A klímaváltozás egyre növekvő fenyegetése nemcsak a bolygónk jövőjét érinti, hanem az emberek mentális egészségére is komoly hatással van. Egy friss tanulmány, amely a Climatic Change tudományos folyóiratban jelent meg, új megvilágításba helyezi a közösségi média szerepét ebben a folyamatban. A kutatás szerint a közösségi média használata összefüggésbe hozható az érzelmi distresszel, amelyet a klímaváltozás fenyegető hatásai váltanak ki.
A kutatás háttere és módszertana
A tanulmány 2024 januárjában készült, és 1400 amerikai felnőttet kérdezett meg. A résztvevők válaszoltak kérdésekre a közösségi média használatukról, érzelmi reakcióikról a klímaváltozásra, valamint politikai nézeteikről, különös tekintettel az autoriter intézkedések és radikális cselekvések támogatására. Emellett demográfiai adatokat is gyűjtöttek.
Főbb eredmények: közösségi média és klíma szorongás kapcsolata
A kutatás legfontosabb megállapításai a következők:
- Összefüggés mutatkozik a nagyobb közösségi média használat és a klíma szorongás között. Ez magában foglalja a klíma distresszt, vagyis az általános aggodalmat és szorongást a klímaváltozás miatt, valamint a klíma doomot, ami azt a hitet jelenti, hogy a klímaváltozás társadalmi, politikai és gazdasági rendszerek összeomlásához vezet.
- A klíma doom – de nem a klíma distressz – összefüggésben áll radikális cselekvések támogatásával.
- Sem a klíma doom, sem a klíma distressz nem mutat kapcsolatot autoriter politikák támogatásával, mint például népességszabályozás.
A tanulmány szerzőinek véleménye
Holly Jean Buck, az University at Buffalo környezet- és fenntarthatósági tanszékének docense, aki a tanulmány vezető szerzője, így nyilatkozott: „Amikor klímaszorongásról vagy klíma doomerizmusról beszélünk, általában az egyéni pszichológiai aspektusokra koncentrálunk. Ez kétségtelenül fontos, de eredményeink egy kollektív dimenziót is feltárnak, amelynek jelentősége van a klímapolitika és tágabb társadalmi folyamatok szempontjából.”
A kutatás további szerzői között szerepel Janet Yang, kommunikációs professzor, valamint Prerna Shah, aki 2024-ben szerzett PhD-fokozatot kommunikációból az UB-n, jelenleg pedig posztdoktori kutatóként dolgozik a Georgia Egyetemen.
Közösségi média platformok és azok szerepe
Janet Yang, aki szakértője annak, hogyan érzékelik az emberek a kockázatokat tudományos, egészségügyi és környezeti témákban, kiemelte: „Bár a közösségi média növelheti az éberséget, algoritmusai polarizációt is előidézhetnek a kockázatészlelésben. Ez a tanulmány kapcsolatot mutat ki az általános közösségi média használat és a klíma distressz között, de további kutatások szükségesek arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen típusú tartalmak fogyasztása befolyásolja ezt.”
A vizsgálat során hét népszerű platformot elemeztek: TikTok, X (korábban Twitter), Instagram, Facebook, YouTube, Reddit és Snapchat. Az eredmények szerint:
- A TikTok és Snapchat felhasználói között erősebb volt az összefüggés a klíma doommal és radikális cselekvések támogatásával.
- Az Instagram, Snapchat, Reddit és TikTok felhasználói gyakrabban fejezték ki szkepticizmusukat, aggályaikat az álhírekkel kapcsolatban, valamint bizalmatlanságukat a klímaváltozás témájában.
További kutatási irányok és gyakorlati következtetések
A szerzők hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség különösen arra vonatkozóan, hogyan vannak kialakítva ezek a közösségi média platformok, valamint milyen pszichológiai és társadalmi hatásokkal járnak azok algoritmusai által felerősített információk. Emellett fontos kidolgozni olyan hatékony stratégiákat is, amelyek segítenek az embereknek kezelni a klíma distresszt és csökkenteni a kollektív katasztrófaérzetet. Ez ugyanis kulcsfontosságú lehet abban is, hogy ne akadályozza meg ez az érzés a szükséges éghajlatvédelmi lépések megtételét.
Összegzés
Ez az új kutatás rávilágít arra, hogy a közösségi média nem csupán információforrásként szolgálhat a klímaváltozás témájában, hanem jelentős hatással van arra is, hogyan éljük meg érzelmileg ezt az egyre sürgetőbb globális problémát. A közösségi platformok használata összekapcsolódik mind az általános aggodalommal (klíma distressz), mind pedig egy pesszimistább világnézettel (klíma doom), amely radikálisabb cselekvések támogatását eredményezheti. Ugyanakkor ezek az érzelmek nem feltétlenül vezetnek autoriter megoldások elfogadásához.
A jövőbeni kutatások segíthetnek abban is, hogy jobban megértsük ezen jelenségek mechanizmusait és kidolgozzunk olyan eszközöket, amelyek elősegítik az egészségesebb párbeszédet és cselekvést a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Forrás: University at Buffalo
Forrás: https://www.futurity.org/climate-anxiety-social-media-use-3303372/