Nemrégiben egy olyan számot hallottam, ami engem is meglepett: Kína kereskedelmi többlete az elmúlt 11 hónapban átlépte az elképesztő 1 billió dollárt. Ez a hatalmas összeg rengeteg elemzés tárgya lett, és sokan az ország innovációját, versenyképességét emelik ki magyarázatként. De vajon tényleg csak ezek állnak a háttérben? Nilesh Shah, a Kotak Mutual Fund ügyvezető igazgatója szerint van egy tényező, amit sokan alábecsülnek: a kínai jüan (CNY) tudatosan fenntartott alulértékeltsége.
Miért nem emlegetik elégszer a jüan árfolyamát?
Shah egy friss posztjában az X közösségi platformon világosan fogalmazott: „Kína kereskedelmi többlete 11 hónap alatt átlépte az 1 billió dollárt. Sok cikk (Kína PR-gépezetének köszönhetően) ezt az innovációnak és versenyképességnek tulajdonítja. Egy tényezőt azonban valószínűleg nem értékeltek eléggé: az alulértékelt kínai jüant.”
Ez azért érdekes, mert egy ilyen hatalmas kereskedelmi többlet normál esetben azt eredményezné, hogy a valuta jelentősen erősödik. Hiszen ha világszerte nő a kereslet Kína termékei iránt, akkor logikus, hogy a jüan iránt is nagyobb lesz az igény, ami felnyomná az árfolyamát. Ehhez képest a jüan árfolyama alig mozdult el az elmúlt két évtizedben: 2000-ben nagyjából 8,28 jüan volt egy amerikai dollárért, ma pedig körülbelül 7,07 – ez mindössze körülbelül 15%-os erősödés.
A kínai jegybank vasmarka és napi árfolyam-sáv
Hogy ez hogyan lehetséges? Shah szerint ezt a „vasmarkot” a kínai központi bank szigorú beavatkozásai biztosítják, amely napi szinten szabályozza és rögzíti az árfolyam sávját. Ez azt jelenti, hogy Kína tudatosan tartja vissza a jüan erősödését, hogy exportjai versenyképesek maradjanak.
Ezzel párhuzamosan Kína ma rendelkezik a világ legnagyobb devizatartalékával – nemcsak abszolút értékben, hanem globális tartalékok százalékában is messze megelőzi Japánt és más nagy gazdaságokat.
Mit tanulhatunk Japán példájából?
Ha visszatekintünk a múlt századra, Japán volt az exportcsoda megtestesítője: gyors növekedés, élvonalbeli technológia és hatalmas kereskedelmi többlet jellemezte. Azonban eközben a japán jen árfolyama jelentősen erősödött – közel 81%-kal emelkedett 1973 és 1995 között (360 jentől 70 jenig egy dollárért). Ez alapjaiban változtatta meg Japán exportgazdaságának működését.
És mi történt utána? A japán gazdaság növekedése lelassult, exportversenyképessége csökkent – vagyis az erősödő valuta komoly kihívásokat hozott.
Kína vajon meddig húzhatja még?
Ebből adódik az izgalmas kérdés: mi történne Kína kereskedelmi többletével, ha a jüan valóban piaci alapú árfolyamon mozogna? Vajon továbbra is ilyen óriási lenne ez a többlet? Vagy éppen ellenkezőleg, jelentősen csökkenne?
Szerintem ez egy olyan dilemma, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mesterségesen alacsonyan tartott valuta rövid távon hatalmas előnyt jelenthet az exportőröknek – de hosszabb távon milyen következményekkel járhat ez Kína gazdasági stabilitására nézve? És milyen hatással lesz ez a globális piacokra?
Záró gondolatok
Kína kereskedelmi sikereinek titka nem csak abban rejlik, hogy mennyire innovatív vagy versenyképes az ország. Az egyik legfontosabb tényező kétségkívül az államilag szabályozott jüan árfolyam. Ez pedig egy olyan stratégia, amelyről keveset beszélünk, pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük Kína gazdasági dinamikáját.
Amikor legközelebb hallod azt a hírt, hogy Kína rekordot döntött exportban vagy kereskedelmi többletben, jusson eszedbe: nem csak technológia vagy munkaerő olcsósága áll mögötte – hanem egy tudatos valutapolitika is. És ez talán még izgalmasabbá teszi ezt a történetet.
