Ha te is követted az első Five Nights at Freddy’s filmet, akkor biztosan emlékszel arra a kettős érzésre: a kritikusok lehúzták, de a rajongók imádták. Nos, két évvel később megérkezett a folytatás, amelynek már jóval nagyobb büdzsé állt rendelkezésére. Ez pedig nem csak azt jelentette, hogy több pénzből dolgozhattak, hanem azt is, hogy Emma Tammi rendező visszatérhetett, és végre kitágíthatta a történet kereteit az elhagyatott pizzéria falain túlra. Több animatronikus rémület, sötétebb hangulat – ígéretesnek tűnt. De vajon sikerült-e túlszárnyalni az első részt?
A kezdet: egy baljós visszatekintés
A film egy 1982-es flashbackkel indít, ami engem személy szerint meglepett. Egy magányos kislányt, Charlotte-ot (akit Audrey Lynn-Marie alakít) látunk, aki szemtanúja lesz egy elrablásnak a Freddy Fazbear’s Pizza-ban. A többiek azonban annyira belemerültek a saját dolgaikba, hogy észre sem veszik a történteket. Ez a kezdés rögtön azt sugallja: Tammi most komolyabban veszi a sötét tónust és mélyebb rétegeket akar behozni.
Két évtizeddel később
A sztori ugrik húsz évet előre, ahol Mike (Josh Hutcherson) és Vanessa (Elizabeth Lail) próbálnak továbblépni az első film traumáján. De persze nem megy könnyen. Mike-nak ott van a húga, Abby (Piper Rubio), aki makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy újra találkozzon „barátaival” – vagyis az animatronikus kvartettel: Freddyvel (Kellen Goff hangján), Chicával (Megan Fox), Bonnie-val (Matthew Patrick) és Foxyval.
Vanessa pedig még mindig küzd a poszttraumás stresszel apja halála miatt – aki nem más volt, mint egy sorozatgyilkos (akit Matthew Lillard alakít). Az ő visszatérő jelenléte rémálmok formájában kísérti Vanessát, és itt Tammi igazán odatette magát: a PTSD-től gyötört álomjelenetek nyomasztóan hatnak.
Fokozódó feszültség és technikai bravúrok
A film tele van jump scare-ekkel – bár ezek idővel kissé ismétlődővé válnak –, de amikor működnek, akkor tényleg meg tudják fogni az embert. Például egy jelenetben a Marionette megszállt bábu rohan áldozata felé, amihez Jim Henson Creature Shop technikai zsenialitása adta az alapot: animatronika és bábművészet keveredik itt mesterien.
A költségvetés több mint duplája az első rész 20 millió dollárjának – ezt érezni is lehet. Tammi rendezői érzéke megmutatkozik néhány igazán feszült pillanatban, például amikor Vanessa autóvezetés közben próbál védekezni a fenyegető animatronikusok ellen. Ez tényleg izgalmasra sikerült.
A szereplők és a történet
A visszatérő színészek hozzák a formájukat: Hutcherson és Lail is hitelesek ebben a horror-környezetben. Újoncként Wayne Knight tűnik fel Abby idegesítő természettudomány tanáraként, Mr. Bergként – tökéletes választás volt ez neki.
A történetet ezúttal kizárólag Scott Cawthon jegyzi – ő az eredeti játék megalkotója –, ami azt jelenti, hogy próbálják tiszteletben tartani az eredeti lore-t, miközben új karakterekkel és szálakkal bővítik a sztorit. Az eredmény? Vegyes érzelmekkel töltött el engem.
A film legnagyobb gyengeségei
Az első rész egyik legnagyobb problémája – az információhalmozás – sajnos itt is megmaradt. A túl sok magyarázat néha lelassítja a cselekményt; vannak jelenetek, amelyek túl sokáig húzódnak és majdnem megölik a lendületet. Máskor viszont olyan gyorsan váltanak eseményeket, hogy az ember csak kapkodja a fejét.
A finálé különösen csalódást okozott nekem. A Marionette gonosz terve szerint ki akarja szabadítani az animatronikusokat a pizzériából, hogy vezérelje őket egy gyilkos hadjáratra. Ez remek kiindulópont lett volna egy brutális lezáráshoz – de Tammi inkább visszafogta magát. Kicsit olyan érzésem volt, mintha félt volna bevállalni azt az igazi „vágást”, amitől tényleg ütős lett volna az egész.
Összegzés: Többet vártunk volna
Five Nights at Freddy’s 2 rengeteg potenciált hordoz magában: jobb költségvetés, több animatronikus terror és mélyebb karakterdrámák. Ezek mind előrelépések az első részhez képest – mégis úgy érzem, hogy nem tudták teljesen kihasználni ezt az előnyt.
A film egyszerre túl sokat akar elmesélni és néha túl kevés időt ad arra, hogy igazán átérezzük a feszültséget vagy megértsük a motivációkat. A jump scare-ek ugyan működnek időnként, de nem tudják fenntartani végig az izgalmat.
Az viszont biztos: ha szeretted az első részt vagy érdekelnek az animatronikus horrorok világai, akkor ez is megéri majd neked – főleg azért is, mert egy mid-credits jelenettel készülnek már a harmadik fejezetre.
Te mit gondolsz? Sikerült neked is jobban bejönnie ezúttal? Vagy inkább úgy érzed, hogy maradt még hova fejlődnie?
Forrás: https://www.caseymoviemania.com/five-nights-at-freddys-2-review/
