Az elektronikus eszközök és televízió előtt töltött idő növekedése gyermekek és fiatalok körében összefüggésbe hozható a magasabb kardiometabolikus betegségek kockázatával, mint például a magas vérnyomás, magas koleszterinszint és inzulinrezisztencia. Ez derült ki egy Dániában végzett kutatásból, amely több mint 1000 résztvevő adatait elemezte.
A kutatás háttere és jelentősége
Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association, AHA) 2023-as tudományos állásfoglalása rámutatott, hogy a kardiometabolikus kockázatok egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Az Egyesült Államokban a 2-19 éves korosztály mindössze 29%-a rendelkezett kedvező kardiometabolikus egészségi állapottal a 2013-2018 közötti Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (NHANES) adatai alapján.
A dániai vizsgálat célja az volt, hogy feltárja a szabadidős képernyőidő és a szív- és anyagcsere-rendszeri kockázatok közötti kapcsolatot gyermekek és serdülők körében, valamint hogy megvizsgálja az alvás szerepét ebben az összefüggésben.
A kutatás módszertana
A vizsgálat két csoportot elemzett: egy 2010-ben vizsgált 10 éves gyerekcsoportot, valamint egy 2000-ben vizsgált 18 éves fiatalokat, akik a Koppenhágai Asztma Prospektív Tanulmány (COPSAC) keretében kerültek megfigyelésre. A résztvevők képernyőhasználati szokásait kérdőívek segítségével mérték fel, beleértve a televíziózás, filmnézés, videojátékok, valamint telefonok, tabletek vagy számítógépek szabadidős használatát.
A kutatók egy összetett pontszámot dolgoztak ki, amely az anyagcsere-szindróma több komponensét foglalta magában: derékkörfogat, vérnyomás, HDL („jó”) koleszterin szintje, trigliceridek és vércukorszint. Ezt a pontszámot életkorra és nemre korrigálták, így tükrözve az adott résztvevő relatív kockázatát a csoport átlagához képest.
Eredmények: Képernyőidő növekedése és kardiometabolikus kockázatok
A kutatás kimutatta, hogy minden plusz egy óra képernyő előtt töltött idő körülbelül 0,08 standard deviációval növelte a kardiometabolikus pontszámot a 10 éveseknél, míg a 18 éveseknél ez az érték 0,13 volt. Ez azt jelenti, hogy egy napi három extra óra képernyőhasználat akár negyed vagy fél standard deviációval is megnövelheti az adott gyermek vagy fiatal szív- és anyagcsere-betegségek kialakulásának rizikóját kortársaihoz képest.
„Bár óránként kis változásról van szó, ha ezt napi három-hat órára összesítjük – ami sok serdülő esetében jellemző –, akkor ez már jelentős eltolódást jelenthet az egész populáció korai kardiometabolikus rizikójában” – magyarázta Dr. David Horner, a tanulmány vezető szerzője.
Az alvás szerepe a képernyőidő hatásának erősítésében
A kutatás továbbá azt is megállapította, hogy az alvás hossza és időzítése befolyásolja a képernyőidő és a kardiometabolikus rizikó közötti kapcsolatot. A kevesebb alvás és későbbi lefekvés erősítette ezt az összefüggést. Azoknál a gyermekeknél és serdülőknél, akik kevesebbet aludtak, ugyanannyi képernyőidő mellett jóval magasabb volt a rizikó.
Az alváshiány részben magyarázza is ezt az összefüggést: körülbelül 12%-ban az alvás rövidsége közvetítette a képernyőidő hatását a metabolikus változásokra.
„Ez arra utal, hogy az elégtelen alvás nemcsak felerősítheti a képernyőhasználat negatív hatását, hanem kulcsfontosságú mechanizmus lehet az anyagcsere-változások kialakulásában” – tette hozzá Horner doktor.
Biológiai nyomok: Metabolikus ujjlenyomat
A tanulmány gépi tanulási elemzése egyedi metabolikus mintázatot is azonosított a vérben, amely összefüggött a képernyőidővel. Ezt „képernyő-idős ujjlenyomatnak” nevezték el.
