Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban számos nagyvállalat jelentett be jelentős fehérgalléros leépítéseket, amelyek összesen több mint 60 000 munkahely megszűnését eredményezik idén. Ez sokakat arra késztet, hogy megkérdezzék: vajon az mesterséges intelligencia (AI) végre tényleg átveszi-e az emberek helyét a munkaerőpiacon?
Az AI szerepe a leépítések mögött
Bár a generatív és ügynöki mesterséges intelligencia térnyerése kétségtelenül hatással van a munkaerőpiacra, a legutóbbi bejelentések – például az Amazon, UPS és Target által – ennél jóval összetettebb okokra vezethetők vissza. Ezek a cégek nem csupán az új technológia előretörésére hivatkoznak, hanem arra is, hogy csökkenteni kívánják a vállalati bürokráciát, hatékonyabbá akarják tenni működésüket, illetve alkalmazkodnak az új üzleti modellekhez.
Klarna vezérigazgatója, Sebastian Siemiatkowski például májusban elmondta, hogy az AI részben lehetővé tette számukra a létszám mintegy 40%-os csökkentését. A Duolingo áprilisban közölte, hogy felhagynak a szerződéses munkavállalók alkalmazásával olyan feladatokra, amelyeket az AI képes ellátni. A Salesforce szeptemberben 4000 ügyfélszolgálati pozíciót szüntetett meg azzal az indokkal, hogy az AI a munkák felét képes elvégezni.
Az „AI-mosás” jelensége: valóság vagy kifogás?
Ezzel szemben szakértők szerint sok vállalat „AI-mosást” végezhet, vagyis az új technológiára hivatkozva próbálják elfedni üzleti hibáikat és hagyományos költségcsökkentési intézkedéseiket. Peter Cappelli, a Wharton School menedzsment professzora és a Humán Erőforrások Központjának igazgatója szerint:
„Alaposan megvizsgáljuk azokat a cégeket, amelyek ténylegesen próbálják bevezetni az AI-t, és nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy ez bárhol is olyan mértékben csökkentené a létszámot, mint amiről most beszélünk. A legtöbb esetben egyáltalán nem csökken a dolgozói létszám.”
Cappelli hangsúlyozza, hogy az AI bevezetése bonyolult és időigényes folyamat, amely messze nem olyan egyszerű és olcsó, mint ahogy azt sokan gondolják.
A gazdasági környezet és a munkaerőpiac állapota
A technológiai iparágban tapasztalható sorozatos leépítések árnyékot vetnek egy amúgy is ingadozó gazdaságra. Az infláció tartósan magas szinten áll, nőnek a fizetési késedelmek, csökken a fogyasztói bizalom, miközben az átlagos vámterhelés közel száz év óta nem látott magasságba emelkedett – állapítja meg a Yale Egyetem The Budget Lab kutatóintézete.
Bár ezek a negatív hírek nem sokkolták különösebben a részvénypiacokat – melyeket részben az AI-óriások tartanak magasan –, Peter Cappelli szerint a leépítések hulláma inkább gazdasági aggodalmakból fakad. Emellett megfigyelhető egyfajta „bandwagon” effektus is: ha egy cég elkezd leépíteni, mások is követik ezt a példát abban bízva, hogy így hatékonyabbnak tűnnek majd befektetőik szemében.
Vállalatonként eltérő okok és stratégiák
Starbucks: Visszaeső értékesítés és átalakulás
A Starbucks idén két hullámban mintegy 2000 vállalati pozíciót szüntetett meg. Ez összefüggésben áll az értékesítés lassulásával és Brian Niccol vezérigazgató által vezetett átfogó átalakítási programmal.
Meta: Hatékonyság növelése AI egységen belül
A Meta mesterséges intelligencia egységében körülbelül 600 álláshely szűnt meg annak érdekében, hogy gyorsabban tudjanak reagálni és csökkentsék a szervezeti rétegeket.
Intel: Túlbefektetés és keresletcsökkenés
Az Intel mintegy 15%-os létszámleépítést hajtott végre annak következtében, hogy túlzottan beruházott chipgyártásba anélkül, hogy megfelelő kereslet lett volna rá.
Amazon: A világ legnagyobb startupja újragondolva
A Covid-19 járvány idején az Amazon hatalmas bővülést hajtott végre: dolgozóinak száma több mint megduplázódott (1,3 millióról több mint 1,6 millióra). Andy Jassy vezérigazgató átvétele óta azonban igyekszik visszafogni ezt a növekedést.
