Az evangélikus egyházak szerepe a gazdasági igazságtalanságok megítélésében régóta vitatott téma. Egy friss tanulmány részletes bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy bizonyos evangélikus gyülekezetek vezetői miként használják prédikációikat a gazdasági egyenlőtlenség igazolására, még akkor is, amikor a Biblia olyan részeit tárgyalják, amelyek ezt megkérdőjelezhetnék.
A kutatás háttere és fókusza
A Journal for the Scientific Study of Religion folyóiratban megjelent tanulmány az amerikai középnyugaton található, gyorsan növekvő és nagy létszámú New River Church evangélikus gyülekezet példáján keresztül vizsgálja, hogyan értelmezik a lelkészek a Szentírást úgy, hogy az csökkentse az egyenlőtlenség jelentőségét és védje a vagyon felhalmozását.
A kutatás rámutat arra, hogy ezek az üzenetek nem csupán teológiai alapokon nyugszanak, hanem erősen befolyásolják őket a vallási vezetők társadalmi és gazdasági környezete által támasztott nyomások is.
A vallás és a gazdasági igazságosság kapcsolata
A vallás évszázadok óta szoros kapcsolatban áll az igazságosság, a szegénység és a vagyon kérdéseivel. Különösen a kereszténység játszott sokrétű szerepet az egyenlőtlenségekhez való hozzáállás alakításában: egyszerre volt ellenfele és támogatója is ezeknek a társadalmi jelenségeknek.
Például olyan történelmi személyiségek, mint Martin Luther King Jr., keresztény hitükből merítve küzdöttek az igazságtalanság ellen, míg mások ugyanazokat a bibliai szövegeket használták fel a kapitalista struktúrák és hierarchiák támogatására.
Evangélikusok és gazdasági egyenlőtlenség – meglepő összefüggések
Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban az evangélikus keresztények nagyobb valószínűséggel igazolják a gazdasági egyenlőtlenséget más vallási csoportokhoz képest. Ez különösen meglepő annak fényében, hogy átlagosan kevésbé vagyonnal rendelkeznek, mint az általános népesség.
Evangélikus vezetők gyakran hirdetik prédikációikban az egyéni gazdasági felelősségvállalás eszméjét, hangsúlyozva, hogy anyagi sikereink elsősorban személyes döntéseink és erőfeszítéseink eredményei.
Dawson P. R. Vosburg kutatása: A New River Church esettanulmánya
A The Ohio State University szociológusa, Dawson P. R. Vosburg célul tűzte ki annak feltárását, miként egyeztetik össze az evangélikus vezetők azokat a bibliai tanításokat, amelyek egyenlőséget sugallnak, azzal a támogatással, amelyet a meglévő gazdasági hierarchiák iránt tanúsítanak.
Vosburg 79 prédikációt elemzett egy tíz évre visszanyúló archívumból, amely közel 400 üzenetet tartalmazott. A New River Church modern stílusáról és gyors növekedéséről ismert; több ezer hívőt vonz személyesen és online egyaránt. Bár korszerű arculatot képvisel, konzervatív hitelveket vall és szó szerint értelmezi a Bibliát.
Az elemzés főbb megállapításai
1. A vagyon védelme mint erkölcsi álláspont
A prédikációk egyik leggyakoribb témája volt a vagyon önmagában vett védelme. A lelkészek hangsúlyozták: Isten nem ítéli el azt, aki gazdag. A valódi probléma abban rejlik, hogyan viszonyulunk birtokunkhoz.
Amíg a pénz nem válik identitásunk vagy biztonságunk elsődleges forrásává, addig annak birtoklása áldásként értékelhető. Többször elhangzottak olyan biztosítékok is, hogy luxuscikkek vagy drága ingatlanok birtoklása nem jelent lelki problémát.
A hallgatókat figyelmeztették arra is, hogy ne “gazdag-ostorozzanak” másokat; még Jézus sem ítélte el feltétlenül a gazdagságot.
2. Az amerikai egyenlőtlenség relativizálása globális összehasonlításban
A lelkészek gyakran hivatkoztak statisztikákra, amelyek szerint még az alacsony jövedelmű amerikaiak is jobb helyzetben vannak sok más ország lakóinál. Ezzel azt sugallták: minden gyülekezeti tag már most “gazdag”, ezért inkább hálásnak kell lenniük, semmint aggódniuk az otthoni gazdasági különbségek miatt.
3. Spirituális értelmezések alkalmazása
Amikor olyan bibliai szakaszokról beszéltek, amelyek a szegényeket emelik ki vagy bírálják a gazdagokat, gyakran metaforikus értelmezést alkalmaztak. Ezeket nem anyagi szegénységként értelmezték, hanem “lelki szegénységként”. Ez lehetővé tette számukra, hogy elkerüljék az anyagi világban tapasztalható egyenlőtlenségek közvetlen bírálatát.
