“Ha oda akarsz eljutni, nem innen kellene indulnod.” – egy régi mondás, amely különösen igaz a monopóliumokra. Amint egy vállalat monopolhelyzetbe kerül, nemcsak azt az erőt szerzi meg, hogy megakadályozza az új versenytársak megjelenését, hanem képes befolyásolni a kormányokat is, így megnehezítve vagy ellehetetlenítve a szabályozási vagy szétválasztási törekvéseket.
A monopóliumok felemelkedése és a neoliberális gazdaságpolitika
Körülbelül 40 évvel ezelőtt egy csoport jobboldali közgazdász úgy vélte, hogy a monopóliumok nem hiba, hanem előnyök forrásai. Meggyőzték a világ kormányait arról, hogy hagyják abba a versenyjogi, antimonopóliumi és antitröszt törvények szigorú betartatását. Ennek eredményeként globális monopóliumok, duopóliumok és kartellek vették át az irányítást szinte minden gazdasági szektorban.
Ma már szinte minden iparágban öt vagy annál kevesebb cég uralja a piacot – erről részletes statisztikák érhetők el az Open Markets Institute oldalán.
A politikai hatalom és a szabályozás kudarcai
A neoliberális közgazdászok célja az volt, hogy olyan helyzetbe juttassák a világot, ahol még a legerősebb kormányok sem képesek kezelni a koncentrált vállalati hatalmat. Ez az oligarchia kialakulásához vezetett, amelyben az átlagemberek gazdasági és politikai szabadsága jelentősen csökkent.
Példaként említhetjük Kanada próbálkozását, ahol Mark Carney miniszterelnök 3%-os adót akart kivetni az amerikai techóriásokra. Az ötlet azonban mindössze öt másodpercig tartott életben, mert Donald Trump fenyegetőzése után Carney visszakozott. Hasonlóképpen Kanada sikertelenül próbálta rákényszeríteni a techcégeket kanadai hírszolgáltatók támogatására – Facebook egyszerűen blokkolta az összes kanadai hírt platformjain, Google pedig először fizetett ugyan, de később csökkentette támogatását.
A linkekért fizetett díjak és azok problémái
A linkekért fizetett díjak mindig is vitatottak voltak. A Big Tech nemcsak linkeket vesz el a híroldalaktól, hanem pénzt is – például az alkalmazáson belüli vásárlások 30%-át elveszik a mobil duopóliumok; az online hirdetések 51%-át pedig az ad-tech duopóliumok. A közösségi média platformjai pedig fogva tartják a híroldalak előfizetőit, és fizetésre kényszerítik őket azért, hogy tartalmaikat eljuttathassák követőikhez.
Ezért ezek a díjak valójában csak egyfajta újraelosztást jelentenek – visszaszedik valamennyit abból a zsákmányból, amit a Big Tech már ellopott –, de nem akadályozzák meg magát az elszipkázást.
Az Európai Unió és az adatvédelem kihívásai
Bár az EU gazdag és 500 millió lakosú piacával nagyobb erőt képviselne, mint Kanada, mégis nehézségekbe ütközik a techkartell kordában tartása. Az EU zászlóshajója, a GDPR elméletileg tiltja azt a kereskedelmi megfigyelést, amelyből a Big Tech profitál. Gyakorlatban azonban ezek a cégek Írországot használják zászlóként – ahol alacsony adókat fizetnek és ahol az adatvédelmi hatóság gyakran nem lép fel hatékonyan.
Az ír adatvédelmi biztos például korábban egy Meta (Facebook) vezetője volt – ami jól mutatja az állami intézmények kiszolgáltatottságát.
Digitális szolgáltatások és piacszabályozás: Digitális Szolgáltatási Törvény és Digitális Piaci Törvény
Az EU legújabb technológiai szabályozásai között szerepelnek olyan átfogó törvények, mint a Digitális Szolgáltatási Törvény (DSA) és Digitális Piaci Törvény (DMA), amelyek jelentős előrelépést jelentenének ha betartanák őket. Azonban Apple például fenyegetőzött az EU-ból való kilépéssel is azért, mert kötelezték volna harmadik fél fizetési rendszereinek engedélyezésére.
