Az elmúlt években az AI-technológia robbanásszerű fejlődése miatt egyre több cég próbálkozott önálló, kifejezetten mesterséges intelligenciára épülő eszközök piacra dobásával. Azonban Logitech vezérigazgatója, Hanneke Faber nemrég adott interjújában meglepően kritikusan nyilatkozott erről a trendről. Szerinte a sietség, amivel ezek az új, „AI-first” kütyük megjelennek, nem feltétlenül bölcs döntés.
Miért kérdőjelezi meg a standalone AI hardverek értelmét a Logitech vezetője?
Faber a Bloombergnek adott interjújában – amely egyben a pozícióban töltött második évfordulóját is jelzi – elmondta, hogy az elmúlt évben megjelent, képernyő nélküli vagy kiegészítő jellegű AI-eszközök nem igazán találták meg a helyüket a piacon. Gondoljunk csak olyan termékekre, mint a Humane AI Pin vagy a Rabbit R1, amelyek nagy ígéretekkel indultak: helyettesíteni akarták a mobiltelefonok bizonyos funkcióit. Csakhogy ezek az eszközök lassú működésükkel, korlátozott funkcióikkal és előfizetéses modelljükkel inkább csalódást okoztak.
Ez engem személy szerint nem lep meg annyira. Hiszen ha belegondolunk, egy okostelefon vagy egy PC már most is rengeteg AI-alapú szolgáltatást tud futtatni, ráadásul folyamatosan fejlődnek az integrációk és a helyi számítási kapacitás is nő. Mi értelme lenne tehát egy teljesen különálló eszközt tartani csak azért, hogy ugyanazokat a funkciókat elérjük?
Az „AI-first” kütyük kihívásai
A Humane AI Pin például februárban került a HP kezébe, de még így sem tudott áttörést hozni. A kritikusok főként arra panaszkodtak, hogy az eszközök túl lassúak, kevés funkciót kínálnak, és ráadásul előfizetéses rendszerben működnek – ami sokakat elriaszt. Ezek az apróságok pedig összességében azt mutatják: hiába van mögöttük mesterséges intelligencia, ha nem tudnak valódi értéket adni a felhasználóknak.
Faber szerint ezek az első generációs termékek nem oldanak meg olyan problémákat, amelyeket ne tudna már egy telefon vagy számítógép. Ez pedig egyre inkább elfogadott nézet lesz, ahogy a készülékekbe épített nagyobb helyi modellek és felhőalapú asszisztensek egyre szorosabban összekapcsolódnak.
Logitech stratégiája: AI funkciók beépítése a megszokott eszközökbe
Ahelyett, hogy új kategóriát teremtenének az önálló beszélgető AI-köré épülő hardverrel, Logitech inkább arra fókuszál, hogy meglévő termékeiben építsen be mesterséges intelligenciát. Ez szerintem nagyon okos lépés.
Például már most is használják webkameráikban a tárgykövető keretezést és zajszűrést – ezek mind apró, de hasznos fejlesztések. Nemrég pedig bemutatták az MX Master 4 egeret, amely közvetlenül kapcsolódik ChatGPT-hez és Microsoft Copilothoz különböző gyorsbillentyűkön keresztül. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön eszközt elővenned ahhoz, hogy AI segítséget kapj – elég csak használni azt az eszközt, amit amúgy is kézben tartasz.
Fegyelem és hosszú távú tervezés
Faber hangsúlyozta: Logitech évente körülbelül három tucat terméket dob piacra, és ezek fejlesztése több ciklusra előre meg van tervezve. Így minden új funkciónak meg kell állnia a helyét a megszokott munkafolyamatokban. Ez egyfajta fegyelemre utal – nem lehet csak úgy „ráerőltetni” valamit a felhasználókra anélkül, hogy valódi hasznot hozzon.
Stabil ellátási lánc és árpolitika
A beszélgetés során szóba került az ellátási lánc stabilitása is. Logitech idén korábban áremelést hajtott végre vámváltozások miatt, de most úgy látják, hogy további drágulásra nincs szükség. Ennek egyik oka az ellátási lánc diverzifikálása: már nem csak Kínára támaszkodnak, hanem öt másik országot is bevontak gyártási partnereik közé.
Ez segített abban is, hogy visszaállítsák a termékek mennyiségét majdnem a pandémia előtti szintre – ami különösen igaz Kínára. Ott ugyanis egy helyi vezetésű termékstratégia bevezetésével sikerült megállítaniuk korábbi piaci részesedés-vesztéseiket.
Milyen jövő vár az AI-hardverekre?
Közben más nagy cégek is kísérleteznek saját AI-hardware koncepcióikkal. Az OpenAI például felvásárolt egy startupot, amelyet Jony Ive alapított – ez sokakat arra késztetett, hogy találgassanak egy generatív modellek köré épülő fogyasztói eszköz érkezéséről.
De vajon sikerül-e nekik elkerülniük azokat a buktatókat, amelyekkel korábban találkoztunk? Faber véleménye szerint ez nagyon nehéz lesz addig, amíg multifunkciós eszközeink képesek ugyanazokat a feladatokat ellátni anélkül, hogy plusz kütyüt kellene magunkkal cipelni.
Összegzésként
Szerintem Hanneke Faber meglátása nagyon éleslátó: nem kell mindenáron új kategóriát teremteni csak azért, mert divatos az „AI-first” kifejezés. A valódi érték ott van abban, ha meglévő eszközeinket tesszük okosabbá és hatékonyabbá – így könnyebben elfogadják őket a felhasználók is.
Te mit gondolsz? Van értelme külön AI-hardvert fejleszteni vagy inkább maradjunk annál, hogy okosítsuk fel azt, amit már használunk? Írd meg kommentben!