Kivételt képeztek azok a részek, amelyek tizedfizetésről szóltak: itt arra buzdították a híveket, hogy jövedelmük meghatározott részét adják oda az egyháznak – gyakran isteni anyagi védelem ígéretével ösztönözve őket.
4. „Isten minden tulajdonosa” – Az aktuális gazdasági rend igazolása
A prédikációkban gyakran előkerült az az elképzelés is, hogy mivel minden erőforrás Isten tulajdona, ezért Ő szándékozta így elrendezni a jelenlegi gazdasági rendszert. Ez alapján pedig az egyenlőtlenség megkérdőjelezése tulajdonképpen Isten akaratának megkérdőjelezése lenne.
Ebből következően mindenki pontosan annyit kapott Istentől, amennyire szüksége van; ezért kerülni kell másokkal való összehasonlítást.
5. Kulturális narratívák beépítése
A bibliai szövegeken túlmenően a lelkészek gyakran használtak széles körben elfogadott amerikai kulturális narratívákat is. Például méltányosságot és egyéni erőfeszítést hangsúlyoztak: azt sugallták, hogy valaki azért lesz gazdag vagy sikeres anyagilag, mert képes vagy hűséges ebben.
Bár Isten adja meg az ember képességét a pénzkeresetre, végső soron ez összhangban állt azzal az elképzeléssel is, hogy a siker megérdemelt jutalom.
A piaci nyomások hatása az evangélikus prédikációkra
Vosburg rámutatott arra is, hogy olyan gyülekezetek esetében mint New River Church – amelyek adományokra és önkéntes részvételre épülnek – erős ösztönzők vannak arra nézve, hogy ne sértsék meg a tehetősebb tagokat.
Egy prédikációban például elhangzott egy történet arról, hogyan hagyott el egy tehetős házaspár egy másik gyülekezetet azért, mert ott bírálva érezték magukat anyagi helyzetük miatt. New River-ben viszont elfogadóbb légkört találtak: ott megerősítették őket abban, hogy vagyonuk nem bűnös dolog.
Ez jól mutatja azt is, miként befolyásolják piaci mechanizmusok a vallási üzeneteket: azok az egyházak ugyanis kockáztatják tagjaik és anyagi támogatásuk elvesztését, amelyek nyíltan bírálják az egyenlőtlenséget. Ezzel szemben azok vonzóbbak lehetnek tehetősebb hívek számára, amelyek megerősítik meglévő hierarchiákat.
Korlátok és további kutatási irányok
A tanulmány nem állítja azt semmiképpen sem általánosan érvényesnek: nem minden evangélikus gyülekezet értelmezi így a Szentírást és nem minden keresztény támogatja automatikusan a gazdasági egyenlőtlenséget.
Vosburg hangsúlyozza továbbá: más keresztény hagyományok határozottan felléptek már az egyenlőtlenség ellen; sőt vannak evangélikus csoportok is akik hitükből fakadóan igazságosabb társadalmat kívánnak építeni.
Mivel ez csak egyetlen gyülekezet esettanulmánya volt – amelynek mérete, stílusa és földrajzi helyzete sajátos –, nem lehet automatikusan általánosítani eredményeit más közösségekre. Emellett Vosburg kiemeli azt is: mivel nem mindig jelenik meg hangsúlyosan ez a téma prédikációkban sem (különösen nagyobb mintaszám esetén), további adatgyűjtés szükséges ahhoz, hogy szélesebb körben lehessen mintázatokat felismerni.
Záró gondolatok és jövőbeli kutatások lehetőségei
A tanulmány hozzájárul ahhoz a növekvő kutatásmunkához is, amely rögzített prédikációkat elemez vallási diskurzus vizsgálata céljából. Új keretet kínál annak megértésére is, miként formálódnak gazdasági üzenetek vallási környezetben.
Vosburg arra bíztatja tudós társait: vizsgálják meg azoknak a vallási vezetőknek üzeneteit is akik ellenzik az egyenlőtlenséget; továbbá azt is érdemes lenne feltérképezniük ezeknek a gyülekezeteknek növekedési és pénzügyi helyzetét.
A prédikáció-archívumok növekvő hozzáférhetősége és szövegelemző technológiák fejlődése révén várhatóan könnyebbé válik majd annak feltárása is: milyen mértékben terjedtek el ezek vagy hasonló mintázatok különböző teológiai vagy politikai irányultságú közösségekben.