Ez az ujjlenyomat megerősíti a képernyőhasználat biológiai hatását. Ugyanezen metabolomikai adatok alapján azt is megállapították, hogy a képernyőidő előre jelezheti a felnőttkori szív-érrendszeri rizikót: gyermekkori adatokban pozitív trendet mutattak ki, míg serdülők esetében már szignifikáns összefüggést találtak.
Gyakorlati tanácsok: Hogyan csökkentsük a rizikót?
Az eredmények hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy már gyermekkorban figyeljünk oda a képernyőhasználati szokásokra, mivel ez hosszú távon védelmet nyújthat a szív- és anyagcsere-betegségek ellen.
- Korlátozzuk a szabadidős képernyőidőt: különösen fontos lehet csökkenteni azt az időtartamot, amit lefekvés előtt töltünk képernyők előtt.
- Figyeljünk az elegendő alvásra: törekedjünk arra, hogy gyermekeink megfelelő mennyiségű és minőségű alváshoz jussanak.
- Példamutatás: felnőttek is alakítsanak ki egészséges képernyőhasználati szokásokat – például közös étkezések alatt tegyék félre eszközeiket.
- Bátorítsuk gyermekeinket: tanítsuk meg nekik az unalom kezelését képernyők nélkül; ez elősegíti kreativitásukat és érzelmi fejlődésüket.
- Konzultáció orvosokkal: érdemes lehet beépíteni a képernyőhasználati szokások megbeszélését is a gyermekorvosi vizitek során.
Szakértők véleménye
A Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának gyermekgyógyászati és preventív orvostani adjunktusa, Dr. Amanda Marma Perak szerint kiváló kiindulópont lehet az alvásra való fókuszálás annak érdekében, hogy megváltoztassuk a képernyőhasználati mintákat:
“Ha nehéznek tűnik csökkenteni a képernyőidőt, kezdjük el korábbra helyezni azt napközben vagy este időben, illetve törekedjünk arra, hogy hamarabb feküdjenek le gyermekeink.”
Továbbá hangsúlyozta: „Fontos példát mutatni felnőttként is – mikor tegyük félre az eszközöket, hogyan használjuk őket tudatosan és hogyan kerüljük el az egyszerre több dologgal való foglalkozást.”
A kutatás korlátai és további irányok
Mivel ez egy megfigyeléses tanulmány volt prospektívan gyűjtött adatokkal, az eredmények összefüggéseket mutatnak ugyan ki, de nem bizonyítják ok-okozati viszonyt. Emellett fontos megjegyezni, hogy a képernyőidőt kérdőívek alapján jelentették be a szülők, ami eltérhetett a valós használattól.
Dr. Horner javasolta további kutatások indítását annak feltárására is, hogy vajon az esti órákban történő képernyőhasználat korlátozása – mely csökkentheti az alvást zavaró fényhatást – segíthet-e mérsékelni a kardiometabolikus rizikót.
Kutatási részletek
A COPSAC két prospektív kohorszában anya-gyermek párokat követtek nyomon klinikai vizsgálatokkal egészen 10 illetve 18 éves korig. A kérdőívek segítségével rögzítették többek között azt is, hány órát töltöttek naponta különböző elektronikai eszközök előtt szórakozás céljából.
- A 2010-es csoportban (6-10 évesek) átlagosan napi 2 óra volt hatéves korban ez az időtartam; tíz évesen pedig már 3,2 óra volt jellemző.
- A 2000-es csoportban (18 évesek) átlagosan napi 6,1 óra volt mérhető.
- Az alvást mozgásérzékelők segítségével mérték két héten keresztül.
Záró gondolatok
Ezek az új eredmények rávilágítanak arra, hogy már gyermekkorban érdemes odafigyelni arra, mennyi időt töltenek fiataljaink elektronikai eszközök előtt. A kiegyensúlyozott napi rutin kialakítása – amely magában foglalja az egészséges alvást és mérsékelt képernyőhasználatot – kulcsfontosságú lehet hosszú távon egészségük megóvása érdekében.