Ha az elmúlt hetekben figyelemmel követted a pénzügyi híreket, biztosan találkoztál már azzal a pletykával, hogy Kevin Hassett, az amerikai Nemzeti Gazdasági Tanács (NEC) igazgatója lehet a következő Federal Reserve (Fed) elnöke. A piacok szinte biztosra veszik ezt a választást, ám ha megkérdeznénk azokat, akik valóban értik a gazdaságot, vajon mit gondolnának erről, meglepő eredményeket kapnánk.
A CNBC Fed-felmérés: Piaci várakozások vs. szakértői vélemények
A decemberi CNBC Fed-felmérés szerint a megkérdezettek 84%-a úgy véli, hogy Donald Trump elnök Kevin Hassettet fogja kinevezni a Fed élére. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen Hassett nem éppen a legnépszerűbb jelölt ezen körökben. Csak 11% gondolja úgy, hogy ez lenne a helyes döntés.
Ezzel szemben a megkérdezettek közel fele (47%) inkább Christopher Waller Fed-kormányzót támogatná, míg 23% Kevin Warsh-t tartja alkalmasabbnak. Az érdekes viszont az, hogy mindössze 5% hiszi azt, hogy Trump ezek közül választ majd – vagyis egyértelműen Hassett mellett állnak ki a piaci várakozások, de nem feltétlenül a szakértők.
Miért aggódnak ennyien Hassett miatt?
A legfőbb aggodalom azzal kapcsolatos, hogy Hassett mennyire tartaná tiszteletben a Fed kettős mandátumát – vagyis az infláció kordában tartását és a munkaerőpiac stabilitását –, illetve mennyire őrizné meg az intézmény függetlenségét. A válaszadók 76%-a úgy véli, hogy az új elnök valószínűleg „dovish” irányba mozdul majd el: gyorsabban csökkentené a kamatokat gyengülő munkaerőpiac esetén, és lassabban emelné őket akkor is, ha az infláció magasabb maradna a célnál.
Továbbá egy többség (51%) azt gondolja, hogy az új Fed-elnök inkább teljesíteni fogja Trump elvárásait az alacsonyabb kamatok érdekében, míg csak 41% bízik abban, hogy függetlenül fog cselekedni.
Kamatvágások és gazdasági kilátások: Mi várható mostanában?
A felmérés résztvevői szerint decemberben egy „hawkish cut” jöhet – vagyis egy kamatcsökkentés után szünet következik. Ugyanakkor megosztottak abban is, hogy egyáltalán szükség van-e kamatvágásra: míg 87% számít arra, hogy csökkenteni fogják az irányadó kamatot, csak 45% gondolja úgy, hogy ez helyes lépés lenne.
Két tag várhatóan ellenvéleményt fog megfogalmazni az ülésen, és mindössze 35% jósol további kamatcsökkentést januárban.
Gazdasági növekedés és infláció – hol állunk most?
Richard Bernstein, a Richard Bernstein Advisors vezérigazgatója így foglalta össze: „A GDP közel 4%-os növekedést mutat, az infláció továbbra is meghaladja a célt, pénzügyi feltételek pedig rendkívül lazák. Emellett folytatódik a termék- és munkaerőpiacok deglobalizációja.” Ezek alapján szerinte nem bölcs dolog lebecsülni az inflációs kockázatokat további kamatcsökkentések esetén.
Scott Wren, a Wells Fargo Investment Institute elemzője hozzáteszi: „A Fed decemberben vágni fog ugyanakkor nagyon is racionális érvek szólnak amellett is, hogy ne tegyenek semmit.”
A növekedési kilátások javulnak: idén körülbelül 2%-os bővülést várnak, jövőre pedig ennél valamivel többet. Az infláció pedig még legalább két évig meghaladja majd a 2%-os célt.
Milyen kockázatok fenyegetik leginkább az amerikai gazdaságot?
A felmérésben résztvevők szerint jelenleg az első számú veszélyforrás továbbra is a „folyamatosan magas infláció”, amely októberhez képest előrelépett a negyedik helyről az elsőre. Ezt követi aggodalomként az AI-piac esetleges buborékossága.
Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza szerint sokan alábecsülik azt is, milyen hatással lesznek majd az első félévi rekordmagas adó-visszatérítések – ez ugyanis további élénkítő hatással lehet a gazdaságra és akár tartósabb inflációt is eredményezhet.
A munkaerőpiacon viszont nem látnak nagy visszaesést: jövőre csak minimális munkanélküliségi emelkedést várnak, majd 2027-ben ismét csökkenést.
Kell-e mégis kamatot vágni? A munkaerőpiac gyengesége miatt?
Néhány szakértő úgy véli, hogy igen. Allen Sinai, a Decision Economics vezetője például azt írta: „A Federal Reserve ismét lemaradt – ezúttal a munkaerőpiac általános gyengülése miatt. Egy elővigyázatossági jellegű fél százalékos kamatcsökkentés lenne helyes lépés.”
Az S&P 500 és az AI-piac: Buborék vagy lehetőség?
A válaszadók átlagosan körülbelül 6%-os emelkedést várnak az S&P 500 indexben jövőre és ugyanennyit ’27-ben is – még akkor is, ha egyre többen aggódnak amiatt, hogy az AI-részvények túlértékeltek lehetnek.
Az AI-piac buborékosságával kapcsolatban már most komoly aggodalmak vannak: jelenleg a megkérdezettek 90%-a tartja túlértékeltnek ezeket a részvényeket (ez októberhez képest jelentős ugrás), átlagosan mintegy 21%-kal túl vannak árazva.
Eközben az amerikai hitelpiacokon is nőtt az aggodalom: mostanra már 60% látja valamelyest emelkedettnek a szisztematikus kockázatokat szemben az októberi 53%-kal.
Összegzésként
A CNBC felmérése jól mutatja azt az izgalmas kettősséget, ami jelenleg jellemzi az amerikai monetáris politikát és gazdasági kilátásokat. Míg piaci szereplők egyértelműen Kevin Hassett kinevezésére számítanak – aki viszont nem élvezi széles körű támogatást –, addig szakértők inkább olyan jelölteket preferálnak, akik talán jobban képesek lennének megvédeni a Fed függetlenségét és kiegyensúlyozottabban kezelni az inflációt és munkaerőpiacot.
A kamatpolitika körüli viták sem csillapodnak: vajon mikor kell igazán beavatkozni? A gazdasági növekedés még bírja magát, de az inflációs nyomás és piaci kockázatok miatt senki sem szeretne túl korán vagy túl későn lépni.
És te mit gondolsz? Vajon Hassett lesz-e végül az új Fed-elnök? Szerinted mikor kellene igazán elkezdeni lazítani vagy szigorítani? Írd meg kommentben!
