Nemrégiben egy meglepő, de annál beszédesebb döntést hozott az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio: az adminisztráció visszavonja az előző vezetés által bevezetett Calibri betűtípust, és újra a jól ismert Times New Roman használatát rendelte el. Ez a változás 2025. december 10-én lép életbe, és minden belső és külső dokumentumra vonatkozik.
Miért volt fontos a betűtípus-váltás?
Az előző külügyminiszter, Antony Blinken 2023-ban vezette be a Calibri betűtípust, amelyet azért választottak, mert jobban megfelel azoknak, akik látási nehézségekkel küzdenek. A Calibri egy sans serif betűtípus, vagyis nincsenek rajta kis vonalak a betűk végén, ami megkönnyíti az olvasást digitális képernyőkön – különösen azok számára, akiknek nehezebb fókuszálni vagy olvasni.
Ezzel szemben a Times New Roman egy klasszikus serif betűtípus, amely apró vonalakkal díszíti a karaktereket, és hagyományosan hivatalos dokumentumokban használják – bíróságokon, törvényhozási anyagokban és más állami szerveknél. Rubio szerint azonban ez a formális megjelenés sokkal inkább illik az amerikai külügy kommunikációjához.
Rubio kritikája: „felesleges diverzitás” vagy szakmai igény?
A döntés hátterében nemcsak esztétikai szempontok állnak. Rubio egy belső minisztériumi körlevélben úgy fogalmazott, hogy Blinken Calibri bevezetése egy „felesleges diverzitási intézkedés” volt. Ez azért is érdekes, mert az elmúlt időszakban a Trump-adminisztráció több olyan lépést is tett, amelyek célja volt a diverzitási, egyenlőségi és befogadási programok visszaszorítása.
Például nemrégiben bejelentették, hogy többek között Martin Luther King Jr. születésnapját és Juneteenth-et – amelyek fekete történelemhez kötődő szövetségi ünnepek – már nem lehet ingyenesen látogatni az állami parkokban. Helyettük Donald Trump születésnapján lesz ingyenes belépés, ami egybeesik a zászló napjával.
A szakmai hangvétel fontossága
A külügyminisztérium szóvivője szerint a Times New Romanra való visszatérés összhangban áll Donald Trump elnök azon törekvésével, hogy „egységes és professzionális hangot” ültessenek át minden hivatalos kommunikációba. A szóvivő hozzátette:
“Ez biztosítja, hogy üzeneteink méltóságteljesek, következetesek és formálisak legyenek – ahogy azt egy kormányzati iratváltástól elvárjuk.”
A Calibri tervezője szerint ez egyszerre szomorú és vicces
Lucas de Groot holland tipográfus, aki megalkotta a Calibri betűtípust, nem hagyta szó nélkül az eseményeket. A BBC Newshournak adott interjújában azt mondta:
“Szomorú és vicces egyszerre ez a változás. A Calibrit kifejezetten úgy terveztük, hogy megkönnyítse az olvasást modern képernyőkön – pont azért választották ki annak idején TNR helyett. És most visszatérünk ahhoz, amit éppen lecseréltünk.”
<pez ahol="" ami="" az="" digitális="" döntés,="" egy="" egyszerűbb="" engem="" ezt="" hozzáférhetőségre="" hátráltatja.
Milyen hatása lehet ennek a döntésnek?
Bár elsőre talán apróságnak tűnik egy betűtípus váltása vagy visszavonása, valójában sokkal többről van szó. Egy ilyen lépés jelzi az adminisztráció prioritásait: mennyire fontos számukra a formai hagyományok megtartása versus az inkluzivitás és modernitás előmozdítása.
A Times New Roman használata kétségtelenül növeli az iratok formális megjelenését – de vajon hányan érzik majd úgy, hogy ez megnehezíti számukra az olvasást? És milyen üzenetet közvetít ez azoknak az embereknek, akiknek korábban segítették az olvashatóságot javító intézkedések?
Kitekintés: A betűtípusok jelentősége a digitális korban
Nem véletlenül foglalkozunk ennyit ezzel a témával: manapság már nem csak esztétikai kérdés egy dokumentum kinézete. A megfelelő betűtípus kiválasztása hatással van arra is, hogy mennyire érthető vagy befogadható egy szöveg különböző csoportok számára – legyen szó idősekről, látássérültekről vagy akár csak arról, aki egész nap képernyőt bámul.
Szerintem érdemes lenne átgondolni ezt a döntést még egyszer – hiszen nem csak arról van szó, hogy mi néz ki „professzionálisabbnak”, hanem arról is, hogy milyen értékeket képviselünk vele.
Összegzés
Tehát összefoglalva: Marco Rubio külügyminiszter utasítására december közepétől ismét a Times New Roman lesz az amerikai külügy hivatalos betűtípusa. Ez egyértelműen szakmai és formális megjelenést kíván sugallni – ugyanakkor vitatható lépésnek tűnik azok szemében, akik fontosnak tartják az akadálymentességet és modern dizájnt.
A történet jól mutatja azt is, hogyan fonódik össze politika és dizájn még olyan látszólag apró részletekben is, mint egy betűtípusválasztás. Neked mi a véleményed? Te melyik betűtípust használnád inkább hivatalos levelezéshez?
