Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, az elmúlt 18 hónapban nem növelte, sőt, bizonyos időszakokban csökkentette kibocsátását – derült ki a Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) legfrissebb elemzéséből. Ez az adat megerősíti azt a reményt, hogy Kína jóval a tervezett határidő előtt elérte kibocsátási csúcspontját.
A megújuló energiaforrások robbanásszerű növekedése
A jelentős előrelépés egyik kulcsa a nap- és szélerőművek telepítésének gyors üteme volt. A 2025 harmadik negyedévében mért adatok szerint a napenergia kapacitás 46%-kal, míg a szélerőművek kapacitása 11%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ennek köszönhetően Kína energiatermelési szektora nem növelte szén-dioxid-kibocsátását annak ellenére, hogy az áram iránti kereslet folyamatosan emelkedett.
Az év első kilenc hónapjában Kína összesen 240 gigawatt (GW) napenergia-kapacitást és 61 GW szélerőmű kapacitást telepített, így jó úton halad egy újabb megújuló energia rekord felállításához 2025-ben. Összehasonlításképpen, tavaly Kína összesen 333 GW napenergia kapacitást telepített, ami több mint a világ többi részének együttes teljesítménye.
Kibocsátási trendek és iparági változások
A Crea elemzése szerint Kína szén-dioxid-kibocsátása 2025 harmadik negyedévében nem változott az előző évhez képest. Ez részben annak köszönhető, hogy a közlekedési, cement- és acélipari kibocsátások csökkentek. Ugyanakkor vannak olyan ágazatok is, amelyek még nem követik ezt a dekarbonizációs trendet.
Például:
- A közlekedési szektorban az olaj iránti kereslet és a kibocsátás 5%-kal csökkent a harmadik negyedévben.
- Ezzel szemben más területeken, például a műanyag- és vegyiparban a termelés ugrásszerűen nőtt, ami 10%-os kibocsátásnövekedést eredményezett.
Kína klímacéljai és nemzetközi helyzet
Kína két fő klímacélja:
- Csúcskibocsátás elérése legkésőbb 2030-ig
- Szén-dioxid-semlegesség elérése 2060-ra
2025 szeptemberében Kína újabb klímacélokat jelentett be: vállalta, hogy 2035-re az üvegházhatású gázok kibocsátását a csúcshoz képest 7-10%-kal csökkenti. Szakértők azonban úgy vélik, hogy ezek a célok túl mérsékeltek ahhoz, hogy elkerüljük a globális katasztrófát; ennél legalább 30%-os csökkentés lenne szükséges.
Fontos megjegyezni: Kína korábban is hajlamos volt alulbecsülni céljait és túlteljesíteni azokat. Li Shuo, az Asia Society Policy Institute kínai klímaügyi igazgatója szerint az új célkitűzések inkább egy kiindulópontot jelentenek, semmint felső határt.
A globális klímapolitikai háttér és COP30 konferencia
A COP30 klímakonferencia Brazíliában zajlik egyre növekvő sürgősség mellett a klímaválság elleni küzdelemben. Bár Kína elnöke, Xi Jinping nem vett részt személyesen az ENSZ klímacsúcson, a kínai delegáció jelen van az egyeztetéseken. Hasonlóképpen az Egyesült Államok elnöke sem jelent meg személyesen, és tárgyalódelegációt sem küldött.
António Guterres ENSZ-főtitkár múlt héten „erkölcsi kudarcot és halálos hanyagságot” említett arra az esetre, ha a kormányok nem sikerülne korlátozniuk a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon belül.
A konferencia elnöke, André Corrêa do Lago brazil diplomata külön kiemelte Kína előrelépéseit a zöld technológiák terén: „Kína olyan megoldásokat kínál, amelyek mindenki számára hasznosak, nem csak Kínának.” Hozzátette: „A napelemek ára annyira versenyképes lett a fosszilis energiával szemben, hogy mára mindenhol megtalálhatók. Ez jó hír a klímaváltozás elleni harcban.”
Kihívások és kilátások – mire számíthatunk?
Lauri Myllyvirta, a Crea vezető elemzője rámutatott arra is, hogy bár Kína CO2-kibocsátása várhatóan stagnál vagy akár csökkenhet is egész évben 2025-ben, ez nagyban függ attól, hogyan alakul az év utolsó negyedéve. A korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis nyáron nő leginkább az áramfogyasztás és ezzel együtt a kibocsátás is.
Kína karbonintenzitás-csökkentési célját – vagyis azt az arányt, amely megmutatja a kibocsátott CO2 mennyiségét egységnyi GDP-re vetítve – valószínűleg nem fogja teljesíteni 2020 és 2025 között. Ez azt jelenti, hogy még merészebb lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy elérje 2030-ra kitűzött célját: 65%-os karbonintenzitás-csökkentést 2005-höz képest.
A jövő fókusza: alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerek
Minden figyelem most Kína 15. ötéves tervére irányul (2026–2030), amely meghatározza majd az ország prioritásait és politikáját ebben az időszakban. Bár a terv teljes szövegét csak jövőre hozzák nyilvánosságra, kínai tisztviselők már jelezték: kiemelt szerepet kapnak benne az alacsony karbonkibocsátású energiarendszerek fejlesztései.
Összegzés
Kína jelenlegi adatai bizakodásra adnak okot: az ország láthatóan képes volt megtörni eddigi növekedési trendjét szén-dioxid-kibocsátásában annak ellenére is, hogy gazdasági aktivitása élénkül. A megújuló energiaforrások rohamos bővülése kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.
Ugyanakkor továbbra is komoly kihívások állnak előttük: egyes iparágak még mindig növelik kibocsátásaikat, és karbonintenzitási céljaik teljesítése is kérdéses. A következő években különösen fontos lesz figyelemmel kísérni Kína politikai döntéseit és beruházásait az alacsony karbonkibocsátású technológiák területén.
A globális klímavédelmi erőfeszítések sikere nagymértékben múlik azon is, hogy Kína hogyan tudja fenntartani ezt a pozitív tendenciát és tovább erősíteni zöld technológiai fejlesztéseit.




