Új tanulmány szerint azok az egyének, akik elhagyják vallásukat, hajlamosak politikailag liberálisabbá válni, gyakran olyan nézeteket felvéve, amelyek hasonlítanak azokéhoz, akik soha nem voltak vallásosak. A Journal of Personality folyóiratban megjelent kutatás bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a vallási neveltetés maradványhatásai nem feltétlenül befolyásolják hosszú távon az egyén politikai orientációját. Az eredmények egyben korlátokat is jelölnek a „vallási maradvány” pszichológiai jelenségére vonatkozóan.
A „vallási maradvány” fogalma és korábbi kutatások
A kutatók azt vizsgálták, hogy létezik-e olyan jelenség, amit „vallási maradványnak” neveznek. Ez azt az elképzelést takarja, hogy egy személy korábbi vallásának bizonyos elemei – például hiedelmek, viselkedések vagy erkölcsi attitűdök – megmaradhatnak akkor is, ha már nem azonosul az adott hitrendszerrel.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a maradványhatások megfigyelhetők például erkölcsi értékek vagy fogyasztói szokások terén: az úgynevezett „vallási done” (korábban vallásos) személyek még mindig inkább hasonlítanak a jelenleg vallásos emberekhez, mint azokhoz, akik soha nem voltak vallásosak.
A kutatás célja: politikai orientáció és vallási maradványok
A kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy ez a vallási maradvány mintázat fennáll-e a politikai orientáció területén is. Mivel sok kultúrában erős kapcsolat van a vallásosság és a politikai konzervativizmus között, nyitott kérdés volt, hogyan változik valaki politikai nézete, ha elhagyja vallását.
Három fő lehetőséget mérlegeltek:
- Vallási maradvány fennmaradása: A korábban vallásos személyek továbbra is viszonylag konzervatívak maradnak.
- Vallási távozás: A személy liberálisabb irányba mozdul el, hasonlóan azokhoz, akik soha nem voltak vallásosak.
- Vallási reakció: Az egyén akár még liberálisabbá válhat, mint azok, akik soha nem voltak vallásosak – ez egyfajta ellenreakció lehet a korábbi hitrendszerre.
A kutatás menete és módszertana
A vizsgálat három részből állt, összesen nyolc különböző mintát elemezve.
Első rész: Keresztmetszeti elemzések
Hat keresztmetszeti elemzés készült 7 089 felnőtt bevonásával az Egyesült Államokból, Hollandiából és Hongkongból. A résztvevők megadták jelenlegi vallási státuszukat (jelenleg vallásos, korábban vallásos vagy soha nem voltak vallásosak), valamint politikai orientációjukat egy konzervatív–liberális skálán.
Öt mintában hasonló eredmény született: azok, akik elhagyták vallásukat, jelentősen liberálisabb politikai nézeteket képviseltek, mint a jelenleg vallásos személyek. Politikai irányultságuk közel állt azokéhoz, akik soha nem voltak vallásosak.
Az összes hat minta együttes elemzése azt mutatta, hogy átlagosan a „vallási done” csoport liberálisabb politikai álláspontot képviselt mind a jelenleg vallásosoknál, mind pedig a soha nem vallásosoknál. Ez kezdeti bizonyítékot szolgáltatott a „vallási reakció” hipotézisére.
Második rész: Hosszú távú (longitudinális) adatok elemzése
A második tanulmány az Egyesült Államokból származó National Study of Youth and Religion adatbázisát használta fel. Ez 2 071 fiatal reprezentatív mintáját követte nyomon serdülőkortól fiatal felnőttkorig.
Itt összehasonlították azok politikai attitűdjeit, akik megtartották vallási kötődésüket, akik különböző időpontokban hagyták el hitüket és akik soha nem voltak vallásosak.
Eredményként erős támogatást kaptunk a „vallási távozás” hipotéziséhez: azok a fiatalok és fiatal felnőttek, akik elhagyták hitüket, liberálisabb politikai nézeteket mutattak, mint akik megtartották azt. Ugyanakkor nézeteik nem különböztek jelentősen azoktól sem, akik soha nem voltak vallásosak.
A tanulmány nem talált bizonyítékot arra sem, hogy a „vallási maradvány” lassan elmúlna az idő múlásával („residual decay”). Ehelyett úgy tűnik, hogy a liberális irányba történő elmozdulás közvetlenül kapcsolódik a hitrendszer elhagyásához függetlenül attól, hogy mikor történt ez az identitásváltozás.
Harmadik rész: További longitudinális vizsgálat és ok-okozati sorrend feltárása
A Family Foundations of Youth Development projekt keretében 1 857 serdülőt és fiatal felnőttet követtek nyomon több időpontban mérve mind a vallási identitást, mind pedig a politikai orientációt.
Ezzel lehetőség nyílt arra is, hogy statisztikai modellekkel megvizsgálják az események sorrendjét: vajon előbb válik valaki liberálissá vagy előbb hagyja el vallását?
A harmadik tanulmány megerősítette az előző eredményeket: ismételten kimutatták, hogy a korábban vallásos személyek liberálisabb politikai attitűdöket mutattak hasonlóan azokhoz, akik soha nem voltak vallásosak. Az elemzés szerint általában előbb következik be a vallási identitás változása (a hit elhagyása), majd ezt követi a politikai orientáció liberalizálódása. Az ellenkező irányú kapcsolat (politikai nézetváltozás előzi meg a hitelhagyást) statisztikailag nem volt jelentős ebben a mintában.
Korlátok és jövőbeli kutatási irányok
A szerzők hangsúlyozzák néhány korlátozó tényezőt:
- A politikai orientációt egyetlen általános kérdéssel mérték, ami nem feltétlenül tükrözi az összetett politikai véleményeket különböző társadalmi vagy gazdasági témákban.
- Bár a longitudinális adatok erős alapot adnak következtetésekhez, ezek megfigyeléses adatok; kísérleti módszerekkel lehetne csak végleges ok-okozati összefüggéseket igazolni.
- A „vallási reakció” hipotézisére csak mérsékelt bizonyítékot találtak az összesített keresztmetszeti adatokban; ez befolyásolhatta például a résztvevők életkora vagy más mintára jellemző tényezők.
A jövőbeni kutatások részletesebb politikai ideológiai mérőeszközökkel vizsgálhatják majd tovább ezeket a dinamikákat. Érdemes lehet azt is feltérképezni például olyan személyiségjegyek szerepét (pl. dogmatizmus), amelyek magyarázhatják egyesek markánsabb politikai nézetváltozásait.
Következtetések
Bár vannak korlátozások, e három tanulmány együtt konvergáló bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy sok ember esetében a vallás elhagyása egyértelmű és jelentős elmozdulással jár egy liberálisabb politikai identitás felé. Ez arra utalhat, hogy ahogy világszerte folytatódik a szekularizáció folyamata, úgy várhatóan párhuzamos változások történnek majd a politikai térképen is.
A tanulmány címe: „Religious Dones Become More Politically Liberal After Leaving Religion”, szerzők: Daryl R. Van Tongeren, Sam A. Hardy, Emily M. Taylor és Phillip Schwadel.
Forrás: https://www.psypost.org/study-finds-a-shift-toward-liberal-politics-after-leaving-religion/