2021-ben a Google és az Amazon egy jelentős, 1,2 milliárd dolláros felhőszolgáltatási szerződést kötött az izraeli kormánnyal, amelynek különleges feltétele volt egy titkos kód használata. Ez a megállapodás vált ismertté „kacsintó mechanizmus” néven, amely egyedi módon kezeli az adatvédelem és a jogi kötelezettségek közötti feszültséget.
Az izraeli kormány aggodalmai és a „kacsintó mechanizmus” kialakulása
Izrael attól tartott, hogy a globális techóriások felhőplatformjaira áthelyezett adatai külföldi hatóságok kezébe kerülhetnek. A Google és az Amazon, mint más nagy technológiai cégek, rendszeresen eleget tesznek a rendőrség, ügyészség és biztonsági szolgálatok adatkiadási kérelmeinek, amelyek gyakran titokban zajlanak. Az érintett ügyfeleket nem értesíthetik az adatátadásról, mert erre vagy jogszabály kötelezi őket, vagy bírósági titoktartási végzés van érvényben.
Ezért Izrael egy különleges megoldást dolgozott ki: a cégeknek rejtett jeleket kell küldeniük pénzügyi tranzakciók formájában, amelyek figyelmeztetik a kormányt arra, ha izraeli adatokat adtak át külföldi hatóságoknak. Ez a titkos jelzés lett a „kacsintó mechanizmus”.
A Project Nimbus – szigorú feltételek és különleges szabályozás
A Project Nimbus néven ismert szerződés keretében Google és Amazon vállalták, hogy elfogadják Izrael szokatlan követeléseit. Ezek között szerepeltek olyan szigorú kontrollok is, amelyek megtiltják a cégeknek, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az izraeli kormány hozzáférését a felhőszolgáltatásokhoz – még akkor sem, ha azok megsértik a szolgáltatási feltételeket.
Az izraeli tisztviselők attól tartottak, hogy emberi jogi aktivisták vagy részvényesek nyomására a cégek visszavonhatják szolgáltatásaikat Izraeltől, különösen a megszállt palesztin területeken elkövetett emberi jogi visszaélések miatt. Emellett aggódtak az esetleges külföldi jogi lépések miatt is, amelyek megpróbálhatnák korlátozni Izrael hozzáférését ezekhez a technológiákhoz.
Microsoft esete – eltérés a Nimbus szerződéstől
Ellentétben a Google-lel és az Amazonnal, a Microsoft nem fogadta el Izrael minden követelését, ezért nem nyerte el a Nimbus szerződést. Nemrégiben letiltotta az izraeli hadsereg hozzáférését bizonyos felhő- és mesterséges intelligencia szolgáltatásokhoz, miután kiderült, hogy az izraeli katonai hírszerzés palesztin telefonbeszélgetéseket tárolt Microsoft Azure platformján. A Microsoft ezt megsértette saját szolgáltatási feltételeit és nem kívánja támogatni a tömeges polgári megfigyelést.
A „kacsintó mechanizmus” működése – titkos fizetések formájában
A Nimbus szerződés szerint a Google-nak és az Amazonnak 24 órán belül kell elküldeniük egy speciális kompenzációt Izraelnek abban az esetben, ha adatokat adtak át külföldi hatóságoknak anélkül, hogy erről tájékoztathatnák Izraelt. Ez a fizetés megfelel egy adott ország telefonszám-körzetszámának:
- Ha például az adatokat amerikai hatóságoknak adják át (+1 körzetszám), 1000 sékelt kell fizetniük.
- Olaszország esetén (+39) 3900 sékel jár.
- Ha nem tudják megjelölni az országot semmilyen módon (titoktartási kötelezettség miatt), akkor 100 000 sékelt (kb. 30 000 USD) kell fizetniük.
Ezt a rendszert jogi szakértők rendkívül szokatlannak tartják, mivel potenciálisan ütközhet az Egyesült Államok törvényeivel is. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy ez egy „briliáns”, bár kockázatos megoldás arra, hogy megfeleljenek mindkét fél elvárásainak.
A jogi és etikai kérdések – vállalati felelősség és átláthatóság
A Google és az Amazon tagadják, hogy bármilyen törvényt kijátszanának vagy megsértenének. Mindkét cég hangsúlyozza jogkövető magatartását és azt, hogy nem kerül sor semmilyen illegális tevékenységre.
Az izraeli pénzügyminisztérium szerint pedig ezek a szerződések szigorú garanciákat tartalmaznak Izrael érdekeinek védelmére. Ugyanakkor az is világos, hogy ezek az egyezmények komoly vitákat válthatnak ki mind jogi mind etikai szempontból világszerte.
A felhőszolgáltatások szerepe Izrael katonai műveleteiben
Izrael két éve folytatott háborúja Gázában során jelentős mértékben támaszkodott felhőszolgáltatókra nagy mennyiségű adat tárolására és elemzésére. Egyik ilyen adatbázis volt például több ezer palesztin lehallgatott telefonbeszélgetéseinek gyűjteménye is.
Ezeket korábban Microsoft Azure platformon tárolták, de tervek szerint átkerülnek majd az Amazon Web Services (AWS) adatközpontjaiba. Az Amazon hivatalosan nem kommentálta ezt a migrációs tervet.
Következtetések – technológia, politika és adatvédelem összefonódása
A Google és Amazon izraeli szerződése jól példázza azt a komplex helyzetet, amelyben a globális technológiai vállalatok működnek: egyszerre kell megfelelniük különböző országok törvényeinek és politikai elvárásainak miközben ügyfeleik adatainak biztonságát is garantálniuk kell.
A „kacsintó mechanizmus” egyedi megoldásként szolgál arra, hogy Izrael értesüljön arról, ha adatait külföldön használják fel anélkül, hogy erről nyíltan tájékoztatnák őt. Ez azonban számos kérdést vet fel mind jogi mind etikai szempontból.
Összességében, ez az eset rávilágít arra is, milyen kihívásokkal néznek szembe ma azok az országok és vállalatok, amelyek digitális szuverenitásukat szeretnék megőrizni egy globalizált világban.