Az idei vállalati eredménybeszámolók egyik leggyakoribb visszatérő témája, hogy az Egyesült Államok gazdasága egyre inkább kettéosztottá válik: egyrészt ott vannak a tehetős fogyasztók, másrészt pedig mindenki más. Míg sok amerikai szigorúbb költségvetést tart fenn az emelkedő árak és a gyengülő munkaerőpiac miatt, addig egy szerencsés kisebbség továbbra is szabadon költ, akiket tőzsdei nyereségek és évek óta növekvő ingatlanárak védelmeznek.
A kétsebességes gazdaság hatása a fogyasztói vállalatokra
Ez a megosztottság jelentős hatással van a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló cégekre, azonban ezek az hatások nem egyformán érintik az összes márkát. Chris Kempczinski, a McDonald’s vezérigazgatója például elmondta, hogy az „Extra Value Meal” menük visszahozatala mögött is ez a „kétsebességes gazdaság” állt. Szeptemberben a CNBC-nek adott interjújában kiemelte:
„Az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók forgalma kétszámjegyű csökkenést mutat.”
Ezért volt szükség arra, hogy beavatkozzanak és kedvezőbb árú ételcsomagokat kínáljanak.
A Coca-Cola működési igazgatója, Henrique Braun hasonlóan beszámolt arról, hogy továbbra is megfigyelhető a kiadások eltérése az egyes jövedelmi csoportok között. „A közép- és alacsonyabb jövedelmű fogyasztókra továbbra is nyomás nehezedik” – mondta Braun.
A K-alakú gazdasági növekedés jelensége
Az Egyesült Államok gazdasága évtizedek óta egyre inkább „K” alakúvá válik: a magas jövedelmű réteg folyamatosan javuló helyzetben van, míg mások egyre mélyebbre süllyednek az anyagi ranglétrán. A Federal Reserve adatai szerint 1989-ben az ország leggazdagabb 10%-a már akkor is az összes vagyon mintegy 61%-át birtokolta; ez az arány mára körülbelül 67%-ra nőtt.
Bár az egyenlőtlenség folyamatosan nőtt, annak üteme időnként lassult vagy gyorsult. Például a Covid-19 világjárvány első hat hónapjában különösen élesen jelentkezett ez a kettéválás: miközben a tőzsde elkezdte ledolgozni korai veszteségeit, számos gazdasági szegmens zárva maradt. Az ezt követő években azonban kormányzati támogatások és hiteltörlesztési haladékok enyhítették az alsóbb jövedelmi rétegek helyzetét.
Újra erősödő egyenlőtlenségi jelek
Öt évvel később azonban aggasztó jelek mutatkoznak ismét az egyenlőtlenség növekedésére. A munkavállalók átlagbére alig haladja meg az inflációt, amely továbbra is meghaladja a Federal Reserve 2%-os célját. Az Atlanta Fed adatai szerint ráadásul a fizetett alkalmazottak béremelkedése gyorsabb, mint az órabérben dolgozóké.
A munkaerőpiaci kilátások bizonytalanok: tömeges elbocsátásokról hallani, miközben az MI (mesterséges intelligencia) olyan feladatokat vesz át, amelyeket korábban emberek végeztek.
Peter Boockvar, az OnePoint BFG Wealth Partners befektetési igazgatója így fogalmazott:
„Míg a felső jövedelmű fogyasztók jól teljesítenek és élvezik otthonuk és részvényportfóliójuk vagyonhatását, addig azok, akik albérletben laknak vagy nem rendelkeznek részvényekkel, nem járnak így. Legjobb esetben is csak lépést tartanak a bérek az inflációval – sokan csak helyben futnak.”
Kétféle fogyasztói csoport alakul ki
A K-alakú jövedelmi különbségek tükröződnek a fogyasztói kiadásokban is. Ennek következtében egyre több vállalat számol be arról, hogy ügyfeleik között megfigyelhető ez a kettéosztottság.
A Chipotle vezérigazgatója, Scott Boatwright elmondta, hogy étteremláncuknál az elmúlt hónapokban mélyült ez az olló:
„Az év elején, amikor jelentősen romlott a fogyasztói hangulat, minden jövedelmi szinten csökkentek az éttermi látogatások gyakorisága. Azóta azonban még inkább szétnyílt ez az olló: különösen az alacsony- és közepes jövedelmű vendégek ritkítják látogatásaikat.”
Különösen nehéz helyzetben vannak a 25–35 éves fiatal felnőttek – tette hozzá Boatwright –, akik több nehézséggel küzdenek egyszerre: munkanélküliség, növekvő diákhitel-törlesztések és lassabb reálbér-növekedés.
Nemcsak a gyorséttermek érzik meg ezt: kedden például a Mondelez snackóriás vezérigazgatója arról számolt be, hogy sütemény- és kekszeladásaik gyengélkedtek részben azért is, mert „az értéktudatos fogyasztók egyre inkább diszkontboltokhoz és klubáruházakhoz fordulnak”.
