Az offshore szélenergia egyre fontosabb szerepet tölt be a megújuló energiaforrások között világszerte. A technológia bizonyítottan hatékony és környezetbarát megoldás, amely hozzájárul az energiarendszerek fenntarthatóbbá tételéhez. A Világbank 2019-es felmérése szerint 115 ország rendelkezik offshore szélenergia potenciállal, ebből 27 ország már meghatározott nemzeti célokat a fejlesztésre. Azonban további 88 ország is jelentős lehetőségekkel bír ezen a területen, közülük 11 aktívan dolgozik fejlesztési terveken.
A Globális Offshore Szélenergia Szövetség (GOWA) és tagországai
A Globális Offshore Szélenergia Szövetség (GOWA) jelenleg kilenc olyan tagországgal rendelkezik, amelyek még nem tűztek ki hivatalos nemzeti célokat az offshore szélenergia fejlesztésére. Ezek az országok:
- Ausztrália
- Brazília
- Kanada
- Chile
- Máltai Köztársaság
- Panama
- Pápua Új-Guinea
- Szent Lucia
- Trinidad és Tobago
Ezek az országok jelentős potenciállal bírnak, és várhatóan a közeljövőben meghatározzák saját nemzeti célkitűzéseiket az offshore szélenergia területén.
Európai Unió: aktív kutatás és fejlesztés az offshore szélenergiában
Az Európai Unió öt országa, amelyek rendelkeznek offshore szélenergia potenciállal, jelenleg aktívan vizsgálja a fejlesztési lehetőségeket:
- Lettország: Nemzeti célok kidolgozásán dolgozik.
- Bulgária: Szintén célokat határoz meg a közeljövőben.
- Máltai Köztársaság: Fejlesztési terveket készít elő.
- Ciprus: Tervek előkészítése folyamatban.
- Horvátország: Fejlesztési stratégiák kidolgozás alatt.
Latin-Amerika: ígéretes fejlődési régió 2025-re
Latin-Amerika egyre inkább előtérbe kerül az offshore szélenergia fejlesztésében. Jelenleg Kolumbia már meghatározott célokat tűzött ki, míg Brazília várhatóan hamarosan követi ezt a példát. Brazília előnyei közé tartozik a már kialakított tengeri bérleti rendszer, egy erős ipari ellátási lánc és megfelelő hálózati kapacitás, amelyek révén a legfejlettebb piacnak számít Latin-Amerikában.
A várakozások szerint Brazília első offshore aukcióját 2026-ban tartják, és az első projektek csatlakoztatása a hálózathoz várhatóan az 2030-as évek elején történik meg. Emellett Chile és Mexikó is előrehaladott állapotban van az offshore szélenergia fejlesztésében. Szent Lucia, Panama és Trinidad és Tobago pedig GOWA tagként csatlakoztak a globális kezdeményezéshez.
A világ más régiói: Afrika, Óceánia és Közép-Ázsia érdeklődése
Marokkó – Afrika első offshore szélerőműve
Marokkó 2029-ben kezdi meg Afrika első offshore szélerőművének építését Essaouira közelében, amelynek tervezett kapacitása 1 GW lesz. Az ország kiváló atlanti szélviszonyokkal rendelkezik, emellett érett megújuló energia politikai keretrendszerrel bír, erős európai kapcsolatokkal és ambíciókkal a zöld hidrogén termelésében valamint áramexportban Spanyolország és Portugália felé interkonnektorokon keresztül.
A mediterrán megújuló energia együttműködés iránti érdeklődés is növekszik, különösen az offshore szélenergia területén.
Új-Zéland – új szabályozási keret kialakítása
Új-Zéland jelenleg véglegesíti új offshore megújuló energia szabályozási keretét, amely várhatóan 2025-ben nyitja meg az engedélyezési folyamatokat. Az első projektek üzembe helyezése az 2030-as évek elején várható.
Azerbajdzsán – tiszta energia diverzifikáció a Kaszpi-tengeren
Azerbajdzsán stratégiai fontosságúnak tekinti az offshore szélenergiát a tiszta energiaforrások diverzifikációja érdekében, különösen az olaj- és gázipar mellett. Az ország erős nemzetközi befektetői érdeklődést tapasztal ezen a területen. Jelenleg egy 240 MW-os pilot zóna előkészítése zajlik Baku közelében, ahol várhatóan 2026-ban kezdődnek meg a fejlesztési tenderek.
Kitekintés: Az offshore szélenergia jövője világszerte
Az offshore szélenergia már bizonyítottan hatékony megoldás nagy léptékű tiszta energiatermelésre. A korai piacbefogadók sikerei lehetőséget teremtenek arra, hogy a technológia szélesebb körben elterjedjen globálisan is. A fent említett országok és régiók fejlődése azt mutatja, hogy egyre több helyen ismerik fel az offshore szélenergia jelentőségét a fenntartható energiarendszer kialakításában.
A következő években várhatóan további országok fognak nemzeti célokat kitűzni és beruházásokat indítani ezen a területen, ami hozzájárulhat a globális klímavédelmi célok eléréséhez és az energiamix zöldítéséhez.
