Nem túlzás azt állítani, hogy a világ jelenleg talán soha nem látott környezeti válság közepén állunk. Egy friss, az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése által kiadott, több mint 300 tudós részvételével készült globális jelentés ugyanis az eddigi legátfogóbb értékelést adja a bolygónkat fenyegető legégetőbb problémákról. A klímaváltozás, a biodiverzitás drámai csökkenése, a földpusztulás és a szennyezés olyan összefüggő kihívások, amelyek együttes kezelése nélkül nem várható megoldás.
Miért nem lehet külön kezelni a klímaváltozást és a biodiverzitás-vesztést?
Bob Watson, az egyik vezető szerző és korábbi NASA-szakértő szerint nem lehet külön beszélni ezekről a problémákról. „Nem gondolkodhatsz a klímaváltozásról anélkül, hogy ne vennéd figyelembe a biodiverzitás csökkenését, a földpusztulást vagy a szennyezést” – mondja. Ez engem is meglepett, mert sokszor halljuk külön-külön ezeket a témákat, de valójában egy hatalmas háló részei, amely aláássa gazdaságunkat, rontja egészségünket és növeli a szegénységet.
A jelentés rámutat arra is, hogy ezek a problémák nem csak környezeti kérdések: veszélyeztetik az élelmiszer- és vízbiztonságot, sőt még a nemzetbiztonságot is. Gondolj csak bele: ha nincs elég tiszta víz vagy termőföld, hogyan tudunk békében élni?
A világ közelít a kritikus ponthoz – mit jelent ez?
A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy hamarosan átléphetjük azt az úgynevezett „tipping point”-ot, amikor már nem lehet visszafordítani a károkat. Az eddigi megállapodások – mint például a Párizsi Egyezmény – sajnos nem hoztak elég áttörést. A globális üvegházhatású gázok kibocsátása rekordmagasságba emelkedett 2024-ben, pedig már tíz éve próbáljuk visszafogni.
Ha így folytatjuk, az évszázad végére akár 2,4 Celsius-fokkal is melegebb lehet a Föld az iparosodás előtti időkhöz képest – ez pedig katasztrofális következményekkel járhat: egyre szélsőségesebb időjárási események (hurrikánok, aszályok), erdőtüzek és természeti katasztrófák várhatók.
A klímaváltozás mint „fenyegetés-sokszorozó”
Katharine Hayhoe klímakutató szerint (aki nem vett részt a jelentés elkészítésében) maga a klímaváltozás súlyosbítja az olyan problémákat is, mint az erdőirtás vagy a földpusztulás. Ez azt jelenti, hogy ha nem sikerül megállítani vagy legalább lassítani a klímaváltozást, akkor más környezeti gondokat sem fogunk tudni megoldani.
Földünk pusztulása és az emberi egészség
A jelentés szerint jelenleg akár 40%-a is lehet az ember által használt földterületeknek degradált állapotban – vagyis elveszíti termőképességét. Emellett évente mintegy 9 millió ember hal meg szennyezés miatt világszerte. Ezek az adatok önmagukért beszélnek.
Mennyi pénz kellene és miért éri meg befektetni?
Az igazság az, hogy egy ilyen komplex problémakör kezelése hatalmas anyagi ráfordítást igényelne: évente nagyjából 8 billió dollár befektetésére lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátást és helyreállítsuk a biodiverzitást.
De itt jön egy érdekes fordulat: bár elsőre soknak tűnik ez az összeg, hosszú távon jóval többet nyerünk vele. A jelentés szerint már 2050 után elkezdődnek azok az anyagi előnyök, amelyek évente akár 20 billió dollárra nőhetnek 2070-re – és még tovább emelkedhetnek.
Gazdasági növekedés vagy fenntarthatóság?
Bob Watson szerint ráadásul nem elég csak azt nézni, mennyi GDP-t termel egy ország – mert ez nem mutatja meg azt, hogy mennyire fenntartható vagy káros az adott növekedés. Ez egy fontos szemléletváltás lenne minden döntéshozó számára.
Kormányok és társadalom: együtt vagy sehogy
A jelentés hangsúlyozza: nem elég csak egy-egy ország vagy iparág szintjén cselekedni. Minden kormánynak, pénzügyi szereplőnek és állampolgárnak össze kell fognia. Egy olyan körforgásos gazdaságra van szükségünk, amely felismeri: természeti erőforrásaink végesek.
Egyetértek Michael Mann klímakutatóval abban, hogy most már nem politikailag kényelmes döntéseket kell hozni – hanem helyeseket. A tét túl nagy ahhoz, hogy félremehessünk.
Nem mindenki áll készen az együttműködésre
Sajnos azonban nem minden ország mutat hajlandóságot erre az összefogásra. Az Egyesült Államok például idén nem vett részt az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésén – sőt több ponton nyíltan elutasította annak ajánlásait. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy Trump korábban kiléptette az USA-t a Párizsi Egyezményből és támogatta a fosszilis energiahordozók használatát.
Az idei ENSZ-klímakonferencia Brazíliában sem hozott áttörést: hiányoztak azok az erősebb vállalások, amelyekkel valóban csökkenteni lehetne az üvegházhatású gázokat.
Mégis van remény?
Bár sokan pesszimisták lennének ezek után, Katharine Hayhoe optimista: szerinte változások akkor is lesznek, mert egyszerűen nincs más választásunk. „Nem arról van szó, hogy megmentsük a bolygót – ő úgyis ott lesz még akkor is, amikor mi már nem –, hanem arról, hogy lesz-e egészséges és virágzó emberi társadalom ezen a bolygón” – fogalmazott.
Ez pedig tényleg mindannyiunk felelőssége.
Forrás: https://apnews.com/article/un-environment-report-climate-crises-584715f6fd7ed32a8cf993120ef2a8aa
