Beijing, Kína – A kínai kormány új iránymutatást adott ki, amely előírja, hogy minden olyan új adatközpont projekt, amely állami támogatást kapott, kizárólag hazai gyártású mesterséges intelligencia (AI) chipeket használhat – közölték két, a témában jártas forrás a Reuters hírügynökséggel.
A szabályozás részletei és hatásai
Az elmúlt hetekben a kínai szabályozó hatóságok arra utasították azokat az adatközpontokat, amelyek építése kevesebb mint 30%-os készültségi szinten áll, hogy távolítsák el az összes telepített külföldi chipet, vagy töröljék a külföldi chipek beszerzésére vonatkozó terveiket. Az ennél előrehaladottabb projektek esetében egyedi elbírálás történik – mondták a források.
Ez a lépés Kína egyik legagresszívebb törekvése lehet arra, hogy eltávolítsa a külföldi technológiát kritikus infrastruktúrájából, miközben Washington és Peking között szünetelnek a kereskedelmi feszültségek. A cél egyértelmű: az AI chip önellátás megvalósítása.
Kína és az amerikai AI chip piac viszonya
Kína hozzáférése fejlett AI chipekhez, például az Nvidia által gyártottakhoz, kulcsfontosságú feszültségi pont volt az Egyesült Államokkal folytatott versengésben a csúcstechnológiás számítási teljesítmény és mesterséges intelligencia területén.
Donald Trump amerikai elnök egy november 2-án sugárzott interjúban elmondta, hogy Washington „megengedi Kínának az Nvidia termékeivel való üzletelést, de nem a legfejlettebb chipek esetében”.
Azonban Peking legújabb lépése meghiúsíthatja az Nvidia reményeit arra, hogy visszaszerezze kínai piaci részesedését, miközben helyi versenytársaknak, például a Huawei-nek újabb lehetőséget adhat a chipeladások növelésére.
A szabályozás alkalmazási területe és érintett szereplők
A források szerint egyelőre nem világos, hogy az iránymutatás országos szinten vagy csak bizonyos tartományokra vonatkozik-e. Az sem derült ki, mely kínai szabályozó testületek adták ki az utasítást. A források névtelenséget kértek a téma érzékenysége miatt.
A külföldi chipgyártók közül az Nvidia mellett olyan cégek is érintettek lehetnek, mint az AMD és az Intel, amelyek adatközponti chipeket értékesítenek Kínában.
A Cyberspace Administration of China (Kínai Cybertér Igazgatóság) és a National Development and Reform Commission (Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság), Peking két legbefolyásosabb szabályozó szerve nem reagáltak megkeresésekre. Az Nvidia és az AMD sem válaszoltak, míg az Intel nem kívánt nyilatkozni.
Nvidia: a legnagyobb vesztes
2021 óta Kína AI adatközpont projektjeibe több mint 100 milliárd dollárnyi állami támogatás áramlott be – derült ki egy Reuters által végzett kormányzati tendereket áttekintő elemzésből.
Bár a legtöbb kínai adatközpont valamilyen formában kapott állami támogatást építésének elősegítésére, nem ismert pontosan, hány projekt esik az új iránymutatás hatálya alá.
Egyes projektek már elindulásuk előtt felfüggesztésre kerültek az új direktíva miatt. Egy északnyugati tartományban például egy magán technológiai vállalat által fejlesztett létesítmény építését állították le, amely Nvidia chipeket tervezett használni – mondta egyik forrásunk.
Kína válasza az amerikai exportkorlátozásokra
Peking régóta elégedetlen Washington exportkorlátozó intézkedéseivel, amelyek célja Kína technológiai fejlődésének lassítása. Ennek következtében számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy csökkentse függőségét az amerikai technológiától.
Az Egyesült Államok korlátozásait azzal indokolja, hogy Kína katonai célokra használná fel ezeket a chipeket képességeinek növelésére.
2023-ban Peking betiltotta a Micron termékeinek használatát kritikus infrastruktúrájában. Ez elősegítette azt is, hogy idén a legnagyobb amerikai memóriacipőgyártó kilépjen a kínai szerverchip-piacról – számolt be erről korábban a Reuters.
Nvidia vezetője lobbizik
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója többször is lobbizott Donald Trumpnál és kabinetjénél azért, hogy engedélyezzék több AI chip eladását Kínába. Úgy érvelt, hogy Amerika érdeke is szolgálja azt, ha szuperhatalmi riválisának AI ipara amerikai hardverektől függ.
Jelenleg azonban Nvidia kínai piaci részesedése nulla százalékra esett vissza 2022-ben mért 95%-ról – közölte maga a vállalat.
Korlátozások és szürke piac
Az új iránymutatás kiterjed az Nvidia H20 chipjeire is – ezek a legfejlettebb AI chipek, amelyeket jelenleg engedélyezett eladni Kínába –, valamint még erősebb processzorokra is, mint például a B200 és H200 modellekre. Ezeket azonban amerikai exportkorlátozások tiltják Kínába történő szállításra. Ugyanakkor ezek továbbra is széles körben hozzáférhetők Kínában szürke piaci csatornákon keresztül – mondták forrásaink.
A hazai chipgyártók helyzete: lehetőségek és kihívások
Az új direktívával Kína még nagyobb piaci részt biztosít hazai chipgyártóinak. Az országban számos AI chip vállalat működik: a legismertebbek közé tartozik a Huawei Technologies mellett kisebb cégek is, mint például a sanghaji tőzsdén jegyzett Cambricon vagy startupok mint MetaX, Moore Threads és Enflame.
Ezeknek a kínai vállalatoknak termékei már versenyeznek néhány Nvidia ajánlattal is, azonban nehézségekbe ütköznek piacra jutásuk során. A fejlesztők ugyanis hozzászoktak Nvidia megbízható szoftveres ökoszisztémájához és vonakodnak hazai alternatívákat alkalmazni.
Bár ez segítheti hazai fejlesztések értékesítését és növelheti azok piaci részesedését, fennáll annak kockázata is, hogy tovább nő majd az amerikai-kínai különbség az AI számítási teljesítmény terén.
Nemzetközi techóriások beruházásai és kínai gyártók kihívásai
Az olyan amerikai techóriások mint Microsoft, Meta vagy OpenAI több száz milliárd dollárt költöttek vagy különítettek el adatközpontok építésére, amelyeket Nvidia legfejlettebb chipjei hajtanak meg.
Ezzel szemben vezető kínai chipgyártók – például SMIC – ellátási korlátokkal küzdenek amerikai szankciók miatt. Ezek a korlátozások elsősorban félvezető gyártó berendezésekre vonatkoznak és jelentősen akadályozzák fejlett chipgyártási kapacitásaik bővítését.