Nemrég egy olyan kutatás látott napvilágot, ami engem személy szerint eléggé meglepett, és szerintem neked is érdemes elgondolkodnod rajta. A Cambridge-i Egyetem friss tanulmánya szerint a Londonban őrizetbe vett emberek fele potenciálisan ADHD-val élhet, amit korábban nem diagnosztizáltak náluk. És ez még nem minden: az autizmus spektrumzavarra is jelentős arányban derült fény, bár kisebb mértékben.
Miért érdekes ez? Mert a neurodiverzitás sokszor láthatatlan marad a bűnügyi rendszerben
A kutatók együttműködtek a Metropolitan Rendőrséggel, hogy megvizsgálják, vajon érdemes lenne-e bevezetni egyfajta informális szűrést az őrizetbe vett személyek között. Az ötlet egyszerű, mégis zseniális: ha időben felismerjük az olyan neurokognitív különbségeket, mint az ADHD vagy az autizmus, akkor nem csak jobb támogatást tudunk nyújtani ezeknek az embereknek, hanem igazságosabb bánásmódban is részesülhetnek a jogi eljárások során.
Professzor Sir Simon Baron-Cohen, a Cambridge-i Autizmus Kutatóközpont (ARC) vezetője így fogalmazott: „A neurodiverzitás szűrése lehetővé teszi, hogy a jogi döntéshozók jobban megértsék az érintettek kognitív és kommunikációs különbségeit. Ez nemcsak védelemhez és megfelelő jogi képviselethez juttathatja őket, hanem végső soron igazságosabb eredményeket hozhat.”
Miért van szükség erre? Mert az igazságszolgáltatás nem mindig érti meg a neurodivergens viselkedést
A kutatások régóta mutatják, hogy az autista és ADHD-val élő emberek túlreprezentáltak a börtönökben. Ez nem véletlen: sokszor pont azért kerülnek bajba, mert viselkedésüket félreértik vagy nem kezelik megfelelően. Ráadásul egyre több bizonyíték van arra is, hogy sokan közülük nincsenek diagnosztizálva – így nem kapnak semmilyen támogatást vagy kezelést.
Érdekes módon több tanulmány azt is kimutatta, hogy az ADHD gyógyszeres kezelése segíthet csökkenteni az impulzivitást és ezzel együtt a bűnözési kockázatot is. Ez pedig egyértelműen azt jelzi, hogy ha időben felismerjük és kezeljük ezeket az állapotokat, akkor akár megelőzhetjük is a bajt.
A kutatás részletei: hogyan zajlott a szűrés Londonban?
A tanulmányt Dr. Tanya Procyshyn (ARC) és Dion Brown, a Metropolitan Rendőrség egyik vezető nyomozója vezették. A céljuk az volt, hogy kiderítsék: vajon érdemes-e bevezetni az ADHD és autizmus szűrését már az őrizetbe vételkor.
Hat londoni rendőrségi fogdában kínálták fel önkéntesen ezt a szűrést azoknak, akiket letartóztattak. A vizsgálatot egészségügyi szakember, fogvatartási tiszt vagy akár maga az elfogó rendőr végezhette el helyben.
Az ADHD-t egy módosított felnőtt önbevalláson alapuló skálával mérték, míg az autisztikus vonásokat egy tízkérdéses spektrum-kérdőívvel (Autism-Spectrum Quotient) vizsgálták. Ezek ugyan nem diagnosztikai eszközök, de jól jelzik, kik azok, akik további vizsgálatra szorulnak.
Az eredmények magukért beszélnek
A 303 vizsgált személyből 71% vállalta a szűrést – ez már önmagában is biztató. Az eredmények szerint:
- 8%-nak már volt ismert ADHD diagnózisa, ami kicsit magasabb az átlagpopulációhoz képest (5%).
- Viszont további 50% olyan eredményt produkált, ami alapján valószínűsíthető az eddig fel nem ismert ADHD.
- Közülük 17% (33 fő) kimondottan magas pontszámot ért el – tehát erős ADHD jellemzőkkel bírhatnak.
- 4,2%-nak volt ismert autizmus diagnózisa, ami szintén meghaladja az általános felnőtt népesség körében mért arányt (3%).
- További 5,4% esetében merült fel lehetséges diagnózis autizmusra.
- Különösen érdekes adat: azok között, akiket kábítószerrel kapcsolatos ügy miatt tartóztattak le, hatból ötnek volt vagy ismert diagnózisa vagy pozitív szűrési eredménye ADHD-ra.
Milyen következményekkel járhat mindez?
Dr. Tanya Procyshyn
Dion Brown nyomozó hozzáteszi: „Az időbeni felismerés segít abban is, hogy a rendőrök jobban értelmezzék ezeket a viselkedéseket és megfelelő támogatást nyújtsanak. Ez pedig lehetőséget teremt arra is, hogy sérülékeny embereket eltérítsünk a büntetőeljárástól és inkább segítséget kapjanak.”
Ez tényleg változás lehet?
<pszerintem a="" abba,="" akkor="" anélkül,="" arra,="" az="" belegondolsz="" egy="" ember="" ez="" ezt="" felismernék="" ha="" hogy="" humánusabbá="" hányan="" igazságszolgáltatást.
A neurodiverzitás elfogadása és megfelelő kezelése nemcsak egyéni életminőség-javulást jelenthet ezeknek az embereknek, hanem társadalmi haszonnal is járhat: kevesebb visszaesés, kevesebb félreértés és végső soron kevesebb ártatlan szenvedés.
Összegzés – miért kell beszélni erről?
A londoni kutatás rávilágított arra, hogy mennyire elterjedt lehet az eddig fel nem ismert ADHD és autizmus azok között is, akik börtönbe kerülnek. Ez pedig azt jelenti: ha nem figyelünk oda rájuk időben, akkor könnyen áldozatai lehetnek egy olyan rendszernek, amely nem érti meg őket.
A neurodiverzitás szűrése már őrizetbe vételkor segíthet abban, hogy ezek az emberek ne csak számok legyenek egy statisztikában. Megérdemlik a megfelelő támogatást és jogi védelmet – hiszen ez alapvető emberi jog.
Szerinted mennyire lenne hatékony egy ilyen rendszer Magyarországon? Vajon nálunk is hasonló arányokkal találkoznánk? Érdemes lenne elgondolkodni rajta – mert talán pont ez hiányzik ahhoz, hogy igazságosabbá váljon nálunk is a büntetőeljárás.
