A gliomák az egyik leggyakoribb és legagresszívebb központi idegrendszeri daganatok közé tartoznak, amelyek jelentős kihívást jelentenek mind az orvostudomány, mind a betegek életminősége szempontjából. A 2022-es globális rákstatisztikák szerint a daganatos megbetegedések világszerte növekvő terhet jelentenek, különösen az agydaganatok esetében, amelyek komplex klinikai képpel és pszichés tünetekkel járnak.
Globális rákstatisztikák és a gliomák előfordulása
A Bray és munkatársai (2024) által publikált GLOBOCAN adatok alapján 185 országban 36 különböző daganattípus incidenciáját és halálozási arányát vizsgálták. Az agydaganatok között a gliomák kiemelkedő helyet foglalnak el, mivel magas mortalitással és jelentős morbiditással járnak. Az epidemiológiai adatok szerint a gliomák előfordulása folyamatosan emelkedik, ami részben a diagnosztikai módszerek fejlődésének, részben pedig a környezeti és genetikai tényezőknek köszönhető.
Glioma: definíció és osztályozás
A glioma a központi idegrendszer glia sejtjeiből kiinduló daganatokat jelenti. Weller és munkatársai (2024) összefoglalták a gliomák típusait, amelyek között megtalálhatók az alacsony fokozatú (WHO I-II) és magas fokozatú (WHO III-IV) tumorok is. A WHO 2016-os osztályozása (Louis et al., 2016) új molekuláris markereket is bevezetett, amelyek segítik a pontosabb diagnózist és prognózist.
Pszichés tünetek a glioma betegeknél
A gliomás betegek körében gyakoriak az olyan pszichés problémák, mint az szorongás és a depresszió. M IJ-K és munkatársai (2018) szisztematikus áttekintése rámutatott, hogy ezek a tünetek végigkísérik a betegség teljes lefolyását. Hao et al. (2021) vizsgálata szerint az érintettek körében az érzelmi zavarok előfordulása jelentős, melyek befolyásolják a túlélést is.
Szorongás és depresszió prevalenciája
- Kilbride et al. (2007) kimutatták, hogy a műtét és sugárkezelés közötti időszakban különösen magas az érzelmi zavarok aránya.
- Liu & Zhan (2023) hangsúlyozták, hogy a recidív gliomában szenvedő betegek esetén még nagyobb kockázattal jelennek meg ezek a tünetek.
- Pitman et al. (2018) meta-analízise szerint a daganatos betegek körében általánosan magasabb az érzelmi zavarok aránya más betegcsoportokhoz képest.
Agyi lateralitás szerepe az érzelmi állapotban
Agyi lateralitás alatt azt értjük, hogy az agy jobb és bal féltekéje eltérő funkciókat lát el. Wasserstein & Stefanatos (2000) tanulmányukban rámutattak arra, hogy a jobb féltekei károsodások pszichopatológiai tüneteket eredményezhetnek. Mainio et al. (2003) vizsgálata szerint az agydaganatok lokalizációja befolyásolja a szorongás szintjét: például jobb féltekei tumorok esetén gyakoribbak lehetnek az érzelmi zavarok.
Irle és munkatársai (1994) megfigyelései szerint az agykéreg tumorainak műtéti eltávolítása után hangulati változások léphetnek fel, amelyek részben az agyi lateralitással magyarázhatók.
Diagnosztikai eszközök pszichés tünetek mérésére
A pszichés állapot objektív mérésére több skálát is alkalmaznak:
- Hospital Anxiety and Depression Scale (HADS) – Zigmond & Snaith (1983)
- Self-Rating Depression Scale – Zung & Gianturco (1971)
Ezek segítségével pontosabban nyomon követhetőek a betegek érzelmi állapotának változásai a kezelés során.
Agyi lateralitás neurobiológiai háttere
Agyi specializációról Gazzaniga (2000), Toga & Thompson (2003), valamint Sun & Walsh (2006) írtak részletesen. Az agyféltekék eltérő funkcionális szerepe hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos tumorok lokalizációja milyen mértékben befolyásolja a kognitív és érzelmi működést.
Harmon-Jones et al. (2010) összegzésében kiemelték az aszimmetrikus frontális kéreg aktivitásának szerepét az érzelmek feldolgozásában, míg Smit et al. (2007) kapcsolatot találtak ezen aszimmetria és szorongás-depresszió kockázata között.
Klinikai jelentőség: Prognózis és kezelési stratégiák
A tumor lokalizációja nemcsak az érzelmi állapotot befolyásolja, hanem prognosztikai jelentősége is van. Polin et al. (2005) kimutatták, hogy a domináns féltekén elhelyezkedő magas fokozatú gliomák esetén eltérő lehet a túlélési idő más lokalizációkhoz képest.
Coluccia et al. (2018) retrospektív vizsgálata megerősítette, hogy a lateralitás hatással van a műtéti eredményekre is. Bao et al. (2023) pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonyos agyi régiók érintettsége összefüggésbe hozható rosszabb Karnofsky Performance Status-szal (KPS) és rövidebb túléléssel.
Molekuláris jellemzők és anatómiai lokalizáció kapcsolata
Cini et al. (2024) áttekintése alapján fontos megérteni, hogy nemcsak az anatómiai elhelyezkedés számít, hanem az adott tumor molekuláris profilja is meghatározza a betegség lefolyását és kezelési lehetőségeit.
Összegzés
A gliomák komplex betegségek, melyek nem csupán fizikai tüneteket okoznak, hanem jelentős pszichés terheket is rónak a betegekre. A daganat lokalizációja – különösen az agyi lateralitás – fontos tényező mind az érzelmi állapot kialakulásában, mind pedig a prognózisban. A modern diagnosztikai eszközök segítségével egyre pontosabban mérhetőek ezek a hatások, ami hozzájárulhat személyre szabottabb kezelési stratégiák kidolgozásához.
Források:
- Bray F. et al., CA Cancer J Clin., 2024
- Weller M. et al., Nat Rev Dis Primers., 2024
- M IJ-K et al., J Neurooncol., 2018
- Hao A., Huang J., Xu X., Ir J Med Sci., 2021
- Kilbride L., Smith G., Grant R., J Neurooncol., 2007
- Liu X., Zhan G., Psychol Health Med., 2023
- Wasserstein J., Stefanatos G.A., J Am Acad Psychoanal., 2000
