Ha azt mondom, hogy Kanada, az első kép, ami sokunkban felmerül, egy befogadó, multikulturális országé, ahol az immigrációt általában pozitívan fogadják. Nos, mostanában ez a kép kezd meginogni. Egy friss kutatás szerint ugyanis a kanadaiak hozzáállása az immigrációhoz a legnegatívabb szintre esett vissza az 1990-es évek eleje óta. És ami még érdekesebb: ezt főként a fiatalok gondolják így.
Miért fordult meg a kanadaiak véleménye az immigrációról?
A University of Toronto kutatói egy átfogó elemzést készítettek az Environics Intézet 1981 és 2024 között végzett 26 éves közvélemény-kutatásai alapján. Ezekben évente feltették azt a kérdést: „Összességében túl sok az immigráció Kanadába?” A válaszlehetőségek „határozottan nem értek egyet”-től „teljes mértékben egyetértek”-ig terjedtek.
A kutatásból kiderült, hogy bár volt egy ellenállás-csúcs az 1990-es évek közepén, utána több mint két évtizeden át inkább pozitív vagy semleges volt a kanadaiak hozzáállása. Ám 2023-tól hirtelen megugrott azok aránya, akik úgy érzik, túl sok bevándorló érkezik az országba. 2024-ben például már a megkérdezettek 58 százaléka értett egyet ezzel az állítással – ez hatalmas ugrás a 2015-ös, mindössze 35 százalékos arányhoz képest.
Fiatalok és lakhatási válság – összefüggés vagy véletlen?
Ami engem igazán meglepett, hogy nem a középkorú vagy idősebb generációk lettek most a legkritikusabbak, hanem a fiatalok, különösen a 18-29 éves korosztály. Ez azért érdekes, mert eddig inkább az idősebbek voltak azok, akik aggódtak az immigráció miatt.
Professzor Randy Besco szerint ez nem véletlen: „A fiatalokat aránytalanul érinti a lakhatási válság és az elszállt árak problémája. Ők látják leginkább összefüggésben a magas bevándorlói számokat és a megfizethetetlenséget.”
És valóban: Kanada lakhatási piacán komoly feszültségek vannak. Az infláció és a pandémia utáni gazdasági helyzet miatt az albérletárak és ingatlanárak szinte elérhetetlen magasságokba emelkedtek. Nem csoda hát, hogy sok fiatal úgy érzi, az ország túlterhelt.
Immigrációs számok rekordmagasak – de milyen áron?
Az elmúlt években Kanada rekordot döntött a tartós letelepedési engedélyek kiadásában: majdnem félmillió új bevándorlót fogadtak be 2022-ben, és csak kicsit kevesebbet 2023-ban. Emellett jelentősen nőtt a temporális (ideiglenes) lakosok száma is – főként nemzetközi diákok és ideiglenes munkavállalók –, akik mostanra már a teljes népesség több mint 7 százalékát teszik ki.
Ezeket a növekedéseket részben tudatos kormányzati döntések is ösztönözték: a pandémia alatt könnyítették az ideiglenes munkavállalók és diákok bevonását, hogy pörögjön a gazdaság.
A társadalmi diskurzus és média szerepe
A Bank of Canada és több politikai párt is nyíltan összekapcsolta ezt a gyors népességnövekedést a lakhatási válsággal és bérleti díjak emelkedésével. Ez pedig erősen befolyásolta azt, hogyan beszélünk ma Kanadában az immigrációról.
Nem meglepő tehát, hogy egyre többen érzik úgy: túl sokan jönnek be egyszerre – még akkor is, ha Kanada hagyományosan nyitott ország volt.
Kik azok, akik most ellenzik leginkább az immigrációt?
- Fiatal felnőttek (18-29 év): Ők mutatják most a legerősebb ellenállást.
- Magasabb jövedelműek: Korábban általában támogatták az immigrációt, de most náluk is csökkent ez az entuziazmus.
- Nemek közötti változás: Évtizedeken át inkább nők voltak kritikusabbak, de ez megfordult – ma inkább férfiak ellenzik erősebben.
- Általános társadalmi hangulat: A Nanos Research szeptemberi felmérése szerint majdnem háromnegyedük támogatná az új bevándorlók számának csökkentését.
Mire számíthatunk ezután?
Egy ilyen hirtelen és mélyreható változás ritka jelenség Kanadában. Randy Besco szerint általában csak nagy események vagy intenzív médiafigyelem tud ilyen hatást kiváltani – ráadásul ezek általában gyorsan vissza is fordulnak. De most úgy tűnik, hogy ez nem csak egy átmeneti hullám.
Kérdés persze, hogy hogyan lehet ezt kezelni úgy, hogy ne veszítsük el azt az alapvető értéket, ami Kanadát eddig jellemezte: egy befogadó társadalmat. Hogyan lehet egyszerre támogatni a gazdasági növekedést és enyhíteni a lakhatási válságot? És vajon meddig marad fenn ez a fiatalok körében tapasztalt ellenérzés?
Záró gondolatok
Szerintem ez egy nagyon tanulságos példa arra, hogyan fonódik össze egymással gazdasági realitás és társadalmi attitűd. Az immigráció önmagában nem probléma – de ha nem kezeljük jól az ezzel járó kihívásokat (például lakhatás), akkor könnyen ellenszenv alakulhat ki még azokban is, akik korábban támogatták ezt.
Kíváncsi vagyok, te mit gondolsz erről? Vajon Kanadának sikerül megtalálnia azt az egyensúlyt, ami továbbra is vonzóvá teszi majd mindenki számára? Vagy ez csak egy átmeneti hullám lesz? Írd meg kommentben!
