Az Egyesült Államokban az iskolai lövöldözések tragédiája után a közbeszéd gyakran kettészakad: vajon milyen megoldásokkal lehetne hatékonyan megelőzni ezeket a borzalmakat? Egy új szociológiai kutatás szerint az amerikai szülők egy érdekes csoportja, akik támogatják, hogy a tanárok vezessenek imát az állami iskolákban, egyben inkább pártolják az olyan biztonsági intézkedéseket is, mint a tanárok felfegyverzése vagy fémkeresők telepítése. Ez a kutatás nemcsak a vallás és a biztonság kérdését köti össze, hanem mélyebb társadalmi és ideológiai összefüggéseket is feltár.
Az ellentétes táborok: lelki vagy fizikai védelem?
Az iskolai lövöldözések után az amerikai közvélemény két fő irányba oszlik. Az egyik oldal inkább strukturális vagy politikai változtatásokat sürget: például bizonyos fegyverek betiltását vagy a mentális egészségügyi szűrések kiterjesztését. A másik oldal viszont az infrastruktúra megerősítésében hisz – több fegyveres személyzetet az iskolákba, fémkereső kapukat, keményebb fizikai védelmet.
Ezzel párhuzamosan egy politikai és vallási vezetőkből álló csoport úgy értelmezi ezeket az eseményeket, mint spirituális válságot. Szerintük az állami oktatásból eltávolított vallásos elemek morális űrt hagytak maguk után, ami káoszhoz és erőszakhoz vezet. Ez a nézet azt sugallja, hogy a megoldás nem csupán politikai vagy technikai kérdés, hanem lelki alapokon nyugszik.
A kutatás háttere: vallás és fegyveres védelem kéz a kézben?
Samuel L. Perry (Oklahoma Egyetem) és Andrew L. Whitehead (Indiana University Indianapolis) szociológusok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e összefüggés az iskolai imádság támogatása és a fegyveres védelem preferenciái között. Kutatásuk során a keresztény nacionalizmus elméleti keretét használták, amely szerint az amerikai közéletnek szorosan össze kell fonódnia egy meghatározott keresztény értékrenddel.
Ez az ideológia nem feltétlenül ítéli el az erőszakot; sőt, bizonyos esetekben „igazságos erőszakként” tekint rá – például amikor egy „jó ember” fegyvert ragad egy „rossz ember” ellen. Perry és Whitehead azt feltételezték, hogy azok a szülők, akik vissza akarják hozni az imát az osztálytermekbe, valószínűleg támogatják azt is, hogy több fegyver legyen az iskolákban.
A Pew Research Center adatai alapján
A kutatók 2022 őszén gyűjtötték össze adataikat az American Trends Panel segítségével, amely több mint 3 400 18 év alatti gyermeket nevelő szülőt reprezentál országosan. A résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék különböző stratégiák hatékonyságát az iskolai lövöldözések megelőzésére.
Két fő kategóriába sorolták a javaslatokat:
- Strukturális megoldások: például támadó fegyverek betiltása vagy mentális egészségügyi szűrések javítása.
- Infrastrukturális és fegyverközpontú megoldások: tanárok és igazgatók felfegyverzése, rendőrök vagy fegyveres biztonságiak jelenléte az iskolákban, fémkeresők telepítése.
Ezen túlmenően megkérdezték a szülőket arról is, hogyan viszonyulnak az iskolai imádsághoz: tiltják-e azt teljesen, engedélyeznék-e keresztény imák vezetését más vallások bevonásával vagy kizárólag keresztény imákra adnának engedélyt.
Eredmények: imádkozó tanárok = fegyveres tanárok?
A kutatás világosan kimutatta: azok a szülők, akik támogatják a tanári vezetésű keresztény imát bármilyen formában (legyen az kizárólagos vagy inkluzív), sokkal nagyobb arányban tartják hatékonynak a tanárok felfegyverzését és a fémkeresők telepítését. Ezeknél a szülőknél erősebb volt továbbá a rendőrök jelenlétének támogatása az iskolákban.
Ami igazán érdekes volt: nem számított annyira, hogy kizárólag keresztény imát akarnak-e vagy más vallások bevonásával szeretnék-e azt – maga az imádkozás iránti vágy volt a döntő tényező. Az igazi törésvonal azok között húzódott meg, akik elfogadták valamilyen formában az imát és azok között, akik teljesen elutasították azt.
