részvényesi javaslatok folyamatát. Ez része annak az anti-ESG (környezeti-társadalmi-kormányzati) kampánynak, amely további jogszabályokat kíván elfogadtatni annak érdekében, hogy korlátozza ezen kezdeményezéseket és erősítse a vállalati vezetők hatalmát.
Az átláthatóság elleni küzdelem
Az ExxonMobil keresete figyelmen kívül hagyja Kalifornia törvényeinek alapvető célját: tájékoztatni a befektetőket arról, hogyan készülnek fel cégek egy globális felmelegedés által átalakított jövőre. A befektetők túlnyomó többsége támogatta az SEC klímaadat-közzétételi szabályait is éppen azért, mert ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy értékelni tudják cégek üzleti modelljének kockázatait.
Ezeket a szabályokat hasonlóan heves támadások érték fosszilis ipari szereplők részéről: többek között amerikai olajipari szervezetek és olajban gazdag államok főügyészei indítottak pereket ellene.
Összegzés: Az ExxonMobil továbbra is ellenáll
Bár saját tudósai már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztették vezetőségét a klímaváltozás veszélyeire, az ExxonMobil inkább tagadta ezeket az eredményeket annak érdekében, hogy továbbra is profitáljon környezetszennyező üzleti modelljéből. A cég folyamatosan akadályozza minden olyan politikai kezdeményezést és szabályozást, amely előírná vagy egységesítené vállalati átláthatóságukat hőcsapda-gáz kibocsátásaik és klímaintézkedéseik tekintetében.
A Kaliforniai törvények hatályba léptetésének határideje 2026. január 1., és miközben folyik a pereskedés, ezek továbbra is érvényben maradnak. Eközben részvényesek, állami szabályozók és érintett közösségek továbbra is követelik a klímafelelősséget. Az ExxonMobilnak ideje lenne letennie ezt az álságos „szabad vélemény” pajzsot és tisztességes módon kiállni egy teljes körű átláthatóság mellett zajló párbeszédért.
Forrás: https://blog.ucs.org/laura-peterson/wth-xom-exxonmobil-again-sues-to-dodge-accountability/