2023 szeptemberében döbbenetes esemény rázta meg az Amazonas-medencét: a brazil Amazonas államban található Tefe-tó partjainál több tucatnyi holt folyami delfin sodródott partra. A helyzet kivizsgálására a hidrológus Ayan Fleischmann és kutatócsoportja indult útnak, hogy feltárják a tömeges pusztulás okát.
A tó, amely forró üstté vált
A kutatók megdöbbentő felfedezést tettek: egy brutális aszály és extrém hőhullám kezdődött 2023 szeptemberében, amely szó szerint forró üstté változtatta a Tefe-tavat. A tó vize elérte a 41 Celsius-fokot (105,8 Fahrenheit), ami még a legtöbb gyógyfürdő vízhőmérsékletét is meghaladja.
“Nem tudtad volna ujjadat beletenni a vízbe,” mondta Fleischmann az AFP-nek. A szakember elmesélte, milyen pszichológiai hatással volt rá az Amazonasi folyami delfinek és tucuxik tetemeinek látványa.
A kutatás részletei és eredményei
A Mamiraua Fenntartható Fejlesztési Intézet kutatói összesen tíz központi amazóniai tavat vizsgáltak meg. Közülük öt tóban nappali vízhőmérséklet meghaladta a 37 Celsius-fokot, ami jóval magasabb az általánosan elfogadott 29-30 Celsius-foknál.
A legextrémebb értéket a Tefe-tó szolgáltatta, ahol a felszíni vízterület mintegy 75%-kal zsugorodott össze. Ez az adat különösen aggasztó, hiszen a Consumer Product Safety Commission szerint egy átlagos pezsgőfürdő vízhőmérséklete 37-39 Celsius-fok között van.
Tömeges delfinpusztulás – egy figyelmeztető jelzés
A WWF Brazilország jelentése szerint 2023 szeptemberének utolsó hetében összesen 153 delfin hulláját találták meg: ebből 130 rózsaszín delfin (Inia geoffrensis) és 23 tucuxi (Sotalia fluviatilis). Mindkét faj veszélyeztetett státuszú az IUCN Vörös Listáján. A tucuxikat “a folyók őrzőinek” és szerencsehozó szimbólumoknak tartják.
“Az éghajlati vészhelyzet itt van,” hangsúlyozta Fleischmann. Különösen megrázó volt számára, hogy nem csak a felszínen, hanem akár két méter mélységben is ugyanilyen magas hőmérsékletet mértek.
A hőség okai – négy kulcsfontosságú tényező
A kutatócsoport számítógépes modellezéssel azonosította a rendkívüli vízhőmérséklet kialakulásának fő okait:
- Erős napsugárzás: intenzív napfény melegíti fel gyorsan a sekély vizet.
- Sekély vízmélység: kevesebb víz lassabban hűl le, így könnyebben felmelegszik.
- Alacsony szélsebesség: kevésbé mozgatja és hűti le a vizet.
- Magas zavarosság (turbiditás): az üledékek és algák miatt zavaros víz több hőt nyel el és tart vissza.
Ezek a tényezők egymást erősítve alakították ki azt a “forró üstöt”, amelyben az élőlények képtelenek voltak túlélni.
Környezeti stresszek és szélsőséges hőingadozás
A vízi élővilág számára további megterhelést jelentett a nagy napi hőingadozás: míg nappal akár 41 Celsius-fokot mértek, éjszakára ez 27 Celsius-fokra csökkent. Ez a szélsőséges változás tovább nehezítette az alkalmazkodást.
Tágabb ökológiai válság – halpusztulás és algavirágzás
Bár a média főként a több mint 200 elpusztult delfinre koncentrált, ez csak egy szelete volt egy sokkal nagyobb társadalmi-ökológiai krízisnek. A halállomány is tömegesen pusztult el, ami komoly veszélyt jelent az ott élő közösségek élelmiszerbiztonságára.
Egy másik aggasztó jelenség volt egy vöröses algavirágzás megjelenése, amely szintén stressz alatt álló fitoplanktonok miatt alakult ki – erről Fleischmann kollégáival további tanulmányt készít.
Hosszú távú trendek: folyamatos melegedés az Amazonas tavainál
A kutatók NASA műholdas adatok visszamenőleges elemzésével kimutatták, hogy az amazóniai tavak átlagos vízhőmérséklete körülbelül évtizedenként 0,6 Celsius-fokkal emelkedik – ez meghaladja a globális átlagot.
“Az éghajlati vészhelyzet valóságos és kétségtelen,” fogalmazott Fleischmann. Hozzátette, hogy részt vesz majd a COP30 klímacsúcson Brazíliában, ahol hosszú távú monitoringot szorgalmaz majd az Amazonas tavainál, valamint nagyobb bevonást követel majd a helyi közösségek – köztük őslakosok, nem őslakos folyami lakosok és afrodescendens csoportok – számára a megoldások kidolgozásába.
Drought and rising river temperatures: globális összefüggések
Egy másik tanulmány, amelyet a Hydrological Processes című folyóiratban publikáltak, arra világított rá, hogy az aszályok jelentős hatással vannak a folyók vízhőmérsékleti szélsőségeire. Az alacsony vízszint és lassabb áramlás miatt több napsugárzás éri közvetlenül a vizet, ami tovább növeli annak hőmérsékletét.
A Birmingham Egyetem professzora, David Hannah szerint:
“A folyók melegedése súlyosan károsíthatja az élővilágot, mind egyedi fajokra, mind egész ökoszisztémákra nézve.”
Kitekintés: mit tanulhatunk az Amazonas tragédiájából?
- Környezeti stabilitás veszélyben: A trópusi tavak eddig alig kutatott rendszerek voltak, ám most kiderült sebezhetőségük.
- Közösségi érintettség: Az érintett helyi lakosság életminősége és élelmezése is veszélybe került.
- Klimapolitikai jelentőség: Az események időpontja különösen fontos, hiszen ekkor zajlottak Brazíliában az ENSZ COP30 klímakonferenciái.
- Szükség van hosszú távú megfigyelésre: Az adatok gyűjtése és elemzése nélkülözhetetlen lesz a jövőbeni katasztrófák megelőzéséhez.
- Közösségi részvétel: Az őslakosok és helyi közösségek bevonása kulcsfontosságú lehet fenntartható megoldások kidolgozásában.
A Tefe-tó tragédiája nem csupán egy helyi természeti katasztrófa; figyelmeztetés mindannyiunk számára arról, hogy milyen gyorsan változik bolygónk klímája – különösen érzékeny trópusi ökoszisztémáinkban. Az ember okozta klímaváltozás hatásai már itt vannak, és sürgős cselekvést igényelnek.
Forrás: https://www.cbsnews.com/news/dolphins-dead-amazon-lake-water-hotter-jacuzzi-study/
