Charlotte Freed már tinédzserként hormonális méhen belüli eszközt (IUD) használt, még akkor is, amikor nem volt szexuálisan aktív. Célja az volt, hogy a terhességtől védve legyen, mielőtt elkezdi az egyetemet. Ebben az időszakban azonban szorongással, depresszióval és fáradtsággal is küzdött.
A hormonális fogamzásgátló és a mentális egészség közötti kapcsolat kérdése
Freed csak akkor kezdett el igazán elgondolkodni azon, hogy a hormonális fogamzásgátló és a mentális állapota összefügghetnek-e, amikor egy barátja abbahagyta a fogamzásgátló használatát, és ajánlott neki egy könyvet a témában. „Ez nagyon felkavaró volt, és szinte zavaró, hogy egyetlen orvos sem hozta ezt szóba” – mondta Freed, aki ekkor már 27 éves volt, és körülbelül nyolc éve használt IUD-t.
„Olyan volt, mintha újra meg akartam volna ismerni önmagam, oly módon, ahogy 16-17 éves koromban nem tettem” – tette hozzá. „Talán olyan változásokat tapasztalok majd a mentális, érzelmi és fizikai állapotomban, amelyekről korábban nem is tudtam, hogy lehetségesek.”
A hormonális fogamzásgátlók körüli közösségi média diskurzus
A közösségi média tele van olyan történetekkel, mint Charlotte Freedé: nők hagyják abba vagy kérdőjelezik meg a hormonális fogamzásgátlók használatát – nem azért, mert gyermeket szeretnének vállalni. Egyesek aggódnak a hangulatukra és mentális egészségükre gyakorolt hatások miatt. Mások arról számolnak be, hogy orvosaik elutasították panaszaikat a súlygyarapodásról, hányingerről vagy csökkent libidóról.
Az orvosok és kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a közösségi platformokon számos félrevezető és pontatlan állítás kering a fogamzásgátlókról – pedig évtizedes kutatások bizonyítják ezek biztonságosságát és hatékonyságát. Aggódnak amiatt is, hogy nők hozhatnak fontos családtervezési döntéseket ezek alapján a kétes információk alapján, ami nem kívánt terhességekhez vezethet és tovább növelheti a bizonytalanságot.
Orvosi szakvélemények: Dr. Jennifer Lincoln szerepe a tévhitek elleni küzdelemben
Dr. Jennifer Lincoln, portlandi szülész-nőgyógyász orvosként aktívan dolgozik azon, hogy megcáfolja az online térben terjedő tévhiteket. Videóiban gyakran szembesíti a közönséget olyan hamis állításokkal, mint például:
- “A fogamzásgátló meddőséget okoz.”
- “Rákot okoz.”
- “Eltompítja a partner iránti vonzalmat.”
- “Abortuszt idéz elő.”
Lincoln szerint sokan ma már TikTokot használnak információkeresésre – ez vált számukra az új Google-lé –, ami aggasztó jelenség.
Kutatási eredmények: A TikTok hatása a fogamzásgátlókról alkotott véleményekre
Egy 2024-es tanulmány elemezte a TikTokon megjelenő fogamzásgátlókkal kapcsolatos posztokat, és megállapította, hogy ezek közel fele inkább elriasztja a nőket azok használatától. Ez az általános szkepticizmus erősen befolyásolja a közösségi média tartalmait.
Konzervatív nézőpont: Alex Clark kritikája
Alex Clark, konzervatív podcast-műsorvezető arra ösztönzi hallgatóit, hogy gondolják át újra a hormonális fogamzásgátlók használatát. Véleménye szerint ezek túlzottan felírt gyógyszerek, amelyek csak tüneteket fednek el anélkül, hogy kezelnék az alapbetegségeket – például az endometriózist vagy policisztás ovárium szindrómát –, melyek hosszú távon befolyásolhatják a termékenységet.
Clark maga is majdnem tíz évig szedte a tablettát, mielőtt abbahagyta volna. Most inkább nem hormonális módszereket ajánl hallgatóinak – például óvszert vagy ciklusfigyelést –, bár ezek magasabb kudarcarányt mutatnak.
