A paleontológia világában izgalmas felfedezés született: a Lengyel Tudományos Akadémia Paleobiológiai Intézetének és a barcelonai Universitat Autònoma kutatóinak közös munkája nyomán egy új teknősfajt írtak le, amely a Manouria nemzetséghez tartozik. A fosszilizálódott maradványokat Csehország területén találták, így jelentősen bővítve ismereteinket e különleges teknőscsaládról.
A Manouria morla felfedezése és jelentősége
Manouria morla az alsó miocén időszakban, mintegy 20-17 millió évvel ezelőtt élt azon a területen, amely ma Csehország része. Ez az újonnan leírt faj a Manouria nemzetség legősibb ismert képviselője, amely napjainkban kizárólag Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben fordul elő. A nemzetséghez jelenleg négy kihalt és két élő faj tartozik, köztük az ázsiai erdei teknős (Manouria emys) és az impressziós teknős (Manouria impressa).
A teknősök (Testudinidae) különlegességei és méret szerinti besorolása
A teknősök családja, a Testudinidae, olyan hüllők csoportja, amelyek rendkívül jól alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz, főként félsivatagi környezetekben élnek. Dr. Milan Chroust, a Lengyel Tudományos Akadémia Paleobiológiai Intézetének paleontológusa és kollégái szerint:
- A 35-75 cm közötti páncélhosszúságú teknősöket közepes vagy nagy méretűnek tekintik.
- A 75 cm-nél nagyobb páncélhosszúságú fajokat óriásméretűként sorolják be.
A jelenleg élő Testudinidae fajokat három fő csoportra osztják: az alapvető Gopherus és Manouria nemzetségekre (amelyeket vagy alapvető nemzetségeknek vagy egymást követő ágaknak tekintenek), valamint a Geochelona és Testudo kládokra, amelyek együtt alkotják a Testudininae alcsaládot.
A fosszíliák lelőhelye és környezeti rekonstrukció
A Manouria morla fosszilizált maradványait – melyek között megtalálhatók a páncél (carapace) és haspáncél (plastron) részei, valamint számos meghatározhatatlan héjfragmentum – az Ahníkov I lelőhelyen fedezték fel, amely a csehországi Bohemia régióban, a Most-medencében található.
A teknős páncéljának becsült hossza körülbelül 50 cm (20 hüvelyk). Az Ahníkov I lelőhelyet évtizedek óta ismerték mint egy mocsaras területet, ahol áradásos folyók és sekély tavak alakították ki az élőhelyet. A helyszínen talált nagy számú fiatal krokodilmaradványok és esetlegesen choristoderek jelenléte alapján egy partközeli vizes élőhelyet rekonstruáltak.
Az újonnan felfedezett Manouria-faj alapján azonban egy széleslevelű örökzöld nedves erdőt feltételeznek vízközeli környezetben, amelyben esős évszakot vált egy szárazabb, hűvösebb időszak. Ez az élőhely hasonló lehet a mai Thaiföldön található Kaeng Krachan Nemzeti Parkhoz.
Paleobiogeográfiai jelentőség: Európából Ázsiába terjedt el a Manouria nemzetség
A Manouria morla felfedezése jelentősen kiterjeszti a Manouria nemzetség paleobiogeográfiai elterjedését nyugat felé, egészen Európa szívéig. A kutatók eredményei alapján úgy tűnik, hogy ez a nemzetség Európában alakult ki még az alsó-miocén időszak vége előtt, közvetlenül a középső miocén klimatikus optimum előtt. Innen terjedt tovább Ázsia irányába, ahol egészen napjainkig fennmaradt.
Kutatási források és publikáció
A részletes tanulmányt Dr. Milan Chroust és munkatársai publikálták 2025. október 3-án a Swiss Journal of Palaeontology szakfolyóiratban:
M. Chroust et al. (2025). Manouria morla sp. nov., the Ancient One: an Early Miocene large tortoise from the Swamps of Ahníkov, Czechia.
Swiss J Palaeontol 144, 63; doi: 10.1186/s13358-025-00400-6
Ezzel az új felfedezéssel tovább bővült ismeretünk az ősi teknősök evolúciójáról és földrajzi elterjedéséről, valamint betekintést nyerhettünk abba is, hogyan változtak az élőhelyek Európában több tízmillió évvel ezelőtt.
Forrás: https://www.sci.news/paleontology/manouria-morla-14335.html