A legutóbbi bejelentés szerint mintegy 14 000 vállalati pozíció szűnik meg – ez várhatóan cég történetének legnagyobb ilyen volumenű leépítése lesz –, ami része annak a folyamatnak, amely során összesen több mint 41 000 munkahelyet szüntettek meg csak az elmúlt három évben. Jassy hangsúlyozta, hogy ezek nem elsősorban AI vagy pénzügyi okokból történnek, hanem azért, hogy csökkentsék a vállalati bürokráciát és gyorsabbá tegyék működésüket.
Bár jelenleg még nem helyettesítenek embereket AI-val, az Amazon jelentős beruházásokat tervez felhőinfrastruktúrába és AI szolgáltatások fejlesztésébe. A cég várakozásai szerint hosszabb távon kevesebb emberre lesz szükség bizonyos munkakörökben, míg más területeken nő majd az igény munkaerőre.
UPS: Stratégiai irányváltás és automatizáció
A UPS januárban jelentős stratégiai változtatást jelentett be: visszavonulnak legnagyobb ügyfelüktől, az Amazontól annak érdekében, hogy magasabb haszonkulcsú üzletekre koncentráljanak. Ennek következtében idén eddig összesen mintegy 48 000 pozíciót szüntettek meg – többségében operatív munkakörökben.
A UPS hangsúlyozza, hogy ezek nem robotizációs okokból történtek; inkább épületbezárásokkal és kapacitáscsökkentéssel magyarázzák őket. Az automatizáció azonban fontos szerepet játszik jövőbeni toborzási terveikben: egyre több létesítményük működik majd automatizált rendszerekkel.
Jason Miller supply chain szakértő szerint ugyanakkor nem feltétlenül tűnnek el ezek a munkák teljesen – inkább áthelyeződnek más cégekhez vagy átalakulnak.
Target: Lassuló fogyasztói kereslet és önmaguk okozta problémák
A Target múlt hónapban jelentette be első nagyobb létszámleépítését egy évtized alatt: mintegy 1800 vállalati pozíciót szüntetnek meg. Ez részben tükrözi mind a fogyasztói kiadások lassulását, mind pedig saját üzleti nehézségeiket.
A Target bevételeinek nagy része olyan termékekből származik (például ünnepi bögrék vagy divatos pulóverek), amelyek nem létfontosságúak – így érzékenyebbek a fogyasztói költések visszaesésére más kiskereskedőkkel szemben (például Walmart). Emellett vámemelések miatt drágulnak az áruk is.
Daniel Keum, a Columbia Business School munkatársa rámutatott:
„Ha nem tudod emelni az árakat nyereségesség fenntartása érdekében, akkor költséget kell csökkentened. És ilyenkor elsőként fehérgalléros dolgozókat bocsátanak el.”
Ezen túlmenően Target saját maga is nehézségekkel küzdött: romlott termékminőség, kevesebb személyzet és gyakori készlethiány rontotta vásárlói élményt. Az árukészlet kezelése sem volt hatékony – mindezek miatt nőtt a vállalat bonyolultsága és lassultak döntési folyamatai.
A cég globális létszáma ugyan nőtt (415 ezerről 440 ezerre), de közben bevételei enyhén csökkentek (0,8%-kal). Michael Fiddelke bejelentette: ezek miatt szükségesek voltak ezek a lépések annak érdekében, hogy gyorsabban tudjanak reagálni és jobban tudják támogatni technológiai fejlesztéseiket.
Következtetések: Több tényezős átalakulás zajlik
A jelenlegi fehérgalléros leépítések hátterében tehát nem kizárólag az AI áll. Bár ez egy fontos tényező lehet bizonyos esetekben – különösen hosszabb távon –, sokkal inkább gazdasági környezetváltozásokról, vállalati stratégiaváltásokról és működési hatékonyság növeléséről van szó.
Ezekkel párhuzamosan zajlik egy strukturális átalakulás is: egyes munkakörök megszűnnek vagy átalakulnak az automatizáció hatására; más területeken viszont új típusú feladatok jelennek meg. A munkaerőpiac tehát dinamikusan változik – ami kihívást jelent mind dolgozóknak, mind munkáltatóknak.