Jim Sanborn nem akarta elhinni, ami történt. Hónapokkal azelőtt állt, hogy árverésre bocsátotta volna a Kryptos szobor utolsó, 35 éve megoldatlan titkos üzenetét, amikor egy váratlan fordulat mindent megváltoztatott. A Kryptos egy 1800 karakterből álló titkosított szöveget tartalmazó műalkotás, amelyet a CIA számára készített, és amelynek negyedik része, az úgynevezett K4, évtizedeken át ellenállt minden megfejtési kísérletnek.
A megfejtés küszöbén – a K4 rejtélye
Sanborn évek óta fogadott jelentkezőket, akik 50 dolláros díj ellenében próbálták megfejteni a K4 titkos szövegét. Az összes próbálkozás azonban tévesnek bizonyult. A helyzet akkor változott meg szeptember 3-án, amikor megkapta Jarett Kobek e-mailjét, amely így kezdődött: „Úgy hiszem, a K4 szövege a következő…”
Sanborn már ezerszer látott hasonló próbálkozásokat, de ezúttal a szöveg helyes volt. „Sokkot kaptam,” meséli Sanborn. „Igazán komoly sokkot.” Az időzítés azonban rossz volt: Sanborn idén tölti be 80. életévét, és az árverést arra szánta, hogy valaki továbbvigye a megfejtési munkát anélkül, hogy elveszne a Kryptos misztikuma. Emellett várta is az anyagi elismerést munkájáért.
A váratlan felfedezés – nem kódfejtéssel, hanem véletlenül
A következő fejlemény még megrázóbb volt. Sanborn gyorsan felhívta Kobeket és barátját, Richard Byrne-t. Ők azonban meglepték őt azzal, hogy nem kódfejtéssel jutottak el a megoldáshoz. Kobek ugyanis az árverési hirdetésből tudta meg, hogy bizonyos Kryptos anyagokat a washingtoni Smithsonian Amerikai Művészeti Archívumában őriznek.
Kobek, aki kaliforniai író (egyik könyve címe: I Hate the Internet), barátját, Byrne-t kérte meg arra, hogy fényképezze le az archívumban található dokumentumokat. A két kép között találtak egy 97 karakterből álló szakaszt olyan szavakkal, amelyeket Sanborn korábban már utalásként elhintett.
Ezek azok a szavak voltak, amelyeket a CIA és NSA kódfejtői, valamint számtalan tudós és amatőr kutató keresett évtizedeken át. A Kryptos titka így kikerült az alkotó kezéből – méghozzá a lehető legkínosabb módon: Sanborn maga adta be olvasható formában az anyagot a múzeumnak.
35 évig tartó rejtély volt ez a megfejtetlen csúcs – hirtelen pedig néhányan nem mászták meg azt lépcsőről lépcsőre, hanem egyszerűen „autóstoppal” jutottak fel.
Sanborn víziója veszélyben – az aukció sorsa kérdéses
Az alkotó nagy terve egy olyan műalkotás volt, amely magát a titoktartás fogalmát világítja meg. Ez most veszélybe került – akárcsak az árverés sikere. Sanbornnak gyorsan kellett döntenie arról, hogyan tovább.
A média és jogi csatározások
Az első telefonbeszélgetés Kobekkel és Byrne-nal barátságos volt. Ők hangsúlyozták, hogy nem akarják tönkretenni az árverést. Amikor Sanborn letette a telefont, felhívta az aukciós házat – ekkor kezdtek el durvulni a dolgok.
Sanborn szerint az aukciós ház azt javasolta neki: „Nézd meg, hajlandóak-e aláírni titoktartási szerződést (NDA), illetve részesedést kérnek-e az árbevételből.” Sanborn habozott ugyan, de ajánlatot tett erre.
Kobek és Byrne azonban kényelmetlenül érezték magukat ettől az ajánlattól és megtagadták az NDA aláírását. (Az RR Auction alelnöke, Bobby Livingston nem kívánt jogi kérdésekről nyilatkozni, de elmondta: „Egy NDA megnyugtató lenne ügyfeleink számára.”)
Sanborn közölte velük szándékát: kérni fogja a Smithsonian-től az archívum befagyasztását – amit végül meg is tettek –, és feltételezte, hogy Kobekék hallgatni fognak erről. „Ha nem hozod nyilvánosságra, hős vagy számomra,” mondta nekik.
„Azt hittem minden rendben van,” meséli Sanborn. „Aztán hirtelen felhívott John Schwartz újságíró és közölte velem: ezek az emberek publikálni akarják ezt a The New York Times-ban.”
A nyilvánosság előtt – jogi fenyegetések és botrány
Kobek elmondása szerint azért keresték fel Schwartzot részben azért is, hogy enyhítsék rájuk nehezedő jogi nyomást. „Az aukciós ház ügyvédei folyamatos fenyegetésekkel bombáztak minket perrel kapcsolatban,” mondja Kobek.
Amikor Livingstonot arról kérdeztem, hogy ügyvédek kapcsolatban állnak-e Kobekkel vagy Byrne-nal, azt válaszolta: „Ügyvédek beszélgetnek egymással,” majd hozzátette: „Lehetséges szerzői jogi aggályok merülhetnek fel abban az esetben, ha Kobekék publikálnák a tiszta szöveget.”
2023. október 16-án John Schwartz publikálta exkluzív cikkét arról, hogy a Kryptos titkosított üzenetének tiszta szövege kiszivárgott.
A megfejtés sorsa és jelenlegi helyzet
Sanborn szerint Kobek telefonon osztotta meg Schwartz-szal a tiszta szöveget. Amikor erről kérdezték Kobeket, így válaszolt: „Erről nem beszélhetek… Jelentős jogi veszély fenyeget engem.” Schwartz pedig hozzátette: „Miután szerkesztőim úgy döntöttek, hogy nem hozzuk nyilvánosságra ezt a részt a cikkben, töröltem ezt a szöveget interjúfájljaimból. Nem ismerem azt.” Így tehát további információkat tőle ne várjunk.
Összegzés
- Kryptos műalkotás: Egy 35 éve megfejtetlen titkosított üzenet rejtőzik benne.
- K4 rész: Az utolsó 97 karakteres részlet maradt megfejtetlen sokáig.
- A megfejtés: Nem kódfejtéssel találták meg véletlenül egy múzeumi archívumban.
- A botrány: Jogviták és médiabotrány robbant ki az információ kiszivárgása miatt.
- A jövő: A műalkotás misztériuma veszélybe került; Sanborn tervei újragondolásra szorulnak.
A Kryptos története jól példázza azt is, milyen bonyolult lehet egy művészeti alkotás körüli titkok kezelése modern korban – ahol egyszerre van jelen a művészet iránti rajongás és a jogi környezet kihívása.