A Federal Reserve (Fed) várhatóan 0,25 százalékponttal csökkenti az irányadó kamatlábat a heti ülésén, és további csökkentések is elképzelhetők a következő két ülésen – derül ki az októberi CNBC Fed felmérésből. A megkérdezett 38 szakértő – közgazdászok, stratégák és alapkezelők – azonban aggodalmukat fejezték ki a kormányzati leállásból származó adathiány, az mesterséges intelligencia (AI) körüli esetleges buborék, a még mindig magas infláció, valamint a politika Fed döntéseiben betöltött szerepe miatt.
A kamatcsökkentések várható iránya és a szakértői vélemények megosztottsága
Guy Lebas, a Janney Montgomery Scott vezető kötvénystratégája így fogalmazott: „Vakrepülés hóviharban, bekötött szemmel és műszerek nélkül nem ideális helyzet a monetáris politikának. Még rosszabb, ha hegyek vannak a környéken.”
A válaszadók 92%-a úgy véli, hogy a Fed csökkenteni fogja a kamatot ezen az ülésen, ugyanakkor csak 66% gondolja úgy, hogy ezt meg is kellene tenni. Egy jelentős, 38%-os kisebbség ellenzi a kamatcsökkentést.
Richard Bernstein, a Richard Bernstein Advisors vezérigazgatója szerint: „Egyértelműen inkább a politika, mintsem a pénzügyi feltételek befolyásolják a Fed döntéseit. A pénzügyi feltételek történelmileg könnyűek, a GDP 3,5-4%-os növekedést mutat, a pénzügyi eszközök erősen emelkednek, miközben az infláció továbbra is jóval meghaladja a Fed célját. Normális körülmények között nem lenne szó kamatcsökkentésről.”
További kamatcsökkentések kilátásai és eltérő vélemények
A heti csökkentést követően 84% vár további csökkentést decemberben, míg 54% egy harmadik lépést is elképzelhetőnek tart januárban. Összesen 100 bázispontos csökkenést prognosztizálnak idén és jövőre, ami 2026 végére 3,2%-ra csökkentené az alapkamatot.
Eközben vannak olyan szakértők is, akik még nagyobb lépésekre számítanak. Allen Sinai, a Decision Economics vezető közgazdásza és stratégája szerint: „A munkaerőpiac gyengesége és a kormányzati leállás növeli a recesszió kockázatát, ezért elővigyázatosságból nagyobb kamatcsökkentések szükségesek. A termelékenység növekedése az oka annak, hogy az amerikai gazdaság ellenállóképes maradt és hogy az részvénypiac látványosan emelkedett – ez nem buborék.”
Az AI buborék és részvénypiaci kilátások
Közel 80% véli úgy, hogy az AI-hoz kapcsolódó részvények túlárazottak – átlagosan több mint 20%-kal –, ezért arra számítanak, hogy az idei év végén a részvényárfolyamok nagyjából jelenlegi szinten maradnak majd, míg jövőre mérsékelt, mintegy 5%-os emelkedés várható. Az S&P index pedig eléri vagy meghaladja majd a 7 200 pontot 2025-ben és közelíti a 7 700 pontot 2027-re.
Troy Ludtka, az SMBC Nikko Securities Americas vezető amerikai közgazdásza hangsúlyozta: „Az Egyesült Államok makrogazdasági helyzetének legfontosabb rövid- és hosszú távú dinamikája az AI körüli hype mértéke.”
John Lonski, a Lonski Group elnöke ennél határozottabb véleményt fogalmazott meg: „Amint kipukkan az AI buborék, csak azok maradnak talpon, akik pénzügyileg erősek.”
A kormányzati leállás hatása és gazdasági adatok megbízhatósága
A válaszadók 82%-a szerint a kormányzati leállás nem gyakorol jelentős hatást a részvénypiacokra. A megkérdezettek 45%-a úgy véli, hogy még ebben a hónapban véget érhet a leállás, további 34% pedig novemberre várja annak lezárását.
A havi átlagos GDP-költséget körülbelül 0,3%-ra becsülik, amelyet főként vagy teljes egészében vissza fog hozni a gazdaság újranyitása. Ugyanakkor csak 5% „rendkívül magabiztos” abban, hogy pontos képet kapnak az elérhető adatokból az aktuális gazdasági helyzetről; 71% „inkább magabiztosnak” tartja magát ebben.
Lindsey Piegza, a Stifel vezető közgazdásza szerint: „A Fed tisztviselői nem tudnak egyértelmű következtetéseket levonni jelenleg, ezért érdemes lenne várniuk további információkra mielőtt esetleg egy második körös kamatcsökkentéssel súlyosbítanák egy esetleges hibás döntést.”
A válaszadók megosztottak abban is, hogy milyen kockázattal járhat egy adat nélküli lazítás: 42% szerint túlzott mértékű csökkentés veszélye áll fenn, míg 40% szerint túl kevés lehet majd az enyhítés.
Gazdasági növekedési előrejelzések és inflációs kilátások
A növekedési előrejelzések ismét emelkedtek – ez már az ötödik alkalom volt hat felmérésből április óta –, amelyeket akkor indítottak el amikor kölcsönös vámokat jelentettek be.
- Az éves GDP-növekedés most 1,9%-ra becsülhető idén.
- 2026-ra 2,2%, míg 2027-re 2,3% növekedést várnak.
- A munkanélküliségi ráta várhatóan jövőre tetőzik majd körülbelül 4,5%-on.
- Az infláció idén várhatóan körülbelül 3%-on zár majd.
- 2026-ban enyhe csökkenés várható 2,8%-ra.
- 2027-ben további mérsékelt csökkenés prognosztizálható 2,6%-ra.
A vámok szerepe és kockázatai
A válaszadók szerint továbbra is a vámok jelentik a legnagyobb kockázatot a gazdasági bővülés számára. Ugyanakkor közel kétharmaduk úgy látja, hogy eddig kisebb volt ezek inflációra gyakorolt hatása annál, mint amit előzetesen vártak.
Az alacsonyabb váminfláció legfőbb oka egyrészt az lehet – ahogy többen megjegyezték –, hogy még nem érezhető teljes mértékben ezek fogyasztói árakra gyakorolt hatása. Másodsorban pedig azért alacsonyabb ez az inflációs nyomás mert sok vállalat nem hárította át teljes egészében ezeket a költségeket fogyasztóira – bár ezt sokan úgy vélik nem tartható fenn hosszú távon.
Összegzés
Az októberi CNBC Fed felmérés alapján tehát egyértelműen kamatcsökkentések várhatók még idén és jövő év elején is. Ugyanakkor komoly bizonytalanság övezi ezeket a döntéseket mind adatforrások hiánya miatt (különösen a kormányzati leállás miatt), mind pedig azért mert politikai tényezők is befolyásolhatják ezeket. Az infláció továbbra is magasabb szinten áll mint amit ideálisnak tartana a Fed. Az AI piacán kialakuló esetleges buborék miatt pedig sok szakértő óvatosságra int.
A gazdasági növekedési kilátások javulnak ugyan valamelyest és az infláció lassú mérséklődése is remélhetőleg folytatódik majd. A vámok azonban továbbra is jelentős kockázati tényezőt jelentenek mind gazdasági bővülésre mind inflációra nézve.