Jacqueline Bisset vegyes érzelmekkel fogadta a Torino Filmfesztivál életműdíját, amiért egy egyszerű ok állt a háttérben: „Még nem fejeztem be a karrieremet!” Ennek ellenére örömmel vállalta el a meghívást, hogy támogassa azokat a filmeket, amelyek igazán közel állnak a szívéhez – sok kis költségvetésű, független alkotást, amelyek soha nem jutottak el az olasz közönséghez.
A színészi mesterség ünneplése
Bisset kiemelte, hogy ezek a filmek bár nem ismertek széles körben, mégis megmutatják a színészi mesterséget a legmagasabb szinten. „Gyakran az első munkáim alapján ítéltek meg – ahol a szerepek nem voltak igazán nagy lehetőségek” – mondta őszintén. Ez az őszinteség és lelkesedés végigkísérte vasárnapi sajtótájékoztatóját is, ahol szívesen osztott meg anekdotákat ikonikus filmes partnereiről, miközben legnagyobb dicséretét kevésbé ismert kollégáinak tartogatta.
Legendás kollégák és személyes élmények
Paul Newmanről szeretetteljesen beszélt: „Igazán kedves ember volt, aki félénk volt és borzalmasan rossz vicceket mesélt, mert képtelen volt komoly maradni – már a poén előtt nevetni kezdett.”
Mickey Rourke-ról pedig így vallott: „Kicsit féltem tőle, mert egyfajta őrületet teremt maga körül; csendesen beszél, miközben körülötte káosz tombol.”
Kelly Blatz, akivel 2022-ben forgatta a „Loren & Rose” című filmet, különösen nagy hatással volt rá: „Rengeteg életet adott nekem azzal, hogy igazán figyelt rám. Türelmesen hallgatta végig hosszú monológjaimat és sorokat. Ez igazi ajándék, mert a színészet lényege az egymásra hangolódás. Ha odafigyelsz, majdnem rá tudod kényszeríteni a másik színészt arra, hogy még valóságosabb legyen – mindezt pusztán azzal, hogy megfelelően hallgatsz.”
A csend és a hallgatás művészete
Bisset egy fontos tanácsot is megosztott: „A csend szükséges, és a férfiak szeretnek magukról beszélni.” Ezt az intelmet szüleitől kapta, és elmondása szerint jól szolgálta őt mind az életben, mind a filmvásznon.
Egészség és életmód: só nélkül az igazi ízekért
A színésznő egy praktikus tippet is adott követőinek: hagyják el a sót! „Ha nem akarsz öregedni vagy feldagadni úgy, mint az alkoholisták, ne használj sót. Meg fogod tapasztalni az ételek valódi ízérzékenységét. Ez fantasztikus élmény volt számomra is – bár Olaszországban ez reménytelen ügy; senki sem hallgat erre.”
Politika és munkahelyi kiállás: emlékezetes pillanatok az Orient Expresszen
Bisset visszaemlékezett 1974-ből a „Gyilkosság az Orient Expresszen” forgatására is. A stáb megkérdezte tőlük, hajlandóak-e szembemenni a szakszervezettel és lerövidíteni az ebédszünetet egy óráról fél órára. Ő ezt nem fogadta el, mert számára az ebédidő volt a nap fénypontja – amikor leülhettek és hallgathatták Lauren Bacallt.
A kiváló és harcos természetű Vanessa Redgrave is azt mondta: „Nem szabad elfogadnunk, nem szabad engednünk.” Amikor eljött a szavazás ideje, Vanessa vezette az ellenállást. Bisset fel is emelte kezét – ám rá kellett jönnie, hogy senki más nem tett így. Végül elveszítették a szavazást. Vanessa azonban szenvedélyesen kijelentette: „Ez volt az egyetlen bátor pillanat abban a filmben.”
A konyha mint önkifejezés és uralom terepe
Bisset bevallotta, hogy konyhája lett az autokratikus hajlamainak kifejeződési helye. „Nagyon jó vizuális érzékem van és hatékony vagyok – ezért fantasztikus rendező lennék” – magyarázta. „Nagyon szervezett vagyok, nem szeretem ha segítenek nekem, inkább teljesen magamnak akarom saját királyságomat. Ezért jobb otthon csináljam ezt, mint egy forgatáson.”
Hozzátette: „Nem viselkednék túl jól rendezőként. Biztosan lennének problémáim személyes kapcsolatokkal – rossz embert szeretnék majd, egyiknek akarok megfelelni másik helyett. Szörnyeteggé válhatnék. Ezért korlátozom magam arra, hogy csak színésznő legyek és maradjak a kamera előtt. És senkit sem engedek be a konyhámba.”
Összegzés
Jacqueline Bisset mélyen emberi módon osztotta meg gondolatait karrierjéről és életéről a Torino Filmfesztiválon kapott életműdíj kapcsán. A színészet iránti alázata mellett őszintén beszélt legendás kollégáiról és arról is, hogyan találta meg saját terét mind szakmai mind személyes életében. Tanulságos történetei és bölcsességei inspiráló példaként szolgálnak minden művésznek és rajongónak egyaránt.