Politikai ideológia árnyalja a képet
Bár elsőre úgy tűnt, hogy az imádkozást támogató szülők kevésbé pártolják a fegyverbetelepítést tiltó intézkedéseket (például fegyverbetelepítési tilalmakat), ez az összefüggés eltűnt, amikor figyelembe vették a politikai konzervativizmust. Vagyis inkább politikai nézetek határozzák meg ezt a kérdést – nem pedig önmagában az iskolaimádkozás melletti állásfoglalás.
Konzervatív szülők körében általánosan magas volt a támogatottsága a fegyveres biztonsági intézkedéseknek – függetlenül attól, hogy mit gondoltak az imáról. Ezzel szemben liberális szülők között nagyobb volt a különbség: azok, akik elutasították az iskolaimádkozást, erősen ellenálltak ezeknek a biztonsági javaslatoknak; míg azok között, akik támogatták azt, nyitottabbak voltak rájuk. Ez arra utalhat, hogy bizonyos baloldali csoportoknál vallási nézetek hidat képezhetnek konzervatívabb biztonsági elképzelések felé.
A lelki és fizikai védelem összekapcsolódása
Perry és Whitehead szerint ezek az eredmények egy olyan világképet tükröznek, ahol a spirituális és fizikai védelem kéz-a-kézben járnak. Azok számára, akik morális hanyatlásként értelmezik az iskolai lövöldözéseket, nem elegendőek pusztán politikai intézkedések – mint például háttérellenőrzések –, hanem egy kettős megközelítésre van szükség: egyrészt lelki oltalomként visszahozni az imát; másrészt pedig fizikailag megerősíteni az iskolákat fegyveres személyzettel.
Ez tökéletesen illeszkedik ahhoz a retorikához is, amit számos keresztény nacionalista politikus képvisel. Például Mark Robinson észak-karolinai politikus azt nyilatkozta egyszer: ha egy imaórát tartottak volna még mielőtt megtörtént volna egy lövöldözés – nem utána –, akkor talán elkerülhető lett volna a tragédia.
A fémkeresők mint külső fenyegetés elleni eszköz
A fémkeresők iránti preferencia ezen csoportnál különösen érdekes. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy ők inkább külső fenyegetést látnak veszélyforrásként – mintha „rosszfiúk” akarnának bejutni –, míg például mentális egészségügyi vizsgálatok inkább belső vagy rendszerszintű problémára utalnak.
Korlátok és további kérdések
Mindezek mellett fontos tudni: ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt – tehát csak egy adott időpillanatban mérte fel véleményeket. Így nem lehet biztosan kijelenteni ok-okozati összefüggést arról, hogy aki imádkozást akar az iskolában, annak feltétlenül fegyveres tanár kell. Lehet egy harmadik tényező is mindkettőt mozgatja.
Továbbá nem kérdezték meg közvetlenül a szülőket arról sem, miért pont ezeket a megoldásokat preferálják – ezt csak korábbi elméletek alapján sejtették („igazságos erőszak”). Érdekes lenne jövőben mélyinterjúkkal feltárni ezeket a motivációkat saját szóhasználatukban.
A kutatás főként keresztény vallási háttérrel rendelkező családokra fókuszált; más vallási csoportok (muszlimok, zsidók vagy hinduk) nézőpontjai még kevésbé ismert területet jelentenek ebben a témában.
Záró gondolatok: több mint puszta politika
Ez a tanulmány új perspektívát kínál arra nézve, miért olyan nehéz előrelépni Amerikában az iskolai lövöldözések megelőzésében. Nem csupán alkotmányos jogokról vagy statisztikákról van szó; sokaknál mélyebb kulturális és teológiai értelmezések határozzák meg álláspontjukat arról, mi jelenti valódi rendet és védelmet.
Perry és Whitehead szerint azok számára, akik szerint ezek a tragédiák egy „isten nélküli társadalom” tünetei, nem elég csak fizikai biztonsági intézkedéseket hozni. Szerintük először vissza kell hozniuk azt a lelki rendet – például tanári ima révén –, majd ezt kell kiegészíteniük olyan fizikai eszközökkel (fegyveres tanárok), amelyek fenntartják ezt az új rendet.
Forrás: https://www.psypost.org/parents-who-support-school-prayer-also-favor-arming-teachers/
