A pitvarfibrilláció (A-fib) egy gyakori szívritmuszavar, amely több mint 10 millió amerikai életét érinti. Ez az állapot szívdobogásérzést okozhat, és súlyos következményekkel járhat, mint például szívelégtelenség, vérrögképződés vagy stroke. Évtizedek óta kérdés, hogy a koffein – amely ismerten növeli a pulzust és a vérnyomást – kiválthat-e A-fib epizódokat, amelyek mellkasi remegést, szédülést vagy légszomjat idéznek elő.
A DECAF tanulmány: Koffein és pitvarfibrilláció kapcsolata
Dr. Gregory Marcus, a Kaliforniai Egyetem San Francisco orvostudományi professzora vezette azt a négyéves klinikai vizsgálatot, amely a DECAF (Does Eliminating Coffee Avoid Fibrillation?) nevet viseli. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, vajon a koffeines kávé fogyasztása befolyásolja-e az A-fib kiújulását olyan betegeknél, akiknek korábban már volt szabálytalan szívritmusuk, de azt kezelték vagy megszüntették.
Az eredményeket 2023-ban mutatták be az Amerikai Szív Szövetség éves konferenciáján New Orleansban, majd publikálták a JAMA orvosi folyóiratban. Dr. Marcus maga is az újság szerkesztői csapatának tagja.
A kutatás részletei
A tanulmányban 200 idősebb felnőttet vontak be Ausztráliából, Kanadából és az Egyesült Államokból. A résztvevők átlagéletkora 70 év volt, egyharmaduk nő. Mindannyian rendszeresen fogyasztottak kávét az elmúlt öt évben.
A hat hónapos vizsgálat során a résztvevőket két csoportra osztották:
- Az egyik csoport teljesen mellőzte a koffeint.
- A másik csoport legalább napi egy csésze koffeines kávét fogyasztott.
A kávéfogyasztást és egyéb koffeintartalmú italok bevitelét önbevallás alapján követték nyomon telemedicina vagy videókonzultációk során egy, három és hat hónappal a vizsgálat kezdete után.
Az eredmények: Kávézás csökkentheti az A-fib kiújulását
Az elektrokardiogramok (EKG), hordható szívmonitorok és beültetett szívritmus-szabályozó eszközök adatai alapján megállapították, hogy mindkét csoportban hasonló alkoholfogyasztási szokások voltak jelen. A vizsgálat kezdetén 60% azoknak, akik kávét ittak, illetve 65% azoknak, akik nem ittak kávét, úgy nyilatkozott, hogy soha nem tapasztaltak A-fib epizódot kávéfogyasztás hatására.
A hat hónap alatt 111 résztvevő (56%) élt át újabb pitvarfibrillációs vagy pitvarlebegési epizódot. Azonban a koffeines kávét fogyasztók között jóval kisebb arányban jelentkezett kiújulás (47%), míg a koffeinmentes csoportban ez az arány 64% volt. Emellett a kávéfogyasztók hosszabb időt töltöttek el első újabb epizód nélkül.
Fontos megjegyezni, hogy a koffeinmentes csoport egyharmada bevallotta, hogy legalább egyszer mégis fogyasztott egy csésze kávét a vizsgálat alatt.
Mennyire biztonságos egy csésze kávé naponta?
Ez az új kutatás megerősíti korábbi megfigyeléseket arról, hogy a kávéfogyasztás akár csökkentheti is bizonyos szív- és anyagcsere-betegségek kockázatát. Dr. Marcus szerint különösen meglepő volt a koffeines kávé védőhatásának mértéke az A-fib megelőzésében.
Dr. Johanna Contreras, a New York-i Mount Sinai Fuster Heart Hospital kardiológusa hangsúlyozta: legfontosabb tanulságként azt emelte ki, hogy napi egy csésze kávé fogyasztása teljesen biztonságosnak tűnik pitvarfibrilláció esetén – nem feltétlenül arról van szó, hogy a kávé védelmet nyújtana.
Korlátozások és további megfontolások
A tanulmány néhány korlátozással bír:
- Nem vizsgálták más koffeintartalmú italok hatását (pl. energiaitalok).
- Nem követték nyomon az életmódbeli tényezőket, például testmozgást vagy étrendet.
- A rendszeres kávéfogyasztók esetleg aktívabb életmódot folytathattak – ezt Dr. Marcus is felvetette magyarázatként.
A kutatás szerint napi egy csésze kávé védőhatással bírhatott az A-fib kiújulása ellen. Az azonban nem világos, hogy ennél nagyobb mennyiségű kávéfogyasztás milyen hatással lenne erre.
Mértékletességre intenek a szakértők: Dr. Contreras szerint ha valaki napi hat-hét csésze kávét iszik plusz energiaitalokat fogyaszt (például Red Bull vagy Celsius), akkor már más helyzetről beszélünk.
Miért lehet védőhatású a kávé?
A pontos mechanizmus még nem tisztázott. Lehetséges magyarázatként Dr. Marcus említette egy gyulladáscsökkentő vegyület jelenlétét a kávéban, amely nem feltétlenül maga a koffein lehet felelős az előnyös hatásért.
Egy másik elmélet szerint a koffein által kiváltott adrenalinválasz segíthet megelőzni az A-fib-et. Sok beteg számol be arról, hogy epizódjaik inkább nyugalmi állapotban jelentkeznek – például alvás közben vagy nagy étkezések után –, amikor az idegrendszer „nyugodj és emészd” funkciója aktív és az adrenalin alacsony.
Kiknek ajánlható ez az eredmény?
A vizsgálat kizárólag olyan személyeket érintett, akik nem éltek át aktív A-fib epizódot a kutatás idején. Ezért az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók olyanokra, akiknél kezeletlen vagy súlyosbodó ritmuszavar áll fenn.
Dr. Marcus hangsúlyozta: „Ha valaki éppen pitvarfibrillációs epizódban van, akkor a koffein valóban fokozhatja a pulzust és súlyosbíthatja a tüneteket.”
Összegzés: Kávézás pitvarfibrilláció mellett
Az eddigi legátfogóbb klinikai vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy napi egy csésze koffeines kávé fogyasztása biztonságos azok számára is, akiknek volt már pitvarfibrillációjuk. Sőt, ez akár segíthet késleltetni vagy megelőzni az újabb epizódokat is.
Fontos azonban: mindenki egyéni reakciót mutathat a koffeinre; ezért érdemes orvosi tanácsot kérni személyre szabottan. Mértékletes fogyasztással pedig akár élvezhetjük is kedvenc italunk előnyeit anélkül, hogy aggódnunk kellene egészségünk miatt.
