Kína jelenleg számos gazdasági nehézséggel küzd, és a kormány egyik fő célja, hogy a következő generáció, azaz a fiatal fogyasztók növeljék kiadásaikat az ország gazdasági fellendítése érdekében. Azonban ez a törekvés egyelőre nem hoz eredményt, mivel a fiatalok inkább a takarékosságot választják bizonytalan jövőjük miatt.
A belső fogyasztás hiánya és annak gazdasági hatásai
A kínai hivatalos szervek szerint az elégtelen belföldi fogyasztás jelentős fékező tényezője az ország gazdasági növekedésének. Különösen aggasztó, hogy a fiatalok körében a munkanélküliség tartósan 20% alatt mozog, ami komoly bizonytalanságot okoz.
Ezen felül azok, akiknek van állásuk, félnek annak elvesztésétől, miközben az ingatlanpiaci válság miatt a nagyvárosokban szinte elérhetetlennek tűnik az otthonteremtés lehetősége. Ez az instabil helyzet arra ösztönzi a fiatalokat, hogy inkább spóroljanak és kerüljék a felesleges kiadásokat.
A takarékosság kultúrája és az online közösségek szerepe
Az internetes közösségi platformokon egyre több tartalom jelenik meg arról, hogyan lehet kevés pénzből is megélni. Egy 24 éves influencer, Zhang Small Grain of Rice néven ismert, például minimalista életmódot népszerűsít. Videóiban bemutatja, hogyan használ egy egyszerű szappant minden tisztálkodási célra drága bőrápoló termékek helyett.
Zhang emellett bemutat olyan ruházati cikkeket és táskákat is, amelyek szerinte jó ár-érték arányúak, mert hosszabb ideig használhatók. Követőinek száma meghaladja a 97 000-et a Xiaohongshu platformon, ahol cégek fizetnek neki termékeik bemutatásáért.
“Remélem, hogy minél többen megértik majd a fogyasztási csapdákat, így többet tudnak megtakarítani. Ez csökkenti majd a stresszt és segít ellazulni.”
Költségtudatos étkezés és életmód
Egy másik példa Little Grass Floating In Beijing nevű 29 éves férfi, aki videóiban egyszerű ételek elkészítését mutatja be. Állítása szerint két étkezést is el tud készíteni mindössze egy dollár (kb. 760 forint) körüli összegből.
Ő vidékről származik, nincs kiemelkedő végzettsége vagy befolyásos kapcsolatrendszere, ezért keményen dolgozik jobb élet reményében. Egy online értékesítő cégnél dolgozik, és hat év alatt több mint 180 000 dollárt tudott megtakarítani rendkívül szerény életmódjának köszönhetően.
Online követői gyakran kérdezik tőle, hogy vajon jövőbeni családja is így fog-e élni, illetve mi az életcélja. Válasza egyszerű: “Nem tudom.”
Kína gazdasági modellje és annak kihívásai
Kína hosszú ideje híres arról, hogy ellenálló gazdaságként képes volt átvészelni a világjárványt és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborút. Azonban elemzők szerint jelentős hosszú távú problémákkal kell szembenéznie, ha nem sikerül növelnie a belföldi fogyasztást.
Míg az Egyesült Államokban sokan hitelkártya-adósságba verik magukat, Kínában éppen ellenkezőleg: az emberek inkább megtakarítanak. Ez pedig tovább fokozódik akkor, amikor nehéz időkre számítanak.
A fogyasztás aránya és társadalmi pesszimizmus
A kínai kormány évek óta ígéri a háztartási fogyasztás növelését, azonban ez még mindig csak körülbelül 39%-át teszi ki a bruttó hazai terméknek (GDP), míg fejlett országokban ez az arány általában 60% körüli.
Ennek egyik oka az is, hogy a mai fiatalok sokkal pesszimistábbak mint például az 1990-es vagy korai 2000-es években élők voltak.
“Most nekem fontosabb pénzt keresni. Valójában bővítenem kellene bevételi forrásaimat és csökkentenem kiadásaimat,” mondja egy fiatal nő Peking központjából.
Hozzáteszi: fizetését csökkentették és új munkahelye sem biztos megélhetést nyújt hosszú távon. A rossz gazdasági környezet miatt sokan érzik úgy magukat, hogy nem keresnek eleget és már az álláskeresés is nehézségekbe ütközik.