“Úgy érzem, hogy a nők nem kapnak valódi tájékoztatást a hormonális fogamzásgátlóról. Nem mondják el nekik, hogy ezek nem gyógyítják meg vagy oldják meg az egészségügyi problémákat; csak elnyomják a tüneteket.” – Alex Clark
A tájékoztatás hiányosságai az orvosi rendelőkben
Dr. Jennifer Lincoln szerint kollégáinak többet kellene tenniük azért, hogy hiteles információkat adjanak át pácienseiknek. A közösségi média ugyanis sokszor betölti azt az űrt, amit az orvosok gyors vizitek vagy panaszok elutasítása hagy maga után.
“Az orvostudomány felelőssége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy emberek fórumokon vagy TikTokon keresnek információt – mert mi elbuktunk náluk” – mondta Lincoln. „Sok női egészségügyi problémára nincs megfelelő finanszírozás vagy figyelem; gyakran azt hallják: ‘ez nem valódi mellékhatás’. Ebben nekünk óriási szerepünk van.”
Charlotte Freed visszatekintése: hiányos tájékoztatás tinédzserként
Freed úgy érzi, tinédzserként nem kapott elegendő információt ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzon fogamzásgátlójáról. Az iskolai egészségügyi órán csupán egy napot szántak „szexuális nevelésre”, amelyről ráadásul ő hiányzott betegség miatt.
Orvosai sem tudtak válaszolni arra kérdésére, vajon az IUD befolyásolhatja-e hangulatát. „A mellékhatások kapcsán csak annyit mondtak: előfordulhat menstruációs vérzés megszűnése vagy petefészekciszták kialakulása – olyan dolgok, amiket könnyebb nyomon követni” – mesélte Freed. Hozzátette: „Nem rosszindulatból történt ez így; egyszerűen arról van szó, hogy a női egészség kevésbé kutatott terület.”
A modern orvoslás kihívásai: Dr. Wanda Ronner véleménye
Dr. Wanda Ronner, klinikai szülész-nőgyógyász professzor a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karán úgy látja, hogy az orvostudomány „korporatizálódása” megnehezíti az orvosok számára a páciensek megfelelő tájékoztatását.
“Csak tíz perc jut egy betegre – ennyi idő alatt nehéz mindent elmagyarázni” – mondta Ronner. „A részletesebb magyarázatokat talán egy jó nővér adhatja meg telefonon vagy online portálon keresztül.” Hozzátette: „Ez frusztráló helyzet fiatalok számára is: rengeteg információ érhető el az interneten – de kit hallgassanak? Kihez forduljanak?”
Egy vesztes-vesztes helyzet nők számára
Amikor Charlotte Freed eltávolította IUD-jét, javulást érzett hangulatában: több energiája lett, jobban kapcsolódott testéhez és újra megismerte ciklusának működését. Ugyanakkor hozzátette: sosem tudhatja biztosan, vajon ez valóban okozati összefüggés volt-e vagy csupán véletlen egybeesés.
A fogamzásgátló abbahagyása segített neki jobban megérteni testét alapállapotában. Ám később külföldi mesterképzésre utazott, ahol nem vállalhatta annak kockázatát sem semmilyen terhességnek.
Bár fontolgatta hormont nem tartalmazó réz IUD beszerzését is – amely más mellékhatásokkal járhat –, aggódott azok testi hatásai miatt.
“Az egyik legrosszabb dolog nőként az életben az az áldozathozatal: vagy vállalod annak kockázatát, hogy akaratlanul gyermeket szülsz; vagy elfogadod azt is, hogy hormonok befolyásolják személyiségedet vagy fokozzák szorongásodat és fáradtságodat; vagy pedig szenvedsz kínzó görcsöktől és akár 12 napig tartó vérzéstől.” – Charlotte Freed
Végül Freed ismét hormonális IUD-t helyeztetett be magának, de fontolgatja egy újabb szünetet.
Összegzés
A hormonális fogamzásgátlók használata körüli viták jól tükrözik azt az információhiányt és bizonytalanságot, amely sok nőt érint világszerte. Charlotte Freed története rávilágít arra is, milyen fontos lenne alaposabb tájékoztatást nyújtani mind az oktatásban mind pedig az orvosi rendelőkben annak érdekében, hogy mindenki megalapozott döntést hozhasson saját teste és egészsége vonatkozásában.
A szakértők hangsúlyozzák: bár léteznek mellékhatások és egyéni eltérések a hormonális fogamzásgátlók esetében is, ezek általában biztonságosak és hatékonyak. Ugyanakkor fontos odafigyelni minden panaszra és igény szerint alternatív megoldásokat keresni.
Forrás: https://www.npr.org/2025/10/27/nx-s1-5535839/population-shift-birth-rate-misinformation