Ha azt hitted, hogy az Intel csak a legújabb Core Ultra 3-szériás „Panther Lake” processzorokra koncentrál idén a CES-en, akkor van egy meglepetésem: Lip-Bu Tan, az Intel vezérigazgatója nem csak erről beszélt. A cég vezetője ugyanis nagy lelkesedéssel osztotta meg a közönséggel, hogy az Intel komolyan belevág a 14A (1,4 nanométeres osztályú) gyártástechnológiába, ami 2027-re válhat gyártásra kész megoldássá.
Miért izgalmas az Intel 14A?
Az Intel már most is nagy dobásokat mutat be az új generációs processzoraival, de a 14A technológia ennél sokkal többet ígér. Lip-Bu Tan egy Intel News videóban azt mondta: „Nagyot megyünk a 14A-val. Maradjatok velünk, mert rengeteg lendületet fogunk látni mind a hozamok, mind az IP-portfólió terén, hogy ügyfeleinket jól szolgáljuk.” Ez azért érdekes, mert arra utalhat, hogy nem csak az Intel saját termékeihez fejlesztik ezt a csúcstechnológiát, hanem külső partnerek számára is elérhetővé teszik.
Ez pedig hatalmas lépés lehet az Intel Foundry üzletágának: ha sikerül legalább egy nagy külsős ügyfelet megnyerniük a 14A-ra, akkor nemcsak a fejlesztési költségeket tudják visszahozni, hanem versenyképesebbé is válhatnak a globális chipgyártók között.
Hogyan kapcsolódik az Intel 18A-hoz?
Az Intel jelenleg már dolgozik az 18A gyártástechnológián is, amely például a Panther Lake processzorok számítási egységeinek előállításához használatos. Ez az eljárás hozta be az iparágba az innovatív gate-all-around (GAA) RibbonFET tranzisztorokat és a PowerVia hátoldali tápellátási hálózatot (BSPDN). Ezek mind jelentős előrelépések voltak.
De ne gondold azt, hogy a 14A csak egy apró finomítás lesz! Ez a node építkezik az eddig tanultakra, és bemutatja majd az Intel második generációs RibbonFET GAA tranzisztorait, valamint egy továbbfejlesztett PowerDirect tápellátási rendszert. Ez utóbbi közvetlenül köti össze a tranzisztorok forrását és lefolyóját, ami jobb energiaellátást és finomabb vezérlést tesz lehetővé – például csökkenti az átmeneti feszültségesést vagy az órajel nyújtását.
Ezen felül érkeznek majd a Turbo Cell-ek is: ezek olyan speciális cellák lesznek, amelyek kritikus időzítési útvonalakat gyorsítanak fel anélkül, hogy jelentősen növelnék a területet vagy az energiafogyasztást. Ez egy igazi sebességfokozó trükk.
Külsős ügyfelek nélkül nincs áttörés
Ami viszont igazán izgalmassá teszi ezt a fejlesztést, az nem csak maga a technológia – hanem hogy vajon sikerül-e külső partnereket találni hozzá. Az Intel eddig nem tudott nagy volumenű külsős megrendelőt szerezni az 18A-ra; bár Microsoft és az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma használja majd ezt a node-ot, jelentős mennyiséget kizárólag maga az Intel fog felhasználni.
A helyzet tehát úgy áll, hogy ha jön egy nagy név – mondjuk Apple, AMD, Nvidia vagy Qualcomm –, aki komoly mennyiséget rendelne a 14A-ra épülő chipekből, akkor ez hatalmas lökést adna az Intel Foundry-nak. Csakhogy itt jön egy bonyodalom: jelenleg nincs betervezve olyan kapacitásbővítés, ami kifejezetten harmadik fél számára készülne erre a node-ra.
A kapacitásbővítés dilemmája
John Pitzer, az Intel vállalati tervezési és befektetői kapcsolatokért felelős alelnöke novemberben így fogalmazott egy konferencián: „Amikor megnyerünk egy ügyfelet a 14A-ra, előre kell fektetnünk kiadásokat még mielőtt bevétel érkezne.” Ez azt jelenti, hogy ha jön egy nagy partneri szerződés, akkor először bővíteni kell a gyártókapacitást – ami időbe telik és pénzbe kerül –, így késhet az üzleti megtérülés.
Ezzel együtt Pitzer szerint ez még mindig jó hír lehet a befektetőknek: „Ez megerősíti majd számukra, hogy képesek vagyunk valódi külsős foundryként működni.”
Miben más az Intel foundry modellje?
A legtöbb szerződéses chipgyártó (foundry) úgy működik, hogy először egyeztetnek ügyfeleikkel arról, milyen processznode-okra van szükségük – és csak ezután építenek kapacitást. Így elkerülik azt, hogy drága berendezések álljanak kihasználatlanul.
Ezzel szemben az Intel esetében elsődleges ügyfél maga a termékcsoportjuk (Products Group), így előbb építik meg a kapacitást belső igényekre szabva. Ez különösen fontos olyan élvonalbeli gyáraknál, mint amilyenre szükség van a Low-NA és High-NA EUV eszközökkel felszerelt 14A node esetében – ezek elképesztően drága gépek.
Ez viszont kockázatot is rejt magában: ha nincs elegendő külsős megrendelés időben, akkor kihasználatlan kapacitásokkal kell számolniuk – ami anyagilag fájdalmas lehet.
Kihívások és lehetőségek
A legnagyobb versenytársak – mint például TSMC vagy Samsung Foundry – általában több nagy „anchor” ügyféllel indulnak neki egy új node-nak. Így biztosítják előre a kapacitás kihasználtságát és további keresletet várnak rájuk.
Mivel az EUV szkennerek beszerzése hosszú átfutási idővel jár, ha az Intel nem tud időben elegendő kapacitást biztosítani külsős partnerei számára, könnyen lemaradhat kulcsfontosságú foundry megrendelésekről.
Összegzés
Az Intel következő generációs gyártástechnológiája – a várhatóan 2027-ben debütáló 14A node – nem csupán technológiai újításokat hoz majd bevezetésével. A cég stratégiájának sikere nagymértékben múlik azon is, hogy képes lesz-e külsős ügyfeleket bevonzani és megfelelő kapacitást biztosítani számukra.
Szerintem ez egy izgalmas időszak lesz mindazoknak, akik követik a félvezetőipar fejlődését: vajon sikerül-e az Intelnek visszaszereznie pozícióját ezen a kritikus piacon? És te mit gondolsz erről? Vajon lesz még helye egy újabb gigásznak ebben a versenyben?
