A klíma-dezinformáció nem csupán téves információk terjesztése, hanem azok megjelenésének és hatásának tudatos alakítása is. A mai digitális médiakörnyezetben az üzenetek nem csak szöveges formában, hanem képek, mémek és vizuális narratívák révén is gyorsan terjednek, amelyek azonnal befolyásolnak minket, még mielőtt tudatosan átgondolnánk azokat. Anton Törnberg szociológus, a témában végzett kutatás egyik vezetője szerint a klímaváltozás-tagadás esztétikai logikájának megértése kulcsfontosságú annak hatékonyságának megértéséhez.
A kutatás háttere és módszertana
A vizsgálat Svédország nyolc kulcsfontosságú klíma-dezinformációs szereplőjének digitális kommunikációját elemezte. Az anyag 2010 és 2023 között megjelent 17 848 online posztot tartalmaz, amelyek szöveget és képi elemeket egyaránt magukban foglalnak, és blogokon, valamint weboldalakon jelentek meg.
Tudományos hitelesség utánzása – a meggyőzés egyik kulcsa
A kutatás feltárta, hogy a klímaváltozás-tagadók egyértelmű stratégiákat alkalmaznak üzeneteik hitelességének növelésére. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy magukat racionálisnak és objektívnek mutatják be, elkerülve az ideológiai jelleg hangsúlyozását. Ezt úgy érik el, hogy tudományos hitelességet sugalló esztétikát alkalmaznak.
- Grafikonok és diagramok: Gyakran használnak szén-dioxid-kibocsátási görbéket vagy műholdas hőmérsékleti térképeket.
- Műszaki érvelés: Technikai jellegű magyarázatokat fűznek posztjaikhoz, amelyek semlegességet és objektivitást sugallnak.
- Semleges retorika: Olyan nyelvezetet alkalmaznak, amely a tudományos közösség nyelvét utánozza, miközben elutasítják annak tekintélyét.
Ezt a jelenséget nevezhetjük tudományos mimikrinek, amely során a klíma-tagadók ugyan elutasítják a tudományos közösség tekintélyét, de annak nyelvét, formáját és vizuális stílusát lemásolják annak érdekében, hogy hitelesebbnek tűnjenek.
Érzelmek mozgósítása az ellenfél karikatúráján keresztül
Egy másik gyakori taktika az ellenfél irracionálisként való ábrázolása. A klímaaktivistákat gyakran úgy mutatják be, mint akik érzelmek vezérelte hisztériával reagálnak, nem pedig tényeken alapuló érvekkel. Ez a kontraszt erősíti azt a narratívát, amelyben „a racionális szkeptikus” áll szemben „a hisztérikus klímakultussal”.
- Intenzív pillanatképek: Dühös arcok, kaotikus tüntetések, kiabáló vagy síró emberek képei gyakoriak.
- Mémek és paródiák: Greta Thunberget gyakran ábrázolják hisztérikusnak, vallásosnak vagy gyerekesnek. Előfordulnak képek róla glóriával vagy saját szobrával kísérve.
- Ideológiai gyökerek támadása: A klímapolitika ideológiai alapjait szektás vagy totalitárius jellegűként állítják be.
- Náci utalások: Memékben Mao Ce-tungra vagy Joseph Goebbelsre utaló képek jelennek meg. Egyes esetekben a horogkereszt helyett újrahasznosítási szimbólumot helyeznek el náci stílusú karszalagon, ezzel az ökológiai mozgalmat autoriter és manipulatív erőként ábrázolva.
Anton Törnberg szerint ezek a vizuális stratégiák célja az érzelmi reakciók kiváltása és az ellenfél hiteltelenítése egy olyan módon, amely gyorsan hat az online térben terjedő tartalmak fogyasztóira.
Összegzés
A klíma-dezinformáció nem csupán tények félrevezető közlése; sokkal inkább egy komplex kommunikációs stratégia része, amely tudatosan használja a tudományos megjelenést és az érzelmi manipulációt. A tudományos mimikri révén hitelességet próbálnak kölcsönözni maguknak annak ellenére, hogy üzeneteik gyakran ellentmondanak a konszenzusos tudománynak. Ugyanakkor az ellenfelek irracionális karikatúrájával igyekeznek aláásni a klímaváltozás elleni fellépés legitimitását.
Ezeknek a stratégiáknak a felismerése segíthet abban, hogy kritikusan szemléljük az online térben található információkat, különösen akkor, ha azok látszólag tudományos alapokra hivatkoznak vagy erős érzelmi reakciókat váltanak ki.