Jake Paul, a közösségi média sztárból lett profi ökölvívó és színész, ismét a figyelem középpontjába került. Tavaly történelmet írt, amikor Mike Tysonnal mérkőzött meg a valaha volt legtöbbet streamelt sporteseményen. Most azonban nem egy valódi bunyó miatt beszélnek róla, hanem egy új technológiai jelenség kapcsán: deepfake videók segítségével vált ismét virálissá.
A Sora alkalmazás és Jake Paul deepfake videói
Szeptember 30-án debütált az OpenAI Sora nevű alkalmazása, amely mesterséges intelligencia segítségével képes videókat generálni, és lehetővé teszi, hogy bárki feltöltse saját arcképét „cameo” formájában, amit mások felhasználhatnak különféle videók készítéséhez.
Jake Paul önkéntesen feltöltötte saját cameo-ját, így mások is készíthetnek vele videókat. Október 8-án egy TikTok-videóban fenyegetőzött azzal, hogy beperel mindenkit, aki hamis videókat terjeszt róla olyan cselekedetekkel, amelyeket soha nem követne el. Ebben a videóban ügyetlenül sminkelte magát – ez egy ironikus utalás arra, hogy sok deepfake videóban éppen ezt tették vele.
Következő nap X (korábbi Twitter) oldalán bejelentette, hogy büszke OpenAI befektetőként és az első hírességként használja az NIL (név, kép és hasonlóság) cameo funkcióját. Az általa engedélyezett videók mindössze hat nap alatt több mint egymilliárd megtekintést értek el.
A deepfake piac kialakulása: Lehetőségek és kockázatok
A Sora „cameo” funkciója kezdetben csak egy szórakoztató extrának tűnt, de mára az egyik legfőbb vonzerővé vált. Az OpenAI vezérigazgatója bejelentette, hogy terveik között szerepel ennek monetizálása is. Ez új digitális gazdaságot indíthat el a deepfake technológiában.
Lehetőségek:
- A cameo tulajdonosok szabályozhatják felhasználási feltételeiket és díjaikat, így visszanyerhetik az irányítást saját képmásuk felett.
- Bárki megoszthatja NIL-jét, így digitális mása bekerülhet egyfajta „stock fotó” könyvtárba.
- A felhasználók licencelhetik ezeket a képmásokat kis volumenű, nyomon követhető módon, betartva a jogtulajdonosok által megszabott szabályokat (például tilos meztelenséget ábrázolni), és fizetnek minden használatért.
- Eddig főként rágalmazásra vagy zsarolásra használt deepfake-ek most már jogdíjat termelhetnének az érintetteknek.
Kockázatok:
- A technológia gyors fejlődése miatt nehéz lépést tartani vele – a szabályozók nem tudják időben kezelni a problémákat.
- Még ha valaki beleegyezik is digitális mása létrehozásába, akkor is ártalmas lehet számára egy rosszindulatú vagy manipulált deepfake videó.
- Képmások ellopása csalásokhoz vagy félrevezetéshez vezethet.
- A biometrikus adatok kiszivárgása nem visszavonható úgy, mint egy jelszó cseréje.
A szabályozás és etikai kérdések
Bár egy NIL piac létrehozása nem oldja meg teljesen a deepfake-ek okozta károkat, kereskedelmi ösztönzőt teremthet arra, hogy szabályozásokkal védjék meg a piac integritását. Vannak esetek azonban, amikor nem csak jogi okokból, hanem erkölcsi megfontolásokból sem lenne elfogadható valakinek az arcképét felhasználni.
Például a Sora indulásának első hetében családok tiltakoztak az elhunytakról készült deepfake-ek ellen. Az OpenAI jelezte, hogy eszközöket fejleszt majd ezek tiszteletben tartására.
A jövő: A deepfake gazdaság hatása a kultúrára és iparra
A deepfake technológia várhatóan olyan változásokat hozhat majd, amelyeket ma még nehéz előre látni. Hasonlóan ahhoz, ahogy a Spotify vagy SoundCloud átalakította a zeneipart – például rövidebb dalok népszerűsítésével –, elképzelhető, hogy az arcképek kereskedelme is dinamikusan változik majd népszerűségük függvényében.
Felmerülhet például az is, hogy az arcértékek ingadoznak majd attól függően, mennyire keresettek az adott személy digitális képmásai. Bár ez elsőre disztópikusnak hangzik, már most is egy olyan kultúrában élünk, ahol a figyelem és az imázs pénzzé válik – ez pedig csak tovább fejlődhet.
Hírességek és mélyhamisítás: Már most zajlik az átállás
Több híresség már most kísérletezik kereskedelmi célú deepfake-ekkel:
- Grimes 2023-ban 50-50%-os jogdíjmegosztást ajánlott bárkinek, aki AI hangját használva sikeres dalt készít.
- A YouTube Dream Track projektje lehetővé teszi alkotóknak AI énekhangok használatát Charlie Puth-tól, Demi Lovatótól vagy John Legendtől.
- David Beckham és Peyton Manning sportolók deepfake-jei reklámokban jelentek meg.
- A zenész FKA twigs deepfake-et hozott létre közösségi média interakciói kezelésére, miközben zenekészítésre koncentrál.
Jake Paul döntése: Figyelemért cserébe jogdíjak
Paul logikája egyszerű: ha a figyelem értékes árucikk egy telített digitális piacon, akkor azzal növeli értékét, ha engedi másoknak előállítani róla tartalmakat igény szerint. Így ő maga válik egyszerre eszközzé és alkotóvá – ma figyelmet gyűjtve azért, hogy holnap jogdíjakat kapjon érte.
Támogassuk a tudományos újságírást!
Ha érdekesnek találta ezt az elemzést, fontolja meg támogatását! A Scientific American több mint 180 éve szolgálja a tudományt és ipart hiteles tájékoztatással. Előfizetésével hozzájárulhat ahhoz, hogy továbbra is mélyreható kutatásokról és felfedezésekről számoljanak be világszerte. Emellett hozzáférést kap exkluzív hírekhez, podcastokhoz és vizuális anyagokhoz is.