A munkanélküliség hatása és munkaerőpiaci kihívások
A magas fiatal munkanélküliség nemcsak bizonytalanságot teremt, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a munkaadók alacsonyabb béreket kínáljanak. A dolgozóknak ugyanis választaniuk kell: elfogadják az alacsonyabb fizetést vagy belépnek egy erősen versengő munkaerőpiacra.
Egy húszas éveiben járó fiatal férfi elmondása szerint ugyan akadnak alacsony szintű állások, de nehéz szakmai területen megfelelő munkát találni.
“Néhány barátom munkanélküli, még mindig otthon élnek és állást keresnek,” mondja.
“Egyetemi végzettségük változó – pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve termékértékesítésig –, de most nehéz időket élünk át. Remélem hamarosan jobb lesz minden.”
Az optimizmusával kapcsolatban azonban ő maga sem túl bizakodó: “Nem vagyok túl optimista.”
A technológiai átmenet és képzettségi mismatching
Kína jelenleg nehéz átmenetet él meg: olcsó tömegtermelő országból magas technológiai fejlettségű gazdasággá kíván válni. Az új iparágak azonban kevesebb munkaerőt igényelnek.
George Magnus közgazdász (Oxfordi Egyetem China Centre munkatársa) szerint ez jól látható például abban is, hogy sok diplomás – akár mesterfokozattal rendelkező – egyetemista kénytelen futárként dolgozni Pekingben.
“Ez jól mutatja azt az eltérést a felsőoktatásból kilépők képzettségei és a munkaerőpiaci kereslet között,” magyarázza.
“A robotika és mesterséges intelligencia fejlesztése ugyan előremutató célokkal bírnak, de jelenleg visszafogják a munkahelyteremtést.”
Gazdasági egyensúlyhiány és exportfüggőség
Helena Lofgren (Svéd Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatója) szerint Kína túlzottan támaszkodik bizonyos iparágakba történő befektetésekre és exportorientált stratégiára geopolitikai bizonytalanság közepette.
“Az emberek többet takarítanak meg mint amennyit költenek; pedig ahhoz hogy egészséges legyen egy gazdaság, nagyobb arányban kellene fogyasztaniuk,” mondja.
“A jelenlegi export- és beruházásvezérelt modell túl nagy terhet ró az országra.”
Ha például Kína hirtelen jelentős exportbevételt veszítene el, vajon képes lenne-e ezt ellensúlyozni egy erős belső fogyasztói bázissal?
A defláció veszélyei és vásárlói várakozások
Kína évtizedeken át sikeresen működött beruházási- és exportmodell alapján, de most deflációs nyomással néz szembe: vásárlók gyakran várják az árak további csökkenését nagyobb vásárlások előtt.
Például egy fiatal pár esetében ésszerű lehet várni egy új nappali bútor vásárlásával addig, amíg jobb ajánlatot kapnak. Ez azonban ördögi körbe vezethet:
- A vállalatok árcsökkentésre kényszerülnek;
- A vásárlók még tovább halogatják döntéseiket;
- Ez végül vállalkozások bezárásához és általános gazdasági lassuláshoz vezethet.
Lehetséges megoldások: optimizmus növelése és társadalmi támogatás
A defláció ellensúlyozható lenne úgy is, ha sikerülne növelni a fiatal fogyasztók optimizmusát például jobb szociális háló kiépítésével vagy minimálbér-emeléssel.
Bár voltak próbálkozások ösztönző programokra – például régi autók vagy háztartási gépek cseréjére –, ezek eddig nem hozták meg a várt eredményt a fogyasztás élénkítésében.
A takarékosság mélyen gyökerezik a kínai kultúrában
Zhang influencer szerint a spórolás mélyen beivódott Kína hagyományaiba:
“A nagyapám generációja nagyon takarékos volt; ez része kínai hagyományainknak. A kínai emberek számára az előrelátó gazdálkodás szinte ösztönös.”
Összegzés
Kína kormánya számára komoly kihívást jelent meggyőzni fiataljait arról, hogy növeljék fogyasztásukat annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá váljon az ország gazdasági növekedése. A magas ifjúsági munkanélküliség, bizonytalan munkahelyek és ingatlanpiaci válság miatt azonban sokan inkább takarékoskodnak.
A társadalmi pesszimizmus mellett kulturális tényezők is erősítik ezt a trendet. Az online térben terjedő minimalista életmódot népszerűsítő influencerek pedig tovább erősítik ezt az irányzatot.
Kína előtt áll tehát az összetett feladat: hogyan ösztönözze belső piacát úgy, hogy közben kezelje munkaerőpiaci problémáit és alkalmazkodjon globális technológiai változásokhoz.