Ezeket a jogszabályokat bonyolult jogi csatározásokkal próbálják elhúzni akár évtizedeken át. Emellett Trump nyíltan kiállt amerikai techcégek mellett és fenyegetőzött megtorlással minden olyan lépéssel szemben, amely megpróbálná rávenni őket az EU-s szabályok betartására.
Az anticircumvention törvények: A valódi akadály
Bár nehéz rávenni a Big Tech-et arra, hogy engedelmeskedjenek bármilyen kormánynak, van egy terület, ahol minden állam teljes kontrollal bír: saját maga felett. Ez pedig az úgynevezett “anticircumvention” törvények alkalmazása – amelyek kriminalizálják az amerikai technológiai termékek visszafejtését vagy módosítását.
Ezeket a törvényeket az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselője (USTR) erőltette rá világszerte más országokra annak érdekében, hogy megakadályozza technológiai cégek saját termékeik módosítását vagy alternatív fejlesztések létrejöttét.
Milyen következményei vannak ennek?
- Kanadai cégek nem tudnak alternatív Facebook-klienst fejleszteni, amely blokkolná a hirdetéseket és visszaadná a híreket.
- Európai vállalatok nem készíthetnek olyan termékeket vagy hardvereket (például telefonmódosításokat vagy hardver dongle-öket), amelyek blokkolnák a kereskedelmi megfigyelést vagy alternatív app-áruházakat kínálnának.
- A mezőgazdaságban például John Deere traktorokba épített “leállító kapcsolók” vannak – amiket csak akkor lehetne eltávolítani vagy felülírni nyílt forráskódú firmware-rel, ha megszüntetnék ezeket az anticircumvention törvényeket.
- Az EU nem tudja kiszabadítani adatait ezekből az amerikai tech-silókból – így Trump könnyedén leállíthat bármely európai hivatalos szervezetet vagy ügynökséget.
- A globális napenergia-infrastruktúra is veszélyben van: sok inverter kínai gyártók tulajdonában van és távolról frissíthetők akár működésképtelenné téve őket. Csak nyílt forráskódú alternatívák bevezetésével lehetne ezt kivédeni.
A redisztribúció helyett predisztribúcióra van szükség
Bár bírságokkal és szétválasztásokkal lehet valamennyire visszaszorítani Big Tech zsákmányolását – ezek mind redisztribúciós eszközök –, valójában előbb meg kellene akadályozni magát az elszipkázást (predisztribúció). Ez azt jelenti, hogy el kell törölni azon törvényeket (például anticircumvention), amelyek megakadályozzák más technológusokat abban, hogy helyrehozzák termékeket vagy megállítsák pénzügyi és adatlopásaikat.
Csak így van esélyünk arra, hogy valóban visszaszerezzük azt az erőt és szabadságot, amelyet ezek a techóriások jelenleg kisajátítottak maguknak.
Záró gondolatok
A Big Tech szabályozása ma nehezebb mint valaha. Az amerikai techcégek túl nagyok ahhoz, hogy börtönbe kerüljenek; politikailag befolyásosak; saját érdekeiket védelmezik jogi hadjáratokkal; és olyan törvényeket használnak ki világszerte (mint az anticircumvention), amelyek gátolják innovációt és versenytársakat.
Mégis van egy terület – saját kormányaink viselkedése –, ahol változtatni tudunk. Ha képesek vagyunk eltörölni ezeket az akadályokat és támogatni valódi technológiai versenyt és nyílt forráskódú fejlesztéseket, akkor elkezdhetjük visszaszorítani Big Tech hatalmát lépcsőről lépcsőre.
További információk és források
- Monopólium statisztikák – Open Markets Institute
- Anticircumvention törvények hatása Kanadára – Pluralistic.net
- John Deere traktorok leállító kapcsolói – Pluralistic.net
- Napenergia-inverterek biztonsági problémái – Pluralistic.net
- Cory Doctorow: Enshittification könyv
Forrás: https://pluralistic.net/2025/11/01/redistribution-vs-predistribution/#elbows-up-eurostack