A lakhatás megfizethetősége az egyik legvitatottabb téma a fejlett országokban napjainkban. Bár a médiában gyakran az ingatlanárak emelkedése kerül előtérbe, a valódi kérdés az, hogy a jövedelmek hogyan viszonyulnak ezekhez a költségekhez. Egy adott országban drágának tűnő otthon könnyebben megvásárolható lehet magasabb fizetések miatt, míg egy olcsóbb ingatlan másutt elérhetetlen lehet, ha a bérek nem tartanak lépést az árakkal.
Ezért az ár-jövedelem arány (price-to-income ratio) a legmegbízhatóbb mutató a lakhatás valódi megfizethetőségének megértéséhez.
A lakhatási megfizethetőség jelentősége és mérése
Az ár-jövedelem arány azt mutatja meg, hogy egy átlagos háztartás éves jövedelméhez képest milyen magasak az ingatlanárak. Minél magasabb ez az arány, annál nehezebb az adott országban vagy régióban saját otthont vásárolni. Ez a mutató segít átlépni az egyszerű árösszehasonlításokon, és valós képet ad arról, hogy hol milyen kihívásokkal néznek szembe a lakásvásárlók.
Fejlett országok lakhatási megfizethetőségi rangsora 2025-ben
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a fejlett országokat az ár-jövedelem arány alapján, kiemelve, hol a legnehezebb és hol a legkönnyebb saját otthont vásárolni.
31. Dél-Korea – Ár-jövedelem arány: 23,4
Dél-Korea vezeti a legkevésbé megfizethető lakáspiacok listáját. Különösen Szöulban érezhető élesen a bérszínvonal és az ingatlanárak közti szakadék. A gyors urbanizáció és korlátozott telekállomány miatt az ingatlanárak messze meghaladják a jövedelmek növekedését. A fiatal generációk számára komoly akadályt jelent az otthonhoz jutás, gyakran családi támogatásra vagy hosszú távú bérlésre szorulnak. A kormány szabályozásokkal és adóreformokkal próbálja mérsékelni a piacot, de a megfizethetőség továbbra is súlyos probléma.
30. Szingapúr – Ár-jövedelem arány: 22,4
Szingapúr is a legkevésbé megfizethető piacok között szerepel, de helyzete eltér Dél-Koreától. Bár a magánlakások ára rendkívül magas, az állami lakásprogram (Housing and Development Board – HDB) révén jelentős támogatást kapnak az állampolgárok. Ez kettős piacot eredményez: míg a magánszektorban komoly kihívások vannak, az állami támogatott lakások révén sokan hosszú távon tulajdonosokká válhatnak. Azonban azok számára, akik nem jogosultak állami támogatásra vagy külföldiek, továbbra is nagyon költségesek az ingatlanok.
29. Portugália – Ár-jövedelem arány: 14,6
Portugáliában az elmúlt évtizedben súlyosbodott a lakhatási válság. Lisszabon és Porto városaiban jelentősen emelkedtek az ingatlanárak, miközben a bérek nem követték ezt a növekedést. A külföldi befektetések és a turizmusból fakadó rövid távú bérleti kereslet fokozták ezt a nyomást, ami sok helyi család számára elérhetetlenné tette az otthonvásárlást. A bérleti piacra nehezedő nyomás nőtt, és egyre nagyobb aggodalom övezi a tulajdonhoz jutás fenntarthatóságát. A kormány szabályozási lépéseket tett rövid távú bérlésekre és olcsóbb lakások kínálatának növelésére.
28. Csehország – Ár-jövedelem arány: 13,6
Csehországban különösen Prága városa küzd komoly lakhatási problémákkal. A kereslet messze meghaladja a kínálatot, ami gyors áremelkedést eredményezett. Bár gazdasági növekedés tapasztalható, a bérek nem emelkedtek elég gyorsan ahhoz, hogy ellensúlyozzák ezt. Sok fiatal kénytelen bérelni vagy családtagokkal élni hosszabb ideig. A kormány intézkedései lassan enyhítik csak ezt a nyomást.
27. Görögország – Ár-jövedelem arány: 13,1
Görögországban bár gazdasági jelek mutatkoznak javulásra, továbbra is kihívást jelent az otthonhoz jutás. Athén és Thesszaloniki árai folyamatosan emelkednek, miközben jövedelmek alacsonyak maradtak éveken át tartó válság után. Külföldi befektetők is növelték keresletet főként tartózkodási engedély megszerzésére irányuló vásárlásokkal. Sok görög család számára így alapvetővé vált a bérlés.
Középmezőny: Ausztria, Japán, Észtország és mások
A középmezőnyben olyan országokat találunk mint Ausztria (11,8), Japán (11,3), Észtország (11,1) vagy Lengyelország (10,9). Ezekben az országokban bár vannak kihívások – például Ausztriában Bécsben nőtt kereslet vagy Japán városi-rurális különbségei –, mégis viszonylag stabilabb helyzet jellemző.
A legmegfizethetőbb fejlett országok listája
- Egyesült Államok – Ár-jövedelem arány: 3,4
Az USA-ban országos szinten viszonylag alacsony ez az arány, bár nagyvárosokban (San Francisco, New York) komoly problémák vannak. - Dánia – Ár-jövedelem arány: 6,1
Dánia kedvezőbb helyzetben van Európában magas bérekkel és hatékony lakáspolitikával. - Belgium – Ár-jövedelem arány: 6,6
Mérsékelt árnövekedés és stabil jövedelmek segítik itt az otthonhoz jutást. - Írország – Ár-jövedelem arány: 6,8
Bár Dublin drága lett, magas jövedelmek és kormányzati támogatások enyhítik a problémát. - Hollandia – Ár-jövedelem arány: 7,4
Erős kereslet mellett magas árak vannak Amsterdam környékén; hosszú távú hitelek segítik vásárlókat.
A lakhatási megfizethetőség társadalmi és gazdasági hatásai
A lakhatási megfizethetőség nem csupán egyéni kérdés; alapvetően befolyásolja egy ország gazdasági stabilitását és életminőségét is. Az ár-jövedelem arány jól tükrözi egy-egy ország munkaerőpiaci helyzetét és lakáspolitikai erősségeit vagy gyengeségeit.
Kormányzati szempontból ezek az adatok jelzik azt is, hol szükséges beavatkozás:
- a lakáskínálat bővítése;
- a jelzálogkölcsönök hozzáférhetőségének javítása;
- a bérek növelése vagy védelme;
- a rövid távú bérleti piac szabályozása;
- a szociális lakások számának növelése.
Egyéni szinten pedig fontos tisztában lenni ezekkel az arányokkal döntések előtt:
- bérlés vagy vásárlás mérlegelése;
- költözési lehetőségek vizsgálata;
- a pénzügyi tervezés pontosítása;
- a hosszú távú anyagi elköteleződések átgondolása.
Záró gondolatok
A globális gazdasági változások közepette a lakhatási megfizethetőség továbbra is kulcsfontosságú kérdés marad mind politikai döntéshozók mind pedig háztartások számára. Az ár-jövedelem arány segítségével átfogó képet kaphatunk arról, hogy mely régiókban kell sürgősen lépésekre számítani annak érdekében, hogy mindenki számára elérhető legyen egy saját otthon.