Az utóbbi években egyre több fiatal használja rekreációs céllal a kannabiszt, különösen azokban a régiókban, ahol a szer használata részben vagy teljesen legális vagy dekriminalizált. Ez a növekvő hozzáférhetőség egyre nagyobb aggodalmat kelt az agy fejlődési szakaszában lévő fiatalok egészségére gyakorolt hatásai miatt. Az adoleszcencia és a fiatal felnőttkor kritikus időszakok az agy érésében, és korábbi kutatások arra utalnak, hogy ebben az időszakban történő kannabisz-expozíció növelheti a későbbi pszichotikus tünetek kialakulásának kockázatát.
Pszichotikus jellegű élmények – mi is ez pontosan?
A pszichotikus jellegű élmények olyan enyhébb hallucinációkat vagy téveszmés gondolatokat foglalnak magukban, amelyek nem érik el a klinikai diagnózis szintjét, de jelezhetik a mentális betegségekkel szembeni korai sérülékenységet. Több korábbi tanulmány is kimutatta, hogy a kannabiszt használók nagyobb valószínűséggel számolnak be ilyen élményekről.
A biológiai összeköttetés kérdése: a salience hálózat szerepe
Egy lehetséges magyarázat az agy salience hálózatának működésében keresendő. Ez az idegrendszeri hálózat olyan területeket foglal magába, mint az anterior insula és az anterior cinguláris kéreg, amelyek felelősek annak eldöntéséért, hogy mely ingerek érdemelnek figyelmet. A salience hálózat működésének zavara összefüggésbe hozható pszichózissal, és ismert, hogy a kannabisz befolyásolja ezen hálózat működését.
A legújabb kutatás célja az volt, hogy feltárja, vajon a kannabiszhasználathoz köthető változások ebben a hálózatban magyarázhatják-e a fiatal felhasználók körében gyakoribb pszichotikus jellegű élményeket.
A kutatás részletei és módszere
A tanulmányt Timothea Toulopoulou professzor vezette, aki többek között a Bilkent Egyetemhez és az Athéni Nemzeti és Kapodisztriai Egyetemhez kötődik. A vizsgálat során 232 egészséges törökországi ikerpárt vontak be (14–24 éves kor között). A napi szintű kannabiszhasználók és hiányos adatokkal rendelkező résztvevők kizárása után 217 személy maradt az elemzésben.
Ebből 62-en alkalmi rekreációs kannabiszhasználók voltak (de nem napi szinten), míg 155-en soha nem használták a szert. Az alkalmi használók bevonása lehetővé tette az elsődleges hatások vizsgálatát anélkül, hogy hosszú távú vagy más szerhasználati minták befolyásolnák az eredményeket.
Mérések és vizsgálatok
- Önbevallásos kérdőívek: A résztvevők kitöltöttek olyan kérdőíveket, amelyek feltérképezték kannabiszhasználati előzményeiket és pszichotikus jellegű élményeiket (például gondolatolvasás érzése vagy hanghallucinációk).
- Diffúziós MRI: Az agyi képalkotó vizsgálatok segítségével megvizsgálták az agy különböző területeinek kapcsolódását, különös tekintettel a salience hálózat hatékonyságára és klaszterezettségére.
- Faktorelemzés: Több agyi kapcsolódási jellemzőt hat szélesebb kategóriába csoportosítottak statisztikai módszerrel, hogy átfogóbb képet kapjanak az agyi struktúrákról.
Eredmények: Kannabiszhasználat és pszichotikus jellegű élmények összefüggése
A kutatás megerősítette, hogy az alkalmi kannabiszhasználók körében gyakoribbak voltak a pszichotikus jellegű élmények. Ez az összefüggés független volt az életkortól, nemtől és intelligenciától. Különösen a pozitív tünetek – mint például hallucinációk vagy téveszmék – száma volt magasabb náluk.
