A digitalizáció gyorsul, miközben a társadalom egyre inkább elöregszik. Ezért elengedhetetlen, hogy a technológiai és szolgáltatásfejlesztések igazodjanak az idősebb korosztály igényeihez – hangsúlyozza Dag Slettemeås, a Consumption Research Norway (SIFO) kutatója az OsloMet intézetből. Ő vezette azt a friss kutatást, amely azt vizsgálta, hogyan érzékelik a társadalom legidősebb tagjai saját képességüket az új technológiák és a digitalizált világ kezelésére.
Az internet-hozzáférés és digitális készségek helyzete az idősek körében
A kutatás eredményei szerint Norvégiában az idősek többsége hozzáfér az internethez, ha szeretne. 2025-ben már 97%-uk rendelkezik otthoni internetkapcsolattal, ami jelentős növekedés a 2018-as 89%-hoz képest. A szélesebb lakossághoz hasonlóan az okostelefon-használat nőtt a leginkább, különösen az internetelérés terén.
A digitális jártasság megítélése korcsoportonként eltérő:
- A 61–70 évesek 80%-a érzi magát megfelelően jártasnak az internet használatában.
- A 71–80 évesek esetében ez az arány 64%.
- A legidősebbeknél (81–100 év) ez az arány 43%.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a legidősebb korosztályban is pozitív változás figyelhető meg: 2014-ben csak 25% érezte magát jártasnak, míg 2025-re ez az arány 43%-ra emelkedett.
Részvétel a társadalomban – ambivalens érzések a digitalizációval kapcsolatban
A megkérdezett idősek fele úgy véli, hogy a technológiai fejlődés és digitalizáció túl gyorsan halad előre. Egyharmaduk félelmet érez e változások miatt, míg körülbelül fele pozitívan tekint rájuk, izgalmasnak tartva a fejlődést.
„Többen tartják izgalmasnak, mint ijesztőnek” – mondja Slettemeås.
Ezzel együtt sok időskorú digitális diszkriminációt tapasztal, és úgy érzi, lemarad a digitális versenyben. Jelentős részük szerint sok idős embert kényszerítenek digitális részvételre, ezért fontos lenne nem-digitális alternatívák biztosítása is. Ugyanakkor a válaszadók fele úgy látja, hogy a digitális és technológiai fejlődés lehetőséget teremt számukra a társadalmi részvételre.
Az idősek tehát ambivalensek: kíváncsiak ugyan, de bizonytalanok abban, milyen hatással lesz rájuk és társadalmunkra a technológia fejlődése.
Mesterséges intelligencia mint mindennapi támogatás
Dag Slettemeås egy másik kutatás vezetője is volt, amely azt vizsgálta, mit tudnak és gondolnak a norvégok a mesterséges intelligencia (MI) fejlődéséről. Itt is megoszlanak a vélemények:
- Pozitív hozzáállás: Konkrét MI-megoldásokhoz, amelyek segíthetik mindennapi életünket.
- Szkepticizmus: Maga a technológia és annak globális hatalma iránt.
A lakosság fele bízik abban, hogy az MI alapú jóléti és okos technológiák támogatást nyújthatnak az időseknek. Különösen azok számára lehet hasznos ez, akik kognitív problémákkal küzdenek – például időpontok szervezésében, gyógyszeremlékeztetőkben vagy táplálkozási és mozgási tanácsadásban.
Körülbelül egyharmaduk bízik abban is, hogy az MI alkalmazása helyi önkormányzati házi gondozásban lehetővé teszi az idősek számára otthonukban való hosszabb ideig tartó életet.
Az idősek közel fele úgy véli, hogy az MI hasznos lehet számukra és társadalmunk egészére nézve; 20% pedig erősen egyetért ezzel az állítással.
Ugyanakkor szkeptikusabbak vagyunk az MI-vel működő társalgó robotokkal vagy aktivitást támogató eszközökkel kapcsolatban – különösen maguk az idősek.
Slettemeås szerint ez azt mutatja, hogy bár a technológia új gondozási formákat nyithat meg, kulturális és pszichológiai elfogadás még mindig kihívást jelent.
Biztonsági aggályok és okos otthoni rendszerek
Nagyobb bizalom övezi az MI-alapú okos biztonsági rendszereket, amelyek monitoroznak és értesítik a gondozókat vészhelyzet esetén. Több mint felük jó ötletnek tartja ezt – sőt ebben az esetben az idősek éppolyan pozitívak, mint fiatalabb társaik.
„Ez talán azért van így, mert az idősek gyakrabban aggódnak biztonságuk miatt” – magyarázza Slettemeås.
Sokan úgy vélik továbbá, hogy az okos otthoni technológiák növelhetik kényelmüket, használhatóságukat és időmegtakarítást eredményezhetnek. Ezáltal önállóbbá válhatnak és tovább élhetnek otthonukban.
Ugyanakkor sok idős aggódik az MI által generált csalások és hamis tartalmak miatt. Nyolc emberből hét attól tart, hogy az MI annyira emberivé válhat majd, hogy szinte lehetetlen lesz megkülönböztetni tőle valódi embertől.
A kutatások főbb eredményei
- 2018 óta jelentősen nőtt az okos eszközök használata: okosórák és fitnesz karkötők 10%-ról 29%-ra;
- robot porszívók 6%-ról 21%-ra;
- okoshangszórók 6%-ról 18%-ra;
- robotfűnyírók 8%-ról 17%-ra;
- elektronikus ajtózárak 7%-ról 16%-ra emelkedtek;
- Minden negyedik idős rendelkezik valamilyen biztonsági technológiával otthonában;
- Míg 2018-ban minden második idős nem használt „okos” eszközt, addig most már csak minden harmadik nem rendelkezik ilyen készülékkel.
A kutatásokról
AI-AGE projekt: Az „Idősek digitális élete egy mesterséges intelligenciával támogatott korban” című kutatás Norvégiában vizsgálja az idősek digitális életét: lehetőségeket, akadályokat és univerzális tervezési igényeket. A projektet a Norvég Gyermek-, Ifjúsági- és Családügyi Igazgatóság (Bufdir) támogatta 2024-ben. Az eredmények összevetik a 2025-ös adatokat a 2018-as és részben a 2014-es adatokkal.
Nationwide AI study: Egy országos felmérés készült 2025 márciusában Norvégiában arról, hogyan találkozik a lakosság különböző területeken mesterséges intelligenciával: tapasztalatokkal, attitűdökkel és értékelésekkel. Ez része a RELINK kutatási projektnek, amelyet a Norvég Kutatási Tanács finanszírozott.
Jelentések letöltése
- Dag Slettemeås & Henry Mainsah: Elderly people’s digital life in an artificially intelligent age (AI AGE). SIFO jelentés no. 8-2025
- Dag Slettemeås: Towards a super-intelligent, synthetic and robot-supported everyday life? A nationwide study of the population’s encounters with artificial intelligence. SIFO jelentés no. 9-2025