Ha azt hitted, hogy a klímaváltozás csak a tengerpartokat vagy a nagyvárosokat érinti, akkor van egy rossz hírem: a hegyekben még durvább a helyzet. Egy friss, nemzetközi kutatás szerint a magaslatokon zajló éghajlati változások sokkal gyorsabbak és intenzívebbek, mint a síkvidéken – és ez nem csak egy elméleti probléma, hanem több mint egymilliárd ember életét fenyegeti világszerte.
Mi az az „elevation-dependent climate change” és miért számít?
A tudományban EDCC-nek hívják azt a jelenséget, amikor az éghajlatváltozás hatásai felerősödnek, ahogy egyre magasabbra megyünk a hegyekben. Ez azt jelenti, hogy míg lent a völgyben még csak enyhe melegedést tapasztalunk, fent a csúcsokon már sokkal gyorsabban olvadnak el a gleccserek és változnak meg az időjárási minták.
Ez nem valami új teória: az elmúlt évtizedek adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a hegyvidékek – legyen szó a Sziklás-hegységről, az Alpokról, az Andokról vagy éppen a Himalájáról – sokkal érzékenyebbek az éghajlatváltozásra. A Portsmouthi Egyetem kutatója, Dr. Nick Pepin vezette csapat most egy átfogó elemzést tett közzé erről a jelenségről a Nature Reviews Earth & Environment folyóiratban.
Hó helyett eső – miért baj ez?
A legszembetűnőbb változás talán az, hogy ahogy emelkedik a hőmérséklet, egyre kevesebb hó hullik, helyette egyre több eső esik. Ez elsőre talán nem tűnik olyan nagy problémának – hiszen víz az víz –, de ha belegondolsz, mennyire másként viselkedik a hó és az eső:
- A hó lassan olvad meg, így télen raktározódik el, majd tavasszal fokozatosan táplálja folyóinkat és tavainkat.
- Az eső viszont gyorsan lefolyik, ami növeli az árvizek kockázatát és csökkenti a hosszú távú vízkészleteket.
Ez pedig különösen aggasztó olyan hatalmas népességű országokban, mint Kína vagy India, ahol több száz millió ember él közvetlenül attól függően, hogy mit adnak nekik ezek a hegyi gleccserek és hómezők.
Hegyek vs. síkság: miért gyorsabb itt minden?
Dr. Pepin szerint „a hegyek sok szempontból hasonlítanak az Északi-sarkvidékre”, ahol szintén nagyon gyorsan olvadnak el a jégtakarók. Ez azért van, mert mindkét környezetben alapvetően megváltozik az ökoszisztéma: eltűnik a hó és jég, megváltozik a növény- és állatvilág összetétele.
És itt jön egy igazán ijesztő rész: ahogy feljebb mész a hegyen, ezek a változások még intenzívebbek lehetnek. Az állatok és növények kénytelenek követni ezt a hűvösebb klímát felfelé – de egyszer csak elfogyhat számukra a hely. Mi történik akkor? Egyszerűen kipusztulhatnak vagy teljesen átalakulhatnak az ökoszisztémák.
Példák és valós következmények
Nem csak elméleti veszélyről beszélünk: idén nyáron Pakisztánban például brutális monszunok tomboltak, amelyek során több mint ezer ember vesztette életét extrém hegyi esőzések miatt. Ezek az események jól mutatják, milyen gyorsan válhatnak halálossá ezek az időjárási anomáliák.
Milyen kihívásokkal néznek szembe a kutatók?
Egy nagy probléma továbbra is az adatgyűjtés nehézségeiben rejlik. A hegyvidékek zordak és nehezen megközelíthetők – emiatt kevés időjárási állomás működik ott folyamatosan. Ez pedig azt jelenti, hogy lehet alábecsülni azt is, milyen gyorsan melegszik fel ténylegesen ezeken a területeken.
A jelenlegi számítógépes modellek sem tökéletesek: általában csak néhány kilométeres pontossággal tudják lekövetni az időjárási változásokat, miközben egy-egy hegyláb vagy völgy között akár pár méterrel is óriási különbségek lehetnek.
Mit tehetünk?
A jó hír az, hogy technológiailag haladunk előre: egyre jobb modellek készülnek és egyre több adat áll rendelkezésre. De ez önmagában nem elég – sürgős cselekvés kell mind globális szinten az éghajlatváltozás mérséklésére, mind pedig helyi szinten arra, hogy fejlesszük az érzékelő hálózatokat és megfigyelési rendszereket ezekben sebezhető régiókban.
Dr. Emily Potter, Sheffield Egyetem kutatója így fogalmazott: „A technológia fejlődése biztató, de ha nem lépünk időben globálisan is komoly lépéseket, akkor ezeknek a hegyi közösségeknek és ökoszisztémáknak nincs jövőjük.”
Összegzés – miért érdekeljen téged is?
Bár lehet távolinak tűnik számodra egy alpesi vagy himalájai gleccser sorsa, valójában ezek hatalmas láncreakciókat indítanak el. A vízellátásunk nagy része innen ered – ha eltűnik vagy megváltozik ez a forrás, akkor nem csak hegyi falvak maradnak víz nélkül, hanem városok milliói is küzdenek majd ivóvízhiánnyal.
Szerintem ez mindenkit érint: akár városi lakos vagy, akár vidéken élsz; akár érdekelnek az állatok vagy csak szeretnél tiszta vizet inni holnap is. A hegyek klímaváltozása nem valami távoli probléma több ezer méterrel fentebb – ez itt van velünk most.