Egyik fontos megfigyelés volt, hogy a salience hálózat egyik faktora – amely főként az anterior cinguláris kéreghez és insulához kötődött – szintén kapcsolatban állt ezekkel az élményekkel. Ezek az agyi területek kulcsszerepet játszanak abban, hogy milyen jelentőséget tulajdonítunk belső vagy külső ingereknek, ami pszichotikus tünetek kialakulásában is szerepet játszhat.
A salience hálózat nem magyarázza közvetlenül a kapcsolatot
Bár mind a kannabiszhasználat, mind pedig ez az agyi kapcsolódási minta külön-külön összekapcsolódott a pszichotikus jellegű élményekkel, nem találtak bizonyítékot arra, hogy ez az agyi faktor közvetítené (mediálná) ezt az összefüggést. Más szóval: a salience hálózat változásai nem magyarázzák közvetlenül azt, hogy miért jelentkeznek gyakrabban ezek az élmények kannabiszt használóknál.
Környezeti tényezők szerepe – ikerkutatásból nyert betekintés
Az ikervizsgálat további érdekes eredményt hozott: kiderült, hogy nem genetikai vagy családi környezeti tényezők dominálnak mindkét jellemző – kannabiszhasználat és pszichotikus jellegű élmények – kialakulásában. Ehelyett egyéni környezeti hatások alakítják ezeket függetlenül egymástól minden egyes személy esetében.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy van-e közös genetikai vagy környezeti alapja ezeknek a tényezőknek együttvéve, de erre nem találtak erős bizonyítékot. Ez arra utalhat, hogy alkalmi kannabiszhasználat és fokozott pszichotikus jellegű élmények nem ugyanazon okokra vezethetők vissza.
Korlátozások és további kutatási irányok
- Minta mérete: Bár egy iker neuroimaging vizsgálathoz jelentős számú résztvevőt vontak be, mégis viszonylag kicsi lehet ahhoz, hogy finomabb hatásokat is kimutassanak.
- Önbevallásos adatok: A kannabiszhasználatról szóló információk önbevalláson alapultak, ami aluljelentést vagy emlékezeti torzulást okozhat.
- Kannabiszhasználati jellemzők egyszerűsítése: A használat csak „igen/nem” formában került rögzítésre; így nem vették figyelembe például használati gyakoriságot vagy mennyiséget.
- Kizárólag alkalmi használók bevonása: Ez korlátozza az eredmények általánosíthatóságát erősebb vagy problémásabb használati mintákra.
- Egyéb agyi hálózatok vizsgálata: Lehetséges, hogy más rendszerek is érintettek lehetnek (például memória- vagy érzelemszabályozó hálózatok), melyeket érdemes lenne jövőbeni kutatásokban feltérképezni.
- Megfigyeléses tanulmány jellege: Nem állapítható meg ok-okozati kapcsolat; szükségesek hosszú távú követéses vizsgálatok annak tisztázására, hogy melyik irányba hatnak ezek a folyamatok.
Kutatói perspektíva és jövőbeli tervek
Toulopoulou professzor elmondta: „Tervezzük annak vizsgálatát is, hogyan hat együtt a genetikai kockázat és korai életstresszek jelenléte a kannabiszfogyasztással és az agyi hálózatok fejlődésével idővel.” A tanulmány egy szélesebb együttműködés része volt egy iker kohorsz bevonásával, amely lehetővé tette komplex kérdések feltevését valós élethelyzetekben.
A kutatócsoport reméli, hogy eredményeik hozzájárulnak kiegyensúlyozottabb és tudományosan megalapozott párbeszédhez a fiatalkori kannabiszfogyasztásról és annak mentális egészségre gyakorolt hatásairól.
A tanulmány forrása
A részletes kutatás „The relationship between recreational cannabis use, psychotic-like experiences, and the salience network in adolescent and young adult twins” címmel jelent meg. Szerzői: Hande Atmaca-Turan, Didenur Şahin-Çevik, Serenay Çakar, Fulya Gökalp-Yavuz, Martijn van den Heuvel, Fruhling Rijsdijk, Francesca Filbey és Timothea Toulopoulou.