Kristian Foss Brandt és Luigi Jorio, a SWI swissinfo.ch újságírói és klíma szakértői átfogó felmérést készítettek Svájc klímakutatóival arról, hogy milyen kilátásokkal nézünk szembe a globális felmelegedés kapcsán tíz évvel a Párizsi Klímaegyezmény elfogadása után.
A klímaszakértők pesszimista várakozásai
Több mint 80 svájci kutató vett részt a felmérésben, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 95%-a nem hiszi reálisnak, hogy a világ képes lesz korlátozni a globális felmelegedést az egyezmény által kitűzött 1,5°C-os határ alatt. Átlagosan 2,5°C-os melegedést várnak 2100-ra.
Harald Bugmann, az ETH Zürich erdőökológia professzora szerint ez a szám „reális”, hiszen „már túlléptük az 1,5°C-ot, és a jelenlegi geopolitikai helyzetben kevés remény van arra, hogy az eredeti célokat komolyan vegyék”. Ez súlyos késedelmet okozhat a globális klímavédelmi intézkedésekben.
Globális hőmérsékletrekordok és Svájc különleges helyzete
A Világ Meteorológiai Szervezet adatai szerint 2024 volt az első év, amikor az átlagos globális hőmérséklet meghaladta az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5°C-ot (+1,55°C). Ha a szakértők jóslata valóra válik és 2,5°C lesz a melegedés mértéke, Svájcban ez akár 4-4,5°C-os helyi hőmérséklet-emelkedést is jelenthet.
Svájc éghajlata kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag. Ez drasztikus változásokat hozhat:
- Több mint 90%-a svájci gleccserek eltűnése várható, ami megváltoztatja a folyók vízhozamát és veszélyezteti a nyári vízellátást mezőgazdaságban, vízerőművekben és háztartásokban.
- Zurich és Genf városaiban akár 40°C fölé emelkedhetnek a hőmérsékletek nyári napokon.
- A 2022-eshez hasonló hőhullámok évente ismétlődhetnek.
- A téli hóbiztos síparadicsomok csak magasabb fekvésű területeken maradhatnak életképesek.
A klímaváltozás gyorsuló üteme és annak hatásai Svájcban
A megkérdezett szakértők kétharmada úgy véli, hogy a klímaváltozás gyorsabban zajlik le, mint azt tíz évvel ezelőtt várták. Csak körülbelül negyedük gondolja úgy, hogy az események nagyjából az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak.
Edouard Davin, a Berni Egyetem professzora kiemeli:
- A hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé válnak, különösen veszélyesek lesznek városokban és sérülékeny csoportok számára.
- Növekszik az infrastruktúra károsodásának kockázata természeti katasztrófák miatt (árvíz, földcsuszamlás, viharok).
- A permafroszt olvadása miatt instabilabbá válhatnak az Alpok hegyei (lavinák, gleccserösszeomlások).
- Kiszáradás és árvizek váltakozhatnak gyakrabban, ami hatással lesz az emberi életre és gazdasági tevékenységekre.
- Egyes ökoszisztémák összeomlása és terméscsökkenés is várható.
Svájc klímapolitikája: előrelépés vagy stagnálás?
A szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy Svájc klímavédelmi elkötelezettsége erősebb-e ma mint tíz éve. A legtöbben sem optimisták, sem pesszimisták nem voltak ezzel kapcsolatban. Azok között azonban akik véleményt formáltak, enyhe többség vélte úgy, hogy történt előrelépés.
Ugyanakkor független értékelések szerint Svájc klímapolitikája még mindig „nem elegendő”, mivel jelentős eltérés van az ambíciók és a tényleges intézkedések között. Az NGO-k csalódottak az új 2035-ös kibocsátási célok miatt is: túl kevésnek tartják őket és túlzottan támaszkodnak kibocsátás-kompenzációkra ahelyett, hogy mélyreható hazai csökkentéseket hajtanának végre.
Közvélemény és politikai akarat hiánya akadályozza az előrelépést
Az egyik legnagyobb akadályként a szakértők azt emelték ki, hogy csökken a társadalmi nyomás és más válságok háttérbe szorítják a klímakérdést. Axel Michaelowa (Zürichi Egyetem) szerint:
„A hosszú távú klímaválság mindig háttérbe szorul más krízisek miatt. Ha nem tér vissza egy erős társadalmi nyomás – mint például a Fridays for Future mozgalom idején –, akkor pesszimista vagyok Svájc klímapolitikájának jövőjét illetően.”
Michaelowa rámutat arra is, hogy ma inkább ösztönző eszközök (pl. támogatások) dominálnak egy fenntarthatatlan költségvetési helyzetben. Ehelyett szerinte keményebb szabályozásokra – például karbonadókra – lenne szükség. Ezeket az eszközöket már a Párizsi Egyezmény 6. cikke is előírja.
Svájc felelőssége és vezető szerepe
A kutatók többsége egyetért abban is, hogy Svájcnak különös felelőssége van vezető szerepet vállalni a klímavédelemben gazdagsága és kibocsátásai miatt. Többen hangsúlyozták Svájc befolyását a globális vitákban.
Rolf Weingartner, Berni Egyetem emeritus professzora azonban kritikusan látja ezt:
„Svájc politikailag nem elég ambiciózus ahhoz, hogy komolyan vegye a klíma- és környezetvédelmi kérdéseket és azok intézkedésekké alakítását.”
Szerinte bár nagyon jók vagyunk az éghajlatváltozás megfigyelésében és megértésében, kevésbé vagyunk hatékonyak abban, hogy ezt tudást aktív cselekvésre váltsuk át. Pedig Svájc lehetne úttörő ebben a tekintetben.
A Párizsi Klímaegyezmény rövid áttekintése
A Párizsi Egyezmény volt az első nemzetközi jogilag kötelező érvényű megállapodás az éghajlatváltozás ellen. 2015. december 12-én fogadták el Párizsban (COP21 konferencia), amelyhez jelenleg 196 ország csatlakozott – köztük Svájc is 2017-ben ratifikálta azt.
Célja: A globális felmelegedést iparosodás előtti szinthez képest jól alatta tartani 2°C-nál – lehetőség szerint maximum 1,5°C-ra korlátozni –, valamint elérni az üvegházhatású gázok nettó nullára csökkentését 2050-re (klímasemlegesség).
Kutatási módszer: hogyan készült a felmérés?
2025 szeptemberében Swissinfo egy kérdőívet küldött ki svájci klímakutatóknak összesen 22 kérdéssel. A kutatás fókusza:
- a klímakutatás aktuális állapota;
- a politikai intézkedések;
- a globális felmelegedés tendenciái tíz évvel a Párizsi Egyezmény után.
A kérdőív több mint száz kutatóhoz jutott el olyan intézményekből mint EPFL, ETH Zürich, Berni Egyetem vagy MeteoSwiss. Végül nyolcvan kutató töltötte ki teljesen.
Összegzés: sürgető cselekvésre van szükség
A svájci szakértők véleménye alapján világos: bár tudjuk pontosan milyen veszélyekkel nézünk szembe – különösen egy olyan gyorsan melegedő ország esetében mint Svájc –, jelenleg nincs meg az elégséges politikai akarat vagy társadalmi nyomás ahhoz, hogy valódi áttörést érjünk el.
Fontos tanulság: A globális felmelegedés várhatóan meghaladja az eredetileg kitűzött biztonságos határt (1,5°C), ami súlyos következményekkel járhat mind bolygónk egészére nézve mind pedig közvetlenül Svájcra nézve is. Ezért nélkülözhetetlenek azok az erős nemzetközi együttműködések és hazai intézkedések amelyek valódi kibocsátáscsökkentést hoznak – nem csak ígéreteket vagy kompenzációkat.