A Google új, ambiciózus kutatási projektje, a Project Suncatcher célul tűzte ki, hogy mesterséges intelligencia (AI) adatközpontokat helyezzen el az űrben. A vállalat mérnökei és tudósai szerint a jövőben akár 80 darab, napelemekkel felszerelt műholdból álló konstellációkat lehetne elhelyezni mintegy 400 mérföldes (kb. 640 km) magasságban a Föld körül, amelyek erőteljes processzorokkal lennének felszerelve, hogy kielégítsék a növekvő AI-igényeket.
A Google űralapú AI adatközpontjainak tervei
A Google kutatási eredményei szerint a rakétaindítások költségei olyan gyorsan csökkennek, hogy a 2030-as évek közepére egy űrbéli adatközpont működtetési költségei összevethetők lehetnek a földi adatközpontokéval. Ez jelentős áttörést jelenthet az AI infrastruktúra fenntarthatósága és hatékonysága szempontjából.
Az űrbéli adatközpontok egyik legnagyobb előnye, hogy minimalizálják a földi erőforrásokra – például vízre és földre – nehezedő hűtési igényeket, amelyek jelenleg nagy terhet jelentenek a hagyományos adatközpontok számára. Az ilyen műholdak napelemekkel működnének, amelyek akár nyolcszor hatékonyabbak lehetnek, mint a Földön használt panelek.
Környezeti és technológiai kihívások
Bár az ötlet ígéretes, számos kihívás is felmerül. Egyetlen rakétaindítás több száz tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, ami komoly környezeti aggályokat vet fel. Emellett csillagászok is aggódnak amiatt, hogy a növekvő számú alacsony pályán keringő műholdak „mint bogarak egy szélvédőn” zavarhatják az univerzum megfigyelését.
A Project Suncatcher által tervezett műholdas adatközpontok optikai kapcsolatokon keresztül továbbítanák az adatokat. Ezek a kapcsolatok fény- vagy lézersugarakat használnak az információk vezeték nélküli átvitelére, ami nagy sávszélességet és gyors kommunikációt tesz lehetővé.
A mesterséges intelligencia infrastruktúrájának globális költségei
Az AI fejlesztésében élen járó nagy technológiai cégek várhatóan összesen mintegy 3 billió dollárt (kb. 2,3 billió fontot) fognak költeni földi adatközpontokra világszerte – Indiától Texasig, Lincolnshire-től Brazíliáig. Ez a hatalmas beruházás azonban aggodalmat kelt a szén-dioxid-kibocsátás miatt, különösen akkor, ha nem sikerül tiszta energiaforrásokra átállni.
Miért lehet az űr ideális hely az AI skálázására?
A Google szerint „a jövőben az űr lehet a legjobb hely az AI számítógépek skálázására”. A Project Suncatcher egy olyan koncepciót képvisel, amely kompakt napelemes műhold-konstellációkat használna Google TPU processzorokkal felszerelve, és ezeket szabad térbeli optikai kapcsolatok kötnék össze.
- TPU-k (Tensor Processing Units): speciálisan AI modellek tanítására és napi használatára optimalizált processzorok.
- Szabad térbeli optikai kapcsolatok: vezeték nélküli adatátviteli technológia fény vagy lézersugarak segítségével.
- Napelemes energia: az űrbéli napelemek akár nyolcszor hatékonyabbak lehetnek a földieknél.
Versenytársak és iparági trendek
Elon Musk cégei – a Starlink műholdas internet szolgáltató és a SpaceX rakétaprogram – szintén bejelentették, hogy elkezdik skálázni az űrbéli adatközpontokat. Ezzel párhuzamosan az Nvidia AI chipeket is indítanak majd az égbe még ebben a hónapban egy startup partnerrel, a Starclouddal együttműködve.
Philip Johnston, a Starcloud társalapítója így fogalmazott: „Az űrben gyakorlatilag korlátlan mennyiségű, alacsony költségű megújuló energia áll rendelkezésre. A környezetre gyakorolt hatás kizárólag az indításból ered majd, utána pedig tízszeres CO₂-megtakarítás érhető el egy földi adatközponthoz képest.”
A jövő kilátásai és mérföldkövek
A Google tervei szerint két prototípus műholdat indítanak majd pályára legkésőbb 2027 elején. A vállalat ezt egy „első mérföldkőnek” tekinti egy skálázható, űrbéli AI infrastruktúra megvalósítása felé.
Ugyanakkor óvatosságra intenek: még számos mérnöki kihívást kell leküzdeniük, például a hőkezelést, nagy sávszélességű földi kommunikációt és az orbitális rendszerek megbízhatóságát illetően.
Összegzés
A Google Project Suncatcher projektje forradalmi lépést jelenthet a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának fejlesztésében. Azzal, hogy az AI adatközpontokat az űrbe helyezik át, nemcsak új dimenziókat nyithatnak meg a számítási kapacitás bővítésében, hanem hozzájárulhatnak a környezetvédelemhez is. Bár még sok technológiai és környezeti akadály áll előttük, az elképzelés jól mutatja azt az irányt, amerre az innováció halad: fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldások felé.