2025. július 29. – Az Amir Kabir-gát, Teherán egyik legfontosabb víztározója, amelyet az egyre súlyosbodó aszály közepette készítettek megörökítésre, jelenleg történelmi mélypontokon álló vízszinttel küzd. (Fotó: Fatemeh Bahrami/Anadolu via Getty Images)
Az aszály mélysége és következményei Iránban
Irán több mint 80 milliós lakosságával az elmúlt hat évtized legsúlyosabb aszályával néz szembe. Az ország folyói kiszáradnak, a hegycsúcsokról eltűnt a hó, és az esőzés rekord alacsony szintre csökkent. Teherán vízellátását biztosító tározók kapacitása jelenleg kevesebb mint 5%-on áll, ami miatt a hatóságok figyelmeztetnek: a főváros kevesebb mint két héten belül vízhiányt tapasztalhat.
A “felhőlopás” vádjai és azok tudományos cáfolata
A közösségi médiában egyes irániak azt állítják, hogy a szomszédos országok „ellopják” az esőfelhőiket. Korábban az iráni hatóságok is hasonló vádakat fogalmaztak meg, többek között Törökországot, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát vádolva azzal, hogy elterelik a felhőket saját területükre. Az utóbbi hónapokban egy hivatalos személy még tovább ment, és az Egyesült Államokat valamint Izraelt vádolta az időjárás szándékos manipulálásával az aszály előidézésére.
Ezeket a vádakat azonban az Irán Meteorológiai Szervezete és független tudósok is határozottan elutasították. A szakértők szerint „felhő- vagy hólopás” nem lehetséges fizikai értelemben.
Az aszály okai: természetes és emberi tényezők összjátéka
Bár a „felhőlopás” témája nem új keletű, most azért került ismét előtérbe, mert Iránban rendkívül kevés csapadék hullott. Az idei vízügyi év szeptemberi kezdete óta mindössze 2 milliméter esőt regisztráltak – ez 75%-kal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest –, ráadásul 21 tartományban egyáltalán nem esett eső.
A tudósok szerint a csapadékmennyiség csökkenése több tényező együttes hatásának eredménye:
- Egymást követő száraz évek: amelyek gyengítették az időjárási rendszereket;
- Erdőirtás: amely csökkenti a légköri páratartalmat;
- Mocsarak kiszáradása: amelyek korábban fontos nedvességforrásként szolgáltak;
- Klimaváltozás és hőmérséklet-emelkedés: amelyek tovább súlyosbítják a helyzetet.
A vízhiány mögötti strukturális problémák
Irán problémái azonban messze túlmutatnak a csapadékhiányon. Az ország mélyülő vízválságát nagyrészt évtizedek óta tartó rossz gazdálkodás okozza. A vízkészletek több mint 90%-át mezőgazdasági célokra használják fel, miközben több ezer illegális kút meríti ki a talajvizet.
Ikonikus víztömegek, mint például a Khuzestan tartománybeli Hoor al-Azim-mocsár vagy az Urmia-tó Nyugat- és Kelet-Azerbajdzsán között drasztikusan zsugorodtak. Ez fokozza a homok- és porviharokat, amelyek évente több ezer embert juttatnak kórházba légzőszervi megbetegedésekkel, valamint súlyosan károsítják a helyi megélhetést.
Felhővetés: remény vagy tévút?
A válság közepette iráni illetékesek a felhővetéshez fordultak segítségért – ez egy időjárás-módosító technika, amely során ezüst-jodidot vagy más részecskéket juttatnak be meglévő felhőkbe annak érdekében, hogy elősegítsék a vízcseppek összetapadását és így növeljék az esélyét az esőzésnek.
Ugyanakkor ahhoz, hogy ez a módszer működjön, a felhőknek legalább 50%-os páratartalommal kell rendelkezniük – ez pedig egyre ritkább feltétel a Közel-Kelet száraz éghajlatán.
A felhővetést világszerte alkalmazzák: Kína például a 2008-as pekingi olimpián használta időjárás-szabályozásra, India pedig időnként légszennyezésének kezelésére próbálkozott vele. Nemrégiben Újdelhiben is megkísérelték mesterséges esőt előidézni a súlyos szmog enyhítésére, ám sikertelenül – részben azért, mert nem volt elegendő nedvesség a felhőkben.
Iránban indultak el az első felhővetési műveletek
Az iráni Energiaügyi Minisztérium bejelentette, hogy ősszel megkezdődtek a felhővetési műveletek repülőgépek és drónok segítségével. Kezdetben Közép-Iránban, a Zayandeh-Rud folyó környékén próbálkoznak, majd más esős területekre is kiterjesztik az akciókat.
Ugyanakkor tanulmányok rámutatnak arra is, hogy ha nem megfelelőek a körülmények, akkor ez a technika akár vissza is sülhet: a szelek könnyen elvihetik a kezelt felhőket más területekre, így az eső nem ott hullik le, ahol szükség lenne rá.
Irán vízügyi szakértői szerint várhatóan nem lesz kézzelfogható eredményük ezeknek az intézkedéseknek – különösen azért, mert sok jelenleg kialakuló felhő nem rendelkezik elegendő nedvességgel ahhoz, hogy megfeleljenek az eljárás feltételeinek.
Környezeti problémák és társadalmi következmények
A környezeti gondok tovább mélyülnek Iránban. Iszfahán városában például iskolák, utak és kulturális örökségi helyszínek kerültek veszélybe az általánossá vált talajlesüllyedés miatt. Teheránban pedig az ivóvizet biztosító gátak többsége kiürült már.
A közelmúltban Masoud Pezeshkai elnök figyelmeztetett arra is, hogy hamarosan vízracionálásra vagy akár kitelepítésekre is sor kerülhet.
Keresve a megoldást: túl a felületes magyarázatokon
Mivel nincs kilátás jelentős csapadékra és vízkészletek nagy része kimerült, az irániak válaszokat keresnek. A szakértők azonban hangsúlyozzák: ezek nem találhatók meg olyan intézkedésekben, mint például a felhővetés vagy „az esőt imádkozva kérni”, ahogy azt néhány hivatalos személy javasolta.
A valódi megoldások között alapvető változtatásokra van szükség:
- A gazdaság diverzifikálása: munkahelyek létrehozása mezőgazdaságon kívül;
- Külföldi politika átgondolása: amely jelenleg korlátozza Irán kereskedelmi és technológiai hozzáférését;
- Kormányzati koordináció javítása: különösen az Energiaügyi Minisztérium, Mezőgazdasági Minisztérium és Környezetvédelmi Hivatal között.
Záró gondolatok
Bár a „felhőlopás” vagy „időjárás-manipuláció” vádjai rövid távú nyilvánosságot kelthetnek és elterelhetik a figyelmet, az igazi probléma jóval összetettebb és sokkal közelebb van otthonunkhoz. Irán számára most kulcsfontosságú lépések megtétele szükséges annak érdekében, hogy kezelje mélyreható vízügyi válságát és biztosítsa lakossága jövőjét.