Ugyanakkor Dirk Van de Put hangsúlyozta: nem csupán arról van szó, hogy kevesebben vásárolnak márkás termékeket (például Oreo vagy Chips Ahoy), hanem arról is, hogy magasabb jövedelmű vásárlók inkább prémium és egészségesebb termékeket választanak – amelyek közül sok nem tartozik cégük legnépszerűbb termékei közé.
Washington is figyel
A növekvő társadalmi-gazdasági szakadék felkeltette a Federal Reserve figyelmét is. Jerome Powell Fed-elnök elmondta, hogy számos fogyasztói vállalat számolt be kettéválasztott vásárlói magatartásról:
„Azt mondják, kettéosztott gazdaság van: az alsóbb rétegek küzdenek, kevesebbet vásárolnak és olcsóbb termékek felé fordulnak. Ugyanakkor fentebb – magasabb jövedelem és vagyon mellett – továbbra is költenek.”
A kereskedelmi háborús vámok is szerepet játszanak ebben – tette hozzá Christopher Waller Fed-kormányzó. Egyes termékek árának emelkedése miatt kialakulhatott egy olyan „kétsebességes” vásárlási helyzet, ahol a magasabb jövedelműek gyakorlatilag árérzéketlenek maradtak. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű vásárlók egyszerűen távoznak, ha túl magas árat látnak.
A tehetős réteg tartja életben a gazdaságot
Miközben az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók visszafogják kiadásaikat, addig a K-alakú gazdaság felső fele egyre inkább fenntartja a gazdasági aktivitást. A leggazdagabb 10% teszi ki például az összes fogyasztói kiadás mintegy felét – állítják Moody’s Analytics legfrissebb becslései.
Az American Express például arról számolt be júniusban, hogy tipikusan magasabb jövedelmű ügyfeleik költései 8%-kal gyorsultak. A „Platinum Card” új számlanyitásainak száma megduplázódott részben azért is, mert frissítették ennek kártyának előnyeit.
Az autóipar és légitársaságok is bővítik prémium kínálatukat sikerrel: például a Delta Air Lines várakozásai szerint hamarosan több prémium ülés (Comfort Plus) fog fogyni mint fő fedélzeti ülésből. Glen Hauenstein légitársasági elnök szerint ezek ma már nem veszteséget termelő termékek, hanem kimagasló haszonkulccsal bírnak.
Hasonlóan jól teljesítenek Ford és GM legnagyobb és legdrágább SUV modelljei is. Erin Keating (Cox Automotive) szeptemberi elemzésében kiemelte:
„A mai autópiacot elsősorban azok tehetős háztartások hajtják előre, akik hozzáférnek tőkéhez és kedvező hitelkamatokhoz.”
Túlmutatva a fogyasztói kiadásokon: vagyon és pénzügyi stabilitás
Chris Wheat (JPMorgan Chase & Co.) szerint azonban pusztán a fogyasztói magatartás vizsgálata nem ad teljes képet amerikai háztartások pénzügyi helyzetéről:
„Ha csak költést nézünk, vajon tényleg látjuk-e mennyire K-alakú ez a gazdaság? Vannak más módjai is annak, ahogy emberek kihasználhatják azt a gazdasági növekedést amit tapasztalunk.”
Például egyre több alacsonyabb jövedelmű háztartás fektet be részvénypiacokon mint tíz évvel ezelőtt. 2025 májusában azok aránya akik átutalnak pénzt befektetési számlákra ötvenszerese volt annak az átlagnak amelyet 2010–2015 között mértek (JPMorgan Chase Institute adatai alapján).
A felső réteg pénzügyi nyomás alatt állása
Eközben úgy tűnik, hogy maga a K-alakú különbség némileg laposodik is magasabb jövedelmű háztartások körében. Az új munkahelyek között kevesebb már a magas fizetésű pozíció mint valaha (legalábbis 2015 óta), ami új kihívásokat jelent számukra.
- A $150 000 feletti éves keresettel rendelkezők körében kétszeresére nőtt az adós késedelmek aránya 2023 óta (VantageScore adatok).
- A $45 000–$150 000 közti keresetűeknél ez 58%-os növekedést mutat.
- A $45 000 alatti keresetű adósok esetében mindössze 17%-os emelkedés tapasztalható.
Rikard Bandebo (VantageScore vezető közgazdásza) rámutatott arra is: ma már nem csupán éves jövedelem számít igazán különbségként – hanem sokkal inkább vagyoni helyzetük határozza meg anyagi stabilitásukat:
„Egy jól fizető állás ma már nem feltétlenül garancia anyagi biztonságra úgy mint korábban; sokkal fontosabb szerepet játszik például részvény- vagy ingatlanvagyon birtoklása.”
Összességében tehát azt látjuk, hogy egyre többen küzdenek megélhetési nehézségekkel még magasabb jövedelmi kategóriákban is. Az anyagi különbségeket ma már inkább vagyoni különbségek határozzák meg – ami tovább mélyíti ezt az amerikai társadalmat kettéválasztó K-alakú gazdasági modellt.
Forrás: https://www.nbcnews.com/business/economy/mcdonalds-cocacola-chipotle-economy-rcna241168