A generatív mesterséges intelligencia (AI) eszközök egyik legfeltűnőbb jellemzője a könnyű hozzáférhetőségük. Szinte képzettség nélkül, pillanatok alatt létrehozhatunk képeket bármilyen elképzelésünk alapján, bármilyen stílusban. Ez a tulajdonság kulcsfontosságú oka annak, hogy az AI művészet számos kritikát kapott: napjainkban rendkívül egyszerűvé vált, hogy Instagramot vagy TikTokot elárasszanak tartalom nélküli képek, illetve cégek saját maguk generáljanak képeket és videókat anélkül, hogy képzett művészeket alkalmaznának.
Az AI művészet új dimenziói – Henry Daubrez példája
Henry Daubrez, művész és designer, aki egy bitcoin NFT-hez készített AI-generált vizuális anyagokat, melyek a Sotheby’s aukción 24 000 dollárért keltek el, a generatív AI hozzáférhetőségét az egyik legpozitívabb aspektusnak tartja. Jelenleg ő a Google első filmes rezidenseként is tevékenykedik. Daubrez szerint azok is elkezdhetnek alkotni és megosztani műveket, akik korábban feladták a kreatív önkifejezést vagy sosem volt idejük elsajátítani egy médiumot.
„Nem hiszem, hogy az AI egy egész generáció zseniális alkotóját fogja létrehozni” – mondja Daubrez, aki magát „AI-támogatott művésznek” nevezi. Bár olyan eszközök használata, mint a DALL-E vagy Midjourney nem igényel technikai tudást, az érdekes alkotások létrehozása és azok értékelése már képzelőerőt és művészi érzéket kíván. „Úgy gondolom, egy új generáció születik majd, amelyet az ízlés fog vezérelni.”
Az AI mint kreatív társ – Kira Xonorika és Beth Frey tapasztalatai
A tapasztaltabb művészek számára az AI nem csupán gyors megoldás lehet. Beth Frey, képzett képzőművész, aki Instagramon több mint 100 000 követővel osztja meg AI-műveit, eredetileg az eszközök furcsa, torz képei miatt vonzódott a generatív AI-hoz. Élvezte a deformált kezeket és a kísérteties ételfogyasztási ábrázolásokat. Azonban ahogy a modellek hibái javultak, úgy csökkent érdeklődése is: „Minél jobb lesz az AI, annál kevésbé izgalmas számomra. Most már keményebben kell dolgozni azért a hibáért.”
Kira Xonorika „AI-kollaboratív művészként” definiálja magát. Rövidfilmje, a Trickster, az első generatív AI-alkotásként került be a Denveri Művészeti Múzeum állandó gyűjteményébe. Xonorika számára az irányítás feladása – legyen szó a szoftverfrissítésekről vagy magáról az AI-ról – éppen az alkotói folyamat egyik vonzereje. „Az AI-ban azt szeretem leginkább, hogy kiszámíthatatlan”, mondja. Munkái olyan témákat járnak körül, mint az őslakosság és a nem emberi intelligencia. „Ha nyitott vagy erre a kiszámíthatatlanságra, akkor ez jelentősen bővíti és gazdagítja az ötleteidet.”
Kihívások és elfogadás – Az AI művészet jövője
Bár egyre több művész használja kreatívan az AI-t, annak elfogadottsága még messze nem általános. Sokak számára az „AI-művészet” még mindig egyenlő az „AI-hulladékkal”. Henry Daubrez elismeri ugyanakkor, hogy bár hálás a kapott elismerésekért, új művészeti forma úttörőjeként érzelmileg vegyes élményeket él át.
„Amíg nem fogadják el igazán azt, hogy az AI csak egy eszköz más eszközök között — amelyet bárki használhat tetszése szerint — addig ez egy édes-savanyú helyzet marad”, mondja Daubrez. „Lesznek nagyszerű alkotások és kevésbé jók is.”
Összegzés
A generatív mesterséges intelligencia forradalmasítja a művészet világát: könnyen hozzáférhetővé teszi az alkotást bárki számára, új kreatív lehetőségeket nyit meg és újfajta együttműködést tesz lehetővé ember és gép között. Ugyanakkor ez a technológia komoly vitákat is kiváltott arról, hogy mi számít valódi művészetnek és milyen szerepet játszanak benne a hagyományos képességek.
Az AI-művészet jövője tehát izgalmas kihívásokkal teli: miközben egyre többen fedezik fel benne a kreativitás új dimenzióit, addig még sok munka vár arra is, hogy széles körben elfogadottá váljon ez az új médium.