2010-ben a Microsoft bemutatta a Kinectet, amelyet forradalmi új játékként harangozott be. A koncepció egyszerű volt: képzeld el, hogy egy képzeletbeli fénykarddal hadonászol, és ez megjelenik a képernyőn, vagy dobj el egy futball-labdát, amit a tévéd elkap. Az elképzelés lenyűgöző volt, de 15 év távlatából a Kinect inkább drága kudarcként ismert – a Microsoft túlbecsülte az igényt arra, hogy testmozgással játsszunk videojátékokat.
A Kinect valódi forradalma nem a játékban rejlett
Bár a Kinect nem váltotta be eredeti ígéretét, mégis forradalmi eszközzé vált – csak éppen nem a játékok világában. A készülék hamarosan új területeken bontakozott ki: robotikában jelentett áttörést, rövid ideig pornográf tartalmakhoz is kapcsolódott, és ma már kísértetvadász játékokként is árulják. Ezek az új felhasználási módok azonban nem jöhettek volna létre egy lelkes hacker közösség nélkül, akik nyílt forráskódú drivereket fejlesztettek hozzá, így felszabadítva azt az Xbox 360 korlátai alól.
A Kinect technológiai alapjai és ára
Memo Akten, kódokkal, adatokkal és mesterséges intelligenciával dolgozó művész és az University of California, San Diego adjunktusa szerint:
„Technikailag semmi sem volt teljesen új a Kinectben. Egy kis kamera infravörös pontokat vetített ki, és ezek torzulásait olvasta le mélységérzékelés céljából. Egy korai gépi tanulási példaként felismerte az emberi végtagokat és gesztusokat.”
Ezek a képességek korábban kutatási és ipari rendszerekben léteztek, amelyek ára 5 000 és 12 000 dollár között mozgott. Ezzel szemben a Microsoft 150 dollárért kínálta ezt a technológiát egy konzolhoz.
A nyílt forráskódú közösség születése és az OpenKinect projekt
Kyle Machulis, a Nonpolynomial vezérigazgatója és a buttplug.io alapítója – egy nyílt forráskódú szexuális segédeszköz-vezérlő projekt –, 2010-ben már 250 000 dolláros térképező rendszereken dolgozott, amelyek hasonlóak voltak a Kinecthez. Gyorsan felismerte, hogy ez az eszköz lehetőséget kínál a technológia demokratizálására.
2010. november 4-én Machulis elindult megvásárolni egy Kinectet annak visszafejtésére. Egy órával később az Adafruit bejelentette az OpenKinect projektet, amely 1 000 dolláros (később 3 000 dollárra emelt) jutalmat ajánlott annak, aki bizonyítja, hogy a Kinect működik bármilyen operációs rendszeren.
„Képzeljük el, hogy ezt az Xbox kamerát Mac-en, Linuxon, Windows-on vagy robotikában használhatjuk! Tudjuk, hogy a Microsoft nem fejleszti ezt FIRST Robotics számára – de mi igen! Fordítsuk vissza együtt ezt az eszközt!” – írta az Adafruit.
A kihívások: USB snifferek és fordított mérnöki munka
A Kinect ugyan USB-n keresztül csatlakoztatható volt PC-hez, de kommunikációs protokollja ismeretlen volt. Az egyetlen mód az adatforgalom megfigyelése volt az Xbox 360 és Kinect között. Ehhez USB snifferekre (protokoll elemzőkre) volt szükség, amelyek akkoriban körülbelül 1 200 dollárba kerültek – egy összeg, amit Machulis nem akart megfizetni.
A hackerek világszerte izgatottan várták az első áttörést. Az Adafruit vállalta a költséget és megrendelte az eszközt annak érdekében, hogy megossza az adatokat a közösséggel. Ám mire megérkezett Brooklynba az eszköz, „AlexP” nevű hacker már közzétett egy videót arról, hogy PC-n irányítja a Kinect motorját.
Microsoft reakciója és jogi fenyegetések
Azonnal pánikszerű válasz érkezett Microsoft részéről: tagadták a hackelhetőséget és jogi lépések lehetőségét helyezték kilátásba. Amikor azonban világossá vált, hogy senki sem akarja feltörni fogyasztók kameráit rosszindulatúan, gyorsan visszakoztak.
AlexP később bemutatta a mélységi és RGB képeket PC-n is. Bár ő maga nem igényelte a jutalmat, cégével létrehozott egy 10 000 dolláros alapot azért, hogy megvásárolják majd kiadják a forráskódot nyílt forrásként.
A közösség összefogása és további fejlesztések
2010 novemberében Adafruit feltöltötte az USB snifferek által gyűjtött adatokat. A közösség tagjai elkezdték elemezni ezeket az adatcsomagokat: hogyan lehet fényt kapcsolni, kamerát aktiválni vagy motort működtetni. Ez aprólékos munka volt.
Hector „marcan” Martin, egy fiatal európai hacker hat nap alatt feltörte a Kinect protokollját Linux alatt – valójában kevesebb mint 24 óra kellett neki miután megkapta az adatokat.
Kreatív alkalmazások és tudományos áttörések
A kezdeti nyers adatokból fejlődtek ki olyan alkalmazások is, amelyek testkövetést tettek lehetővé – Microsoft saját SDK-ját is részben ennek hatására adták ki 2011-ben. Ez lehetővé tette:
- 3D térbeli rajzolást;
- gépi tanulási algoritmusok fejlesztését testtartások felismerésére;
- dronok irányítását;
- robotok valós idejű akadályfelismerését;
- orvosi vizsgálatok érintés nélküli támogatását;
- interaktív oktatási eszközök létrehozását;
- sőt akár távoli vezérlésű szexuális segédeszközök működtetését videóhívás során.
A Kinect öröksége és Apple felvásárlása
2013-ban az Apple megvásárolta a PrimeSense-t – azt az izraeli céget, amelynek szenzortechnológiája alapozta meg a Kinectet –, ami sokak számára csalódást jelentett. A Microsoft ekkor elkezdett új rendszereken dolgozni (például Kinect Azure), miközben fokozatosan leállította eredeti Kinect gyártását.
A hacker közösség változó arca és technológiai kultúra
Theo Watson, aki napi tíz órában dolgozott három héten át az OpenKinect projekten, úgy emlékszik vissza:
„Ez inkább R&D befektetés volt számomra; szerettem volna elsőként futtatni Kinectet Mac-en.”
A közösség tagjai különböző országokból érkeztek; bár voltak feszültségek is közöttük, mégis közös célt szolgáltak: megnyitni ezt az eszközt mindenki számára.
A mai helyzet: AI átveszi a szerepet?
Mára mesterséges intelligencia segítségével sokkal gyorsabban és pontosabban végezhető el ugyanaz a feladat – például valós idejű testkövetés hagyományos RGB kamerával –, amit korábban csak speciális hardverrel lehetett. Watson szerint:
„Az AI leveszi rólunk a fájdalmas munkát és hagyja fókuszálni minket a kreatív részre.”
Kyle Machulis hozzáteszi:
„Mivel ma már rengeteget tudunk képekből kinyerni, lehet hogy nincs is szükség extra hardverekre.”
Záró gondolatok: A Kinect hatása tovább él
Bár maga a Kinect mint termék talán eltűnik vagy háttérbe szorul az AI fejlődése miatt, öröksége tovább él mindazokban az innovációkban és közösségi kezdeményezésekben, amelyeket inspirált. Az OpenKinect projekt példája mutatja meg azt is, milyen erőt jelenthet egy lelkes hacker közösség összefogása egy zárt rendszer feltörésére és újraértelmezésére.
Forrás: https://www.theverge.com/tech/812803/hacking-kinect-history