Nemrégiben egy igazán figyelemreméltó kutatás látott napvilágot, ami engem személy szerint eléggé elgondolkodtatott. Cuartas és munkatársai több mint 19 ezer három- és négyéves gyerek adatait elemezték hat különböző országból – Gambiából, Grúziából, Madagaszkárról, Malawiból, Palesztinából és Sierra Leonéból. Miért pont ezeket az országokat választották? Mert itt állt rendelkezésre részletes információ a gyerekek fejlődéséről, a családi körülményekről és az adott helyszín éghajlatáról – így lehetett pontosan megnézni, milyen hatással van a hőség a kicsik fejlődésére.
Mit mértek pontosan? Az Early Childhood Development Index (ECDI)
A kutatók nem csak úgy általánosságban nézték a gyerekeket, hanem egy speciális mérőeszközt használtak, az Early Childhood Development Indexet (ECDI). Ez az index négy fő területen vizsgálja a fejlődést:
- Írás-olvasás és számolási készségek (literacy és numeracy)
- Társas-emocionális fejlődés
- Tanulási hozzáállás
- Fizikai fejlődés
Ezzel párhuzamosan felhasználták a 2017-2020 közötti időszakból származó Multiple Indicator Cluster Surveys (MICS) adatokat is, amelyek demográfiai információkat és jóléti mutatókat tartalmaznak – például oktatásról, egészségről, táplálkozásról és higiéniai körülményekről.
Hőség kontra gyerekfejlődés: mi jött ki az adatokból?
A legérdekesebb rész talán az volt, amikor az ECDI és MICS adatokat összekapcsolták az adott helyszínek havi átlaghőmérsékletével. Kiderült ugyanis, hogy azok a gyerekek, akiknek az átlagos napi maximum hőmérséklete meghaladta a 30 Celsius-fokot (86 Fahrenheit), jelentősen kisebb eséllyel érték el az alapvető fejlődési mérföldköveket az írás-olvasás és számolás terén. Pontosabban 5-6,7 százalékkal voltak lemaradva azokhoz képest, akik alacsonyabb, kb. 26 Celsius-fok (78.8 Fahrenheit) alatti hőséggel éltek ugyanabban a régióban és évszakban.
Ez már önmagában is elég aggasztó eredmény lenne, de ami még inkább meglepett: ezek a negatív hatások erősebben jelentkeztek azoknál a gyerekeknél, akik gazdaságilag hátrányos helyzetű családokból származnak, ahol kevesebb volt a hozzáférés tiszta ivóvízhez vagy ahol városi környezetben éltek. Ez azt jelenti, hogy nem csak maga a hőség ártalmas, hanem az is számít, milyen körülmények között kell ezt elviselniük a kicsiknek.
Miért fontos ez nekünk?
Sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a klímaváltozás főként természeti katasztrófák vagy gazdasági következmények miatt veszélyes. De ez a kutatás rávilágít arra is, hogy milyen mélyreható hatással lehet az emberi élet legfontosabb szakaszára: a korai gyermekkorra. A fejlődési lemaradások pedig hosszú távon komoly társadalmi problémákhoz vezethetnek – például rosszabb iskolai teljesítményhez vagy későbbi egészségügyi gondokhoz.
Cuartas szerint sürgős szükség van további kutatásokra annak érdekében, hogy megértsük pontosan milyen mechanizmusokon keresztül hat ez a hőség a gyerekekre. Emellett azt is kiemelte, hogy fontos feltárni azokat a tényezőket is, amelyek védelmet nyújthatnak vagy éppen fokozzák a sérülékenységet. Csak így lehet célzottan beavatkozni – legyen szó akár politikai döntésekről vagy helyi közösségi programokról –, hogy felkészültebbek legyünk egy egyre melegebb világra.
Kik állnak mögötte?
A tanulmány Cuartas mellett Lenin H. Balza (Interamerikai Fejlesztési Bank), Andrés Camacho (Chicago Egyetem) és Nicolás Gómez-Parra (Interamerikai Fejlesztési Bank) közös munkája. Ez is mutatja, hogy mennyire összetett és globális kérdésről van szó – nem lehet csak egy országra vagy egy tudományterületre bízni.
Mit tehetünk mi?
Ha belegondolsz: mindenki szeretné, hogy gyerekei egészségesen nőjenek fel. De vajon mit tehetünk akkor, ha már most látjuk: maga az éghajlatváltozás veszélyezteti ezt? Érdemes odafigyelni arra, hogy miként alakítjuk át otthonainkat – például jobb szellőzés vagy árnyékolás –, illetve támogatni olyan kezdeményezéseket, amelyek javítják az ivóvízhez való hozzáférést vagy segítenek csökkenteni az urbanizáció negatív hatásait.
Számomra ez a kutatás egy újabb figyelmeztetés arra, hogy nem halogathatjuk tovább a klímaváltozás elleni fellépést. Nemcsak azért kell cselekednünk, mert jönnek az extrém időjárási események vagy nőnek az árak – hanem mert most már konkrétan arról van szó, hogy hogyan nőnek fel gyerekeink.
