Friss kutatás a Journal of Experimental Political Science folyóiratban azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a bevándorlással kapcsolatos véleményeket nem csupán kulturális vagy gazdasági aggályok alakítják, hanem jelentős szerepet játszanak az emberek azon hiedelmei is, hogy az érkező bevándorlók melyik politikai pártot támogatják.
A politikai megosztottság és a bevándorlás kérdése
Az Egyesült Államokban a közvélemény mélyen megosztott a bevándorlás ügyében, amely erősen pártpreferenciák mentén alakul. A demokraták általában nyitottabbak a bevándorlás növelésére, míg a republikánusok gyakran szigorúbb szabályozást támogatnak. A szakértők eddig főként gazdasági versenyt, kulturális identitást és nemzetbiztonsági aggályokat vizsgáltak e megosztottság hátterében.
Az új tanulmány azonban egy másik szempontot vesz górcső alá: vajon az amerikaiak azon feltételezései, hogy a bevándorlók melyik pártot támogatják, befolyásolják-e a bevándorláshoz való hozzáállásukat.
A bevándorlók politikai hovatartozásának feltételezései
Az Egyesült Államokban széles körben elterjedt nézet, hogy a bevándorlók elsősorban a demokratákat támogatják. Ezt a vélekedést mind a mainstream média, mind pedig jobboldali kommentárok megerősítik, és sokan úgy vélik, hogy ezáltal a bevándorlás választási előnyt jelent a Demokrata Pártnak.
A tanulmány szerzői, Daniel McDowell (Syracuse University) és David A. Steinberg (Johns Hopkins University) célja az volt, hogy teszteljék: vajon ezek a feltételezések hogyan alakítják az emberek véleményét a bevándorlási politikáról.
„Az, hogy a bevándorlókat gyakran megbízható demokrata szavazókként ábrázolják, keltette fel érdeklődésünket,” magyarázta McDowell, aki a Maxwell Advisory Board professzora nemzetközi ügyekben. „Ez a percepció különösen élénkíti az ellenállást a politikai jobboldalon, hiszen több bevándorló hosszú távon csökkentheti a republikánusok választási sikerét. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon egyes baloldali támogatók azért állnak ki a bevándorlás mellett, mert úgy érzik, az újonnan érkezők velük politizálnak együtt.”
A kutatás módszertana
A kutatók egy előre regisztrált kísérletet építettek be egy országosan reprezentatív felmérésbe, amelyet 3 000 amerikai felnőtt körében végeztek el. A felmérésre 2024 elnökválasztása előtti utolsó héten került sor. A résztvevőket a Dynata nevű kutatócég toborozta úgy, hogy az életkor, nem és iskolai végzettség tekintetében tükrözzék az ország népességét.
A kísérlet két ország – Venezuela és Vietnam – bevándorlóira fókuszált. Korábbi választási adatok alapján ezekből az országokból érkező migránsok egy része Donald Trump és a Republikánus Párt felé hajlott. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba osztották:
- Kontrollcsoport: Csak alapvető információkat kaptak az adott országból érkező bevándorlókról.
- Kezelt csoport: Ugyanezeket az információkat kapták meg, de kiegészítve egy mondattal arról, hogy az adott országból érkező többség Donald Trumpot és a Republikánus Pártot támogatja.
Ezt követően arra kérték őket, hogy egy 0-tól 10-ig terjedő skálán értékeljék, mennyire értenek egyet azzal, hogy több bevándorlót engedjenek be abból az országból.
Eredmények: hogyan változnak a vélemények?
A kontrollcsoport tagjai – akik nem kaptak politikai információt – túlnyomórészt azt feltételezték, hogy a venezuelai vagy vietnami migránsok Kamala Harris demokrata jelöltet támogatják. Közel 80% gondolta így, míg csak 20% vélte úgy, hogy Trumpot választanák.
A kezelt csoportban ez az arány megfordult: 62% hitte azt, hogy ezek az immigránsok republikánus szavazók. Ez azt jelzi, hogy a kezelés sikeresen megváltoztatta a résztvevők politikai preferenciákról alkotott képét.
Pártpreferenciák hatása
A kontrollcsoportban továbbra is érvényesültek a hagyományos pártpreferencia szerinti különbségek:
- Demokraták: átlagosan 5.3 pontot adtak támogatásuk mértékére (10-es skálán).
- Függetlenek: 4.2 pontot adtak.
- Republikánusok: csupán 3.0 pontot adtak.
Ugyanakkor a kezelt csoportban ezek a különbségek eltűntek: amikor tudták, hogy az immigránsok Trumpot támogatják, nőtt a republikánusok támogatása (4.3-ra), míg csökkent a demokratáké (4.4-re). Ez azt mutatja, hogy az emberek vélekedése arról, hogyan szavaznak az immigránsok, képes felülírni hagyományos pártállásukat.
Mélyebb elemzés: ki reagál leginkább?
A legerősebb hatást azoknál tapasztalták, akik erősen kötődnek saját pártjukhoz. Az erős republikánusok és demokraták érzékenyebben reagáltak arra az információra, hogy migránsok melyik pártot támogatják. Ezzel szemben azoknak, akik gyengébben kötődnek pártjukhoz vagy függetleneknek vallják magukat, kevésbé volt hatása ennek az információnak – náluk változatlan maradt a bevándorlás támogatottsága.
Különbségek Venezuelából és Vietnamból érkező migránsok között
Bár mindkét csoport esetében hasonló irányú változásokat tapasztaltak, összességében valamivel kedvezőbb attitűdöt mutattak az amerikaiak vietnami migránsokkal szemben. Ez összhangban áll korábbi kutatásokkal arról, hogy bizonyos régiókból vagy országokból érkező bevándorlókat kedvezőbben ítélnek meg.
A politikai ideológia szerepe
Bár liberális vagy konzervatív ideológia is befolyásolta valamelyest a válaszokat, mégis inkább a párthovatartozás bizonyult erősebb prediktornak arra nézve, hogyan reagáltak az emberek arra az információra, melyik pártot támogatják az immigránsok.
“A bevándorlással kapcsolatos attitűdök nem mentesek sem stratégiai választói gondolkodástól sem pedig erős pártosodástól,” magyarázta McDowell. “Számukra tehát nemcsak kulturális vagy gazdasági tényezők számítanak; fontos szerepet játszik annak hite is, hogy vajon migráns társaik osztják-e saját politikai nézeteiket.”
Következtetések és jövőbeli kilátások
A kutatás eredményei azt sugallják, ha megváltoznának az amerikaiak elképzelései arról, milyen politikai hovatartozásúak az immigránsok – például ha semlegesnek vagy akár republikánus szavazónak tekintenék őket –, akkor várhatóan csökkenne a pártok közötti megosztottság ebben a kérdésben.
“Eredményeink akkor lesznek igazán jelentősek,” mondta McDowell,“ha megváltozik ez a status quo. Ha továbbra is úgy gondolják majd sokan, hogy minden migráns demokrata szavazó lesz, akkor nem várható jelentős változás.”
A tanulmány korlátai
- Kizárólag legális bevándorlással foglalkozott: Nem vizsgálták például az illegális migráció vagy határvédelem kérdését – ezek gyakran még vitatottabb témák.
- Két országra fókuszált: Venezuela és Vietnam migránsaira; így nem biztosít teljes képet más régiókból érkezőkről alkotott véleményekről.
- Nincs explicit „demokrata támogató” kezelési csoport: Mivel sok amerikai már eleve úgy gondolja, hogy migránsok demokratákra szavaznak, ezt nem tették próbára külön kezelési csoporttal – de ez jövőbeli kutatások témája lehet.
- Nincs végleges válasz arra vonatkozóan sem: vajon stratégiai választói gondolkodás vagy személyes rokonszenv vezérli-e leginkább ezt a preferenciát; további vizsgálatok szükségesek ezen motivációk feltárására.
Zárszó
A „Do Immigrants’ Partisan Preferences Influence Americans’ Support for Immigration?” című tanulmány szeptember 1-jén jelent meg 2025-ben. Eredményei fontos betekintést nyújtanak abba, miként alakítják politikai hiedelmek és pártpreferenciák együtt azt is, hogyan viszonyulnak Amerikában a bevándorláshoz.
