Az online térben egyre nagyobb kihívást jelent a félrevezető információk, álhírek és manipulált tartalmak felismerése és kezelése. Egy friss kutatás részletesen feltárta, hogy a figyelmeztető címkék milyen módon befolyásolják a problémás tartalmak terjedését különböző típusú online médiában, és milyen hatással vannak az olvasókra.
A kutatás háttere és célja
A University of Washington és a Stanford University kutatói közösen vizsgálták meg, hogy a figyelmeztető címkék – amelyek arra hívják fel a felhasználók figyelmét, hogy egy adott tartalom félrevezető vagy manipulált – milyen mértékben képesek csökkenteni az álhírek és hamis információk terjedését az online közösségi hálózatokon. A tanulmány kiemelten foglalkozott azzal, hogy a címkék hatása eltérhet attól függően, milyen típusú problémás tartalomról van szó.
A figyelmeztető címkék különböző hatása a tartalomtípusokra
Manipulált média esetén jelentős hatás
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a figyelmeztető címkék különösen hatékonyak voltak olyan tartalmak esetében, amelyek manipulált vagy módosított médiát tartalmaztak. Például egy olyan kép vagy videó esetében, amely valójában nem valós eseményt ábrázol, a címke röviden és egyértelműen jelezheti: “Ez a fotó nem valós, ez soha nem történt meg.”
Ez az egyszerű üzenet jelentős mértékben csökkentheti az ilyen tartalmak hitelességét és terjedését. Ugander kutató szerint ez azért működik jól, mert az emberek könnyen megértik és elfogadják az ilyen egyértelmű figyelmeztetést.
Elavult információknál mérsékeltebb hatás
Ezzel szemben, amikor a figyelmeztető címkéket olyan tartalmakhoz csatolták, amelyek elavult vagy már nem aktuális információkat tartalmaztak, a hatás jóval szerényebb volt. Ilyen esetekben a felhasználók kevésbé reagáltak drasztikusan a figyelmeztetésre, mivel az információk nem feltétlenül voltak szándékosan megtévesztők vagy manipuláltak.
Hogyan terjednek a félrevezető posztok az online hálózatokon?
A tanulmány továbbá betekintést nyújtott abba is, hogyan jutnak el ezek a megtévesztő posztok az online közösségi hálózatokban. Érdekes módon kiderült, hogy a figyelmeztető címkék hatékonysága nagyobb volt akkor, amikor olyan fiókokból származó tartalomhoz kapcsolták őket, amelyeket az olvasók maguk nem követtek.
Ez azt jelenti, hogy amikor egy felhasználó olyan forrásból kap figyelmeztetést, amely nem része személyes követési körének, akkor nagyobb valószínűséggel fogadja el azt kritikusan. Ezzel szemben saját követett fiókok esetében kevésbé érvényesül ez a hatás.
A félrevezető információk terjedésének korlátozása
A kutatók összegzése szerint bár a tényellenőrzött és figyelmeztetéssel ellátott tartalmak továbbra is széles körben terjednek az interneten, ezek kevésbé válnak „vírusossá”. Ugander ezt úgy fogalmazta meg: „Amikor egy félrevezető információt címkéznek, akkor annak mélysége csökken. Olyan ez, mintha egy bokor szélesebbre nőne, de nem magasabbra.” Ez azt jelzi, hogy bár sokan találkoznak ezekkel az információkkal, azok nem jutnak el olyan mélyen vagy intenzíven az emberekhez.
A kutatás társadalmi jelentősége
Ugander hangsúlyozta, hogy az online félrevezető információkkal kapcsolatos tudományos kutatások létfontosságúak napjaink társadalmának működése szempontjából. Az internetes platformok ugyanis alapvetően befolyásolják kommunikációnkat és életvitelünket.
„A figyelmeztető címkék alkalmazása nem jelent teljes megoldást,” mondta Ugander, „de fontos eszközként kell tekinteni rájuk a félretájékoztatás elleni küzdelemben.”
A kutatásban részt vevő szakemberek és támogatók
- Kutatók: Martin Saveski (University of Washington – vezető szerző), Isaac Slaughter (University of Washington), Axel Peytavin (Stanford University)
- Támogatók: University of Washington Information School Strategic Research Fund Award, Google felhőszámítási kreditek, Army Research Office Multidisciplinary University Research Initiative díj
Összegzés
A tanulmány rávilágít arra, hogy bár nincs egyszerű megoldás az online térben terjedő félretájékoztatás ellen, a figyelmeztető címkék alkalmazása jelentős lépés lehet ezen probléma mérséklésében. Különösen hatékonyak lehetnek azokban az esetekben, amikor manipulált médiaanyagokról van szó. Emellett fontos felismerniük mindenkinek – platformoknak és felhasználóknak egyaránt –, hogy ezek az eszközök csak részei egy komplex stratégiának a hiteles információáramlás biztosítása érdekében.
Forrás: https://news.yale.edu/2025/09/25/flagging-misinformation-social-media-reduces-engagement-study-finds
