Nemrégiben egy kép járta be a világhálót: egy palesztin nő műanyag tányérral legyez egy kisbabát a 2024-es gázai hőhullám közepette. Ez az egyszerű jelenet mélyebb problémára világít rá, ami nemcsak Gázában, hanem globálisan is egyre égetőbb kérdés: hogyan befolyásolja az extrém hőség a kisgyermekek fejlődését?
Miért különösen veszélyes a hőség a kicsikre?
Gyerekek testmérete miatt kevésbé képesek hűteni magukat izzadással, mint a felnőttek. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben rá vannak utalva a felnőttek segítségére – legyen az légkondicionáló, árnyék vagy egy hűsítő ital. De vajon elég ez? Egy friss kutatás szerint nem.
A New York Egyetem kutatója, Jorge Cuartas vezette tanulmány közel 20 ezer három- és négyéves gyerek adatait elemezte hat különböző országban és régióban – Gambiában, Grúziában, Madagaszkáron, Malawiban, a palesztin területeken és Sierra Leonéban –, hogy feltárja az extrém hőség hatását az alapvető fejlődési mérföldkövekre.
Fejlődési mérföldkövek – miért számítanak?
Az első években tanuljuk meg azokat az alapvető képességeket, amelyek meghatározzák egész életünket: tárgyak megfogása két ujjal, betűk felismerése, önálló játék. Ezek nem csak apró lépések – ezek az alapjai annak, hogy később jól boldoguljunk mentálisan és gazdaságilag is.
Cuartas szerint ha ezekben az években túl nagy stressz ér minket – például extrém hőség formájában –, az hosszú távon károsíthatja az agy fejlődését és készségeink kialakulását.
A kutatás eredményei: hőség = fejlesztési lemaradás?
A tanulmányban azok a gyerekek, akik olyan területen éltek, ahol az átlagos havi maximum hőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot (86 Fahrenheit), 5-7 százalékkal kisebb eséllyel érték el időben a fejlődési mérföldköveket, mint azok, akik csak kb. 5 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tapasztaltak ugyanabban a régióban.
Különösen az értelmi képességek – olvasás és matematika tanulása – szenvedtek csorbát. Ez engem meglepett, mert azt gondolnánk, hogy inkább fizikai vagy szociális készségek lennének érintettek. De úgy tűnik, hogy a meleg inkább tompítja az agyat.
Ez elsőre talán nem tűnik soknak, de ha ezt egy egész régióra vetítjük ki, már több ezer gyerekről beszélünk. A mintában például kb. 63% volt fejlettségileg megfelelő állapotban – ez az arány csökkent jelentősen a forróbb területeken.
Környezeti és társadalmi tényezők súlya
A kutatók kiemelik: nem minden gyerek szenvedett egyformán. A leginkább veszélyeztetettek azok voltak, akik alacsony jövedelmű családból származnak vagy városi környezetben élnek. Az ő esetükben kevesebb lehetőség van menedéket találni a hőség elől – nincs légkondi vagy árnyékos parkolóhely.
Lindsey Burghardt, a Harvard Egyetem gyermekfejlődési központjának vezető tudományos munkatársa szerint ez olyan, mintha egy mérleghintán ülne valaki: ha egyik oldalon ott van az extrém meleg nyomása, akkor nagyon fontos lenne ellensúlyozni ezt például zöldterületekkel vagy tiszta vízzel.
Mi okozza pontosan ezeket a fejlesztési késéseket?
A kutatás nem tudta teljes bizonyossággal megmondani az okokat, de több elmélet is létezik:
- Kognitív tompulás: A forróság rontja a koncentrációt és lassítja a tanulást – ez magyarázhatja az olvasási és számolási nehézségeket.
- Családi stressz: A meleg növeli a családon belüli feszültséget és agressziót. Ha a szülők ingerlékenyebbek vagy agresszívebbek lesznek, az negatívan hat a gyerekek fejlődésére.
- Alvászavarok: A forró éjszakák megzavarják az alvást, ami létfontosságú lenne az agy fejlődéséhez.
- Korlátozott tanulási lehetőségek: Ha túl meleg van kint, kevesebbet játszanak vagy járnak óvodába a gyerekek – így kevesebb inger éri őket.
Milyen megoldások léteznek?
Bár légkondicionálóval minden könnyebb lenne, sajnos sok helyen ez nem reális megoldás. Viszont vannak más praktikák is:
- Zöldterületek megóvása és bővítése: Fák ültetése árnyékot adhat és csökkentheti a városi hősziget-hatást.
- Építészet és várostervezés: Hőségcsillapító anyagok használata és árnyékos helyek kialakítása segíthet enyhíteni a meleget.
- Tiszta vízhez való hozzáférés biztosítása: Ez alapvető fontosságú mind egészségügyi szempontból, mind pedig azért, hogy lehűtsük magunkat.
- Közösségi programok támogatása: Olyan helyek létrehozása, ahol gyerekek biztonságosan játszhatnak még nagy melegben is.
Mire figyeljünk oda?
A klímaváltozás már nem csak távoli fenyegetés – itt van velünk nap mint nap. És bár sokszor úgy tűnik, hogy csak felnőttek egészségét veszélyezteti (szívrohamok vagy mentális betegségek formájában), most már tudjuk: a legkisebbeket is mélyen érinti.
Szerintem ez egy olyan téma, amiről többet kellene beszélni itthon is. Hiszen Magyarországon is egyre gyakoribbak lesznek ezek az extrém melegek. Vajon mit tehetünk mi szülők vagy döntéshozók? Hogyan tudjuk megvédeni gyerekeink jövőjét ebben az új klímaviszonyok között?
Záró gondolatok
A kutatás rávilágít arra: nem elég csak túlélni a meleget – gondoskodnunk kell arról is, hogy gyerekeink fejlődése ne szenvedjen csorbát emiatt. Ez pedig közös felelősségünk: társadalmi befektetésekre van szükség zöldterületekbe, tiszta vízbe és olyan közösségi terekbe, ahol biztonságban lehetnek még akkor is, ha kint tombol a kánikula.
Egy műanyag tányérral legyezni egy babát talán apróságnak tűnik – de mögötte ott van egy egész világnyi kihívás. És nekünk kell megtalálnunk hozzá a megoldást.
