Ha követed a gazdasági híreket, biztosan nem kerülte el a figyelmed, hogy a Federal Reserve (Fed) ismét kamatot csökkent. Ez már a harmadik egymást követő alkalommal történt, és az irányadó kamatláb most 3,5–3,75 százalékra esett vissza, ami több mint három éve nem látott mélység. De vajon mi áll ennek a döntésnek a hátterében? És mit jelent ez nekünk, akik figyeljük a munkaerőpiacot és az inflációt?
A Fed megosztottsága: munkahelyek vagy árstabilitás?
A legutóbbi döntés nem volt egyhangú – három fontos Fed-tag ellenezte a kamatcsökkentést: Stephen Miran kormányzó, Jeffrey Schmid, a Kansas City Fed elnöke és Austan Goolsbee, a chicagói Fed vezetője. Ez az első alkalom 2019 szeptembere óta, hogy ilyen sokan nem értenek egyet egy döntéssel. Sőt, ez már a negyedik egymást követő ülés, ahol nincs teljes konszenzus – ami azt mutatja, hogy a Fed-en belül komoly viták zajlanak.
Ezek a viták nem véletlenek. A testület kettős mandátuma – teljes foglalkoztatottság és árstabilitás – most éles ellentétbe került egymással. Egyes tagok szerint az elsődleges cél a munkahelyek megőrzése és támogatása, míg mások szerint az infláció elleni harc élvez prioritást.
Munkaerőpiaci aggodalmak
Az idei évben több jel is arra utal, hogy a munkaerőpiac kezd gyengülni: lassabb az álláshelyek bővülése, nőtt a munkanélküliség főleg fiatalok és kisebbségek körében. Ezek miatt a Fed úgy döntött, hogy enyhíti a monetáris politikát, hogy támogassa a foglalkoztatottságot.
Stephen Miran például már korábban is ellenezte az apróbb léptékű kamatcsökkentéseket, ő inkább egy nagyobb, fél százalékpontos vágást szeretne látni. Ezzel szemben Jeffrey Schmid és Austan Goolsbee inkább tartaná stabilan a kamatokat – különösen most, amikor az infláció még mindig jóval magasabb a Fed által kitűzött 2%-os célnál.
Inflációs nyomás és Trump tarifái
Az infláció nem hagyja nyugodni a Fed-et. Bár lassult valamelyest az áremelkedés üteme, még mindig messze van attól az ideális szinttől. Ráadásul Donald Trump elnök kereskedelmi tarifái várhatóan tovább növelik majd az árakat jövőre – ez pedig újabb kihívás elé állítja Jerome Powell elnököt és csapatát.
A Fed belső vitája: egészséges vita vagy káosz?
Érdekes módon Jerome Powell maga is úgy jellemezte ezt az eltérő véleményeket hozó helyzetet, mint egy „egészséges vitát”. Szerintem ez nagyon találó megfogalmazás: egy ilyen fontos intézményben nem lehet mindenki mindig ugyanúgy gondolkodni. A szakértők szerint ez inkább azt mutatja, hogy nincs csoportgondolkodás (groupthink), ami hosszú távon előnyös lehet.
Ugyanakkor ez megnehezíti Wall Street számára is annak előrejelzését, hogy merre tart majd a monetáris politika. Az októberi kamatcsökkentés után például sokáig kérdéses volt, lesz-e újabb vágás decemberben – mígnem John Williams, a New York-i Fed elnöke világossá tette: szerinte most elsősorban a munkaerőpiac egészségére kell figyelni.
Kitekintés: mit várhatunk jövőre?
A legfrissebb gazdasági előrejelzések szerint jövőre csak egyetlen kamatcsökkentés várható – ez nem változott szeptember óta. A Fed közleménye alapján úgy tűnik, hogy inkább óvatosak lesznek: „alaposan mérlegelik” majd bármilyen további lépés időzítését és mértékét.
Az elemzők szerint ehhez komolyabb munkanélküliségi növekedés kellene rövid idő alatt ahhoz, hogy januárban vagy akár később idén újabb vágás legyen. A következő hetekben érkező inflációs és foglalkoztatási adatok októberre és novemberre kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy merre billen majd a mérleg.
Trump nyomása és az új Fed-elnök kérdése
Közben Donald Trump továbbra is nagy nyomást gyakorol arra, hogy jelentős kamatcsökkentések történjenek. Az elnök már bejelentette: hamarosan megnevezi Powell utódját májusban lejáró mandátuma után. Az új vezetőtől azt várja el, hogy agresszívebben vágjon kamatokat – de ez korántsem lesz egyszerű feladat.
A Fed szerkezete ugyanis úgy működik, hogy az elnöknek csak egy szavazata van; nem tudja egyedül megakadályozni vagy elfogadni a többségi döntéseket. Így az új vezetőnek meggyőzőnek kell lennie kollégái előtt ahhoz, hogy több kamatcsökkentést át tudjon vinni.
Ráadásul két új tag is szavazóvá válik jövőre – Lorie Logan (Dallas) és Beth Hammack (Cleveland) –, akik már jelezték fenntartásaikat további lazításokkal kapcsolatban. Ez tovább bonyolítja majd az amúgy sem egyszerű helyzetet.
Összegzés: hol tartunk most?
A Federal Reserve jelenleg egy igazi patthelyzetben van: miközben aggódik a gyengülő munkaerőpiac miatt és ezért lazítana monetáris politikáján, addig az infláció még mindig magas szinten ragadt – ráadásul külső tényezők (például tarifák) tovább nehezítik a helyzetet.
A testület tagjai között komoly nézeteltérések vannak arról is, milyen irányba kellene haladniuk – de talán pont ez mutatja meg azt is, hogy mennyire komplex feladatot látnak el. Egy biztos: aki követi ezt az ügyet, annak érdemes lesz figyelni minden apró jelzést és adatot az előttünk álló hónapokban